a végidő eseményei – 12.

A megváltás végső beteljesedése

I. Megérkezés a Mennybe

1.     Mennyi ideig tart a megváltottaknak a Mennybe vezető utazásuk?

–      Amikor „Mindannyiunkat körülvett a nagy felhő. Hét napon át vitettünk az üvegtenger felé”. (TL. 12,3.)

–      Ehhez az utazáshoz csak Krisztusban juthatunk hozzá: „Krisztus, csak Krisztus és igazságossága ad részünkre útlevelet a Mennybe.” (UNE. 200,2.)

–      Nincs kijelentés arról, hogy miért tart hét napig a Mennybe való utazásunk, de bizonyára élménydús lesz.

–      Az viszont egyértelmű, hogy a hét napban egy szombatot is el fogunk tölteni.

2.     Pál apostolon keresztül milyen ígéretet adott Jézus, minden győztes megváltott számára?

–       „Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését.” 2Tim. 4,8.

–      „A Megváltó, mielőtt belép Isten Városába, átadja követőinek győzelmük szimbólumait, és rájuk helyezi királyságuk rangjeleit… Jézus a dicsőség koronáját saját jobbjával helyezi a győzők fejére. Mindenkinek van koronája; rajta új neve (Jel 2:17) és ez a felirat áll: „Szentség az Úrnak”. (NK. 574,1.)

–      Az előbbi kijelentés több dolgot állít a megváltottak jutalmazásával kapcsolatban.

–      Minden megváltott ember győzelmi koronát fog kapni Jézustól.

–      Ez a korona „az igazság” koronája, de valószínűleg nem a saját igazságuk, hanem a Krisztusban elnyerhető igazság lehetőségét biztosítja a megváltottaknak.

–      A koronát „az igaz Bíró” fogja átadni mindenkinek, vagyis ez a korona a vizsgálati ítélet alkalmával lesz odaítélve azoknak, akik Isten házanépéhez tartozóként lettek megítélve. 1Pét. 4,17.

–      Mivel csak azok kapják meg ezt a koronát, „akik vágyva várják az ő megjelenését”, ezért a jutalmazás előfeltétele, hogy az előző életében élő kapcsolata volt Jézussal.

–      Ezt a koronát minden üdvözült számára a mennyei Jeruzsálembe való belépéskor fogja Jézus átadni, mivel ez a korona a bizonysága annak, hogy az illető győztesként vonul be az örökkévalóságba, az el nem bukott mennyei lények közé.

3.     Mit tudhatunk még a győzelmi koronával kapcsolatban, milyen különleges jelentősége lesz még annak, amikor Jézustól megkapjuk a koronát?

–      „Mindenegyes szent számára, névvel ellátott koronát hoznak… Jézus saját kezűleg tette minden egyes szentnek a fejére a koronát.” (TL 250,2.)

–      „Új nevet adnak néked, amelyet az Úr szája határoz meg”. Ésa. 62,2/b.

–      „Egyeseknek rendkívül dicső koronájuk volt, másoknak kevésbé. Egyesek koronája telve volt ragyogó csillagokkal, másokén csak néhány csillag tündökölt, de azért mindenki teljesen elégedett volt.” (TL. 13,f.)

–      A győzőknek adott új névvel kapcsolatban a „pergámumi” gyülekezethez küldött üzenetben ad ígéretet Jézus, ebben az ígéretben három jutalmat helyez kilátásba.

–       „Adok annak egy fehér kövecskét”.

–      Az Ókor egyes bírósági tárgyalásain fekete vagy fehér kő felmutatásával szavaztak a bírák a vádlott ellen vagy mellett.

–      Az ígéret azt mondja, hogy Jézus fehér követ mutat fel az ítélet alkalmával a győzők mellett, vagyis a győzőknek kegyelmet ad.

–       „A kövecskén új írott nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja.”

–      Ahogy Ábrámból Ábrahám lett, ahogy Jákobból Izrael lett, úgy akar megajándékozni Isten minden megváltott embert egy új névvel.

–      Minden győző kap egy olyan nevet, amely magába foglalja és kifejezi az ő személyes győzelmének a mibenlétét és eredményét.

–      Ezt az új nevet pedig a vizsgálati ítélet alkalmával határozza meg mindenki számára „az igaz Bíró”. 2Tim. 4,8.

–      A különböző helyen adott kijelentésekből arra lehet következtetni, hogy a megváltottak új nevei „az igaz Bíró” által nekünk ítélt koronában lévő kőre fogják felírni, és ettől kezdve ez lesz a mi új nevünk.

–      A kapott nevet viszont senki sem ismerheti, csak az, aki kapja, ezért ez az ókor jellegzetes „vendég-barát szövetség”-re irányítja a figyelmünket.

–      Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy Jézus meg is akarja vendégelni a győzőket.

–      „Enni adok az elrejtett mannából”.

–      A manna az Istentől adott mennyei táplálékot jelképezi, a mennyei kenyeret, az Isten folyamatos gondoskodását.

–      Ez utalás azonban lehet a Bárány menyegzőjének vacsorájára is. Jel. 19,9.

–      Közvetett módon azonban jelképezi az Isten Igéjét, illetve a testté lett Igét, azaz Jézus Krisztust is.  Jn. 6,51;  Mt. 4,4.  ‒  Jn. 6,63.

4.     Milyen élmények várnak azokra, akiknek joguk lesz belépni az „új Jeruzsálem”-be, abba a városba, ami az egész világegyetem központja lesz?

–      Csodálatos találkozásoknak lehetnek részesei, és egyúttal tanúi a megváltottak.

–      A Megváltó öröme és boldogsága teljes lesz, hiszen ekkor már a dicsőség országában láthatja a megaláztatása és kereszthalála árán megmentett embereket.

–      A megváltottak öröme is leírhatatlan lesz, amikor Jézus elé mennek, hogy átvegyék Tőle „az igazság koronáját”, a győzelmük és üdvösségük jelképét.

–      Az üdvözültek is megláthatják azokat a szenteket, akiket ők vezettek Krisztushoz, akik imáik, fáradozásuk, szeretetük és áldozatuk által tértek Krisztushoz.

–      Rendkívüli élmény lesz az is, amikor a különböző korokból megváltottak találkoznak, rendkívüli ismeretségek és barátságok születhetnek így.

–      A találkozások közül a legkiemelkedőbb esemény a két Ádám találkozása lesz.

–      Az első Ádám, aki vétkezett Teremtője ellen, aki miatt az egész emberi családra rázúdult a bűn áradata és annak minden következménye, ekkor találkozhat a második Ádámmal, aki önmagát áldozta fel érte és helyette.

–      „Amikor Ádám megpillantja a durva szögek helyét, akkor Urának nem a keblére borul, hanem alázattal a lábához, és így kiált: ’Méltó, méltó a megöletett Bárány!’.” (NK 575,2.)

5.     Az új Jeruzsálembe való belépés után mit fedeznek fel és látnak meg a megváltottak Ádám legnagyobb örömére.

–      Már Pál apostol is hivatkozik arra, hogy a Mennyben megláthatta azt a kertet, amit Isten ültetett az első emberpárnak, amit valószínűleg az özönvíz pusztítása elől ragadott ki Isten a Földről, és vitt fel a Mennybe.

–      „elragadtatott a harmadik égig… a paradicsomba.” 2Kor. 12,2;  4.

–      Mivel Isten azt ígérte, hogy mindent újjáteremt és helyreállít, amit a bűn eltorzított és elvett az embertől, ennek jegyében adja vissza Isten az elveszített Édent is az emberi csalásnak.

–       „Ádám elragadtatással tekint a fákra, amelyekben egykor gyönyörködött. Ártatlan és boldog korában ő szedte le róluk a gyümölcsöt. Látja a szőlőt, amelyet ő ápolt, a virágokat, amelyeket egykor oly szívesen gondozott. Értelme felfogja, hogy valóság az, amit lát; hogy ez a kert tényleg a helyreállított Éden, amely pompásabb most, mint amikor elvesztette. A Megváltó az élet fájához vezeti. Szakít pompás gyümölcséből, és Ádámnak nyújtja. Ádám körülnéz, és az Édenben meglátja üdvözült családjának sok-sok tagját. Csillogó koronáját Jézus lábához teszi, és keblére borulva átöleli.” (NK 575,4.)

6.     A Bárány menyegzőjének vacsoráját megelőzően milyen ünnepélyes eseményre kerül sor a mennyei trón körül?

–      Már Jézus is elmondott egy példázatot, amiben azt szemléltette, hogy a mennyei Király egy menyegzőt fog szerezni az ő Fiának. Mt. 22,2.

–      János apostol viszont tovább vezet bennünket az eseményekben, és ő már a beteljesedés pillanatát eleveníti fel a Jelenések könyvében.

–      „eljött a Bárány menyegzője… Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak.” Jel. 19,7;  9.

–      A Jelenések könyvének 4-7. fejezeteiben találjuk leírva, hogy ez ünnepélyes alkalommal hogyan sorakoznak fel Isten trónja körül, és helyezkednek el a megváltottak megszámlálhatatlan serege.

–      „¹A trónhoz legközelebb azok állnak, akik egykor Sátán ügyéért buzgólkodtak, de aztán tűzből kikapott üszökként mélységes, lelkes odaszentelődéssel követték Megváltójukat. ²Majd azok következnek, akiknek a jelleme hazug és hitetlen környezetben jutott el a keresztény tökéletességre, akik tisztelték Isten törvényét, amikor a keresztény világ érvénytelennek mondta; ³és azok az embermilliók, akik a korszakok hosszú során mártírként szenvedtek hitükért. ⁴Mögöttük pedig a ’nagy sokaság, amelyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból és népből és nyelvből’.” (NK 590,3.) Jel. 7,9.

–      Ebben a hatalmas sokadalomban mindenkit csak egyetlen szándék motivál, hogy kifejezze háláját és dicséretét Isten végtelen szeretetének megtapasztalásáért.

–      Ehhez a magasztaláshoz az el nem bukott mennyei lények is bekapcsolódnak, és együtt énekelik magasztaló dicshimnuszukat.

–      „Minden teremtett lény, amely van a mennyben és a földön… ezt mondja: A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké.” Jel. 5,13.

II. Ezer évig Jézussal a Mennyben

1.     Mivel foglalkoznak a megváltottak az örökkévalóságban, kiemelten az ezer éves időszakot, amit a Mennyben fognak eltölteni, mit tudhatunk az időtöltésükről?

–      Mivel ebben az életünkben minden csak „rész szerint van meg bennünk”, így a megismerések lehetősége is, ezért a megváltásban megnyilatkozó isteni szeretet mértékét is csak halványan tudjuk felfogni.

–      „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.” 1Kor. 13,12.

–      „De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik”, és ennek kiteljesedése az örökkévalóságban fog beteljesedni. 1Kor. 13,10.

–      „Az egész örökkévalóságban Krisztus keresztjét tanulmányozzák a megváltottak és erről énekelnek.” (NK 578,2.)

–        „Annak a küzdelemnek az eredményeként, amelyet a Megváltó a sötétség hatalmaival vívott, a megváltottak boldogsága növelni fogja Isten dicsőségét az örökkévalóságon át.” (NK 579,2.)

2.     Miért kell ezer évig a Mennyben lennünk, amikor Isten a Földet akarja otthonul adni nekünk az örökkévalóságban?

–      Mert Isten a gonoszokat is szeretné ugyanolyan igazságosan megítélni, mint ahogy tette ezt azokkal, akiknek neve az élet könyvébe fel lett írva.

–      A Földön kialakult állapot miatt a megváltottak csak a Mennyben találhatnak szabadulást és megnyugvást a bűn világának befolyásától.

–      Mivel pedig a gonosz világ megítélésében az egész Menny illetékes, ez indokolja leginkább, hogy ez az ítélet a Mennyben történjen meg.

–      A gonoszoknak viszont ekkor bepecsételt állapotban kell lenniük, vagyis a változás minden lehetősége nélküli állapotban, ezért semmisítette meg őket a hetedik csapás ítélete.

–      Így nem fordulhat elő, hogy egyesek a megítéltetésük utáni időben még újabb és újabb bűnöket kövessenek el, ami miatt újra meg kellene ítélni őket.

–      Ugyanakkor, Isten a bűn sorsát és történelmi idejét is bepecsételte a hetedik csapás ítéletével és Sátán megkötözésével, ezért már csak a megítéltetésük maradt hátra.

–      Ez alatt az idő alatt a Földnek is olyan állapotban kell maradni, amilyenné lett Sátán tevékenysége folytán és miatt, vagyis sivár, kietlen és puszta.

–      A gonosz világ megítélése folyamán a rommá lett Föld Isten melletti bizonyságtételként fogja hirdetni azt, hogy Isten miért nem akarta beengedni a bűnt, vagyis a szeretet törvénye nélküli életet az általa teremtett világba.

3.     Mivel lehet megindokolni azt, hogy Isten két részletben ítéli meg az emberi családot, egyszer a vizsgálati ítéletben az Isten házához tartozókat, másodszor pedig a gonoszokat az ezer év alatt? 1Pét. 4,17;  2Tim. 4,1.

–      Jézusnak a vizsgálati ítélet alkalmával kellett előkészíteni azt is, hogy az el nem bukott mennyei lények teljes jogú tagokként fogadjanak vissza bennünket a szívükben, minden fenntartás nélkül.

–      Ezért a megváltásban részesítetteknek át kell esni a mennyei lények előtti megítéltetésen, ahol saját igazságának szentségébe öltözteti őket, és így fogadja testvéreiül őket.

–      Aki pedig Jézus testvérévé lett, és a mindenható Isten fiává, azokat a mennyei lények teljes szívük örömével fogadják be a mennyei otthonokba maguk közé.

–      Az ezer év alatt megtartott ítéletben pedig Isten igazolni akarja önmagát az egész teremtett világ előtt, hogy miért kénytelen a gonosz, a bűnben megkeményedett szívű teremtményeket megsemmisíteni.

–      Amikor a gonosz világ a tűz tavában a végső megsemmisülésben fog részesülni, akkor Isten azt szeretné, hogy ezért egyetlen teremtménye se tekintse Őt egy kegyetlen uralkodónak, hanem csak igazságosan ítélőnek.

–      Amikor az ezer éves ítéletben Isten minden bűnös esetében feltárja, hogy mi mindent megtett értük azért, hogy megtérjenek és elforduljanak a bűntől, de elutasították Isten szándékát, akkor beigazolódik, hogy Isten mindent megtett.

–      Amikor viszont az ezer év végén a gonoszok feltámadnak, és Sátán vezetésével nyíltan fellázadnak Isten ellen, és az új Jeruzsálem ellen vonulnak, akkor az is nyilvánvalóvá válik, hogy a gonoszok életbentartása állandó veszélyt jelentene a teremtett világ biztonsága és békéje számára.

–      Ezért belátják, hogy a szeretet Istenének nincs más választása, minthogy megsemmisítse azokat, akik minden jószándékú erőfeszítés ellenére mégis a bűnhöz ragaszkodnak inkább, mintsem a szeretet örök törvényéhez.