| I. Az elképzelések útvesztőjében | II. A biztos prófétai beszéd | III. Jézus visszajövetelének előjelei | IV. A prófétai üzenet célja |
A jelenlegi témánk címe is egy olyan kérdést vet fel, amely nagyon sok emberben megfogalmazódik kimondatlanul is.
Valóságnak tekinthető a keresztény emberek reménysége Jézus dicsőséges visszajövetelével kapcsolatban?
Megbízhatunk a Biblia próféciáiban, amik erről a rendkívüli eseményről jövendölnek?
Már az apostolok idejében is volt egyfajta bizonytalanság a Messiással kapcsolatos prófétai kijelentésekkel szemben, ezért Péter nagyon határozottan fogalmazta meg a személyes hitét ezzel kapcsolatban. II. Pét. 1,16-19.
“Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint akik szemlélői voltunk az ő nagyságának.” 16. vers
Pál apostol is megemlékezik arról, hogy lesz idő, amikor az egészséges tudományt nem bírják elviselni az emberek, “az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mesékhez oda fordulnak”. II. Tim. 4,3-4.
Napjaink vallási irányzatainak sokfélesége lehetővé teszi, hogy szinte válogatni lehet a különféle tanítási irányzatok között.
És az emberek nagyon sokszor a saját kívánságaik szerint választanak.
Szomorú tény, hogy általában nem az igazságot választják, hanem a különféle emberi meséket részesítik előnyben, nem számít az sem, hogy nincs összhangban az Igével.
Mivel pedig az emberek többségének nem számít a hitelesség, ezért a tanítók igyekeznek eladhatóbbá tenni üzenetüket a szenzációra éhes embereknek.
Legfontosabb szempontként azt tartják, hogy amit képviselnek, az ne igényeljen lemondást az emberektől.
Már 2000 évvel ezelőtt, az apostolok idejében is voltak különféle elképzelések és mesék arról, hogy a Messiásnak mikor és milyen módon kell színre lépni, és mi lesz a küldetésének lényege és célja.
Annak ellenére képviseltek különféle elképzeléseket, hogy Isten egyértelmű kinyilatkoztatásokat adott erre vonatkozóan az Igéjében.
Ahogy az első advent idején, úgy most a második adventhez közeledve is vannak, akik a kitalált meséket részesítik előnyben, amikor Jézus hatalmáról és visszajöveteléről van szó.
Vannak, akik csak gúnyolódnak felette, mert bolondságnak tartják még a gondolatát is, hogy Jézus egyáltalán vissza jön. II. Pét. 3,3-5.
Mások hisznek ugyan benne, csak éppen a messze jövőbe képzelik el ezt az egész eseményt. Mt. 24,48.
De vannak olyanok is, akik úgy hisznek benne, hogy Jézus már visszajött és itt van az emberek között, csak éppen láthatatlan módon.
Sátánnak teljesen mindegy, hogy mivel tudja becsapni és megtéveszteni az embereket, csak ne ismerjék meg a tiszta igazságot.
Szinte süt Péter szavaiból a meggyőző erő, ahogy szeretné megszilárdítani olvasóinak hitét az Isten prófétai kinyilatkoztatásában.
“Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét, hanem mint akik szemlélői voltunk az Ő nagyságának.” 16. vers.
Péter azt mondja, hogy ők a Jézusról szóló bizonyságtételükben csak azt mondták el, aminek személyes tanúi, azaz szemlélői voltak.
Mi láttuk beteljesedni életében és szolgálatában a próféták jövendöléseit, mert mi “szemlélői voltunk az Ő nagyságának”.
Láttuk a csodáit, amiket tett, láttuk az életét, ahogyan élt.
Hallottuk az Atya bizonyságtételét a Jordánnál és a megdicsőülés hegyén, amikor szerelmes Fiának nevezte Őt.
Isten jónak látta, hogy az eljövendő Messiással kapcsolatban szinte mindent kinyilatkoztasson a próféták által már jó előre.
“Mert semmit sem cselekszik az Úr, amíg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.” Ámós 3,7.
Péter tehát azt mondja el ebben az igében, hogy ők szemlélői voltak annak, ahogyan Jézusban beteljesedtek ezek a Messiásra vonatkozó próféciák.
De “Igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, mondja Péter; hiszen mi láttuk beteljesedni egymás után Jézussal kapcsolatban mindazt, amik megírattak felőle.
Ezért “jól teszitek, ha figyelmeztek” azokra is, amik még nem teljesedtek be a próféták által adott üzenetekből.
Ésaiás próféta pedig úgy mutatja be ezt a történelmi kort, amelyben élünk, hogy “sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket”. És. 60,2.
Ebbe a bennünket körülvevő sötét homályba világít bele az Istentől adott prófétai üzenet, hogy biztonságérzést adjon a benne bízóknak.
Mint az autós számára a reflektor fénye az éjszakai országút sötétjében.
A prófétai kinyilatkoztatásokat azért adta Isten, hogy ne kelljen tapogatóznunk, ne kelljen bizonytalanságban lennünk a jövőt illetően.
Amire szükségünk van, azt mind elmondta Isten, nekünk csak meg kell ismernünk ezeket az üzeneteket.
A nemzetek egymás elleni gyűlölete szinte mindenhol háborús cselekményekbe csap át.
Jézus szerint pedig: “nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen.”
János apostol pedig azt mondja, mindez azért van, mert “megharagudtak a pogányok” egymásra. Jel. 11,18.
Ezért “Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről... Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen”. Mt. 24,6-7.
A tömegtájékoztatási eszközök óránként sugározzák ezeket a híreket.
Jézus arról is szólt, hogy az emberek ezektől az információktól, amiket a hírekben hallanak, tele lesznek szorongással és a jövőtől való félelemmel.
“Az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, amik a föld kerekségére következnek.” Luk. 21,25-26.
“És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni a felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel.” Luk. 21,27-28.
“Lészen az utolsó időkben.... eljőnek sok népek, mondván..... csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul.” Ésa. 2,2-4.
Amikor már-már elérni látják a béketörekvéseik célját, akkor egy váratlan esemény hirtelen mindent felborít, mivel a szívek nem változtak meg.
“Mert amikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hírtelen veszedelem jő rájuk.” I. Thess. 5,3.
Ezt a jelenséget nem lehetett volna pontosabban jellemezni és megfogalmazni, mint ahogyan Pál írásában olvashatunk erről.
“Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői.” II. Tim. 3,2-4.
Azt mondja el róluk, hogy mi áll az emberek életének középpontjában, éppen ezért nem természetes módon gyakorolják azokat.
“Mert amiképpen az özönvíz előtti napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, amelyen Noé a bárkába ment, és nem vesznek észre semmit...” Mát. 24,38-39.
A pénzsóvárgó lelkület ugyanis oda vezeti az embereket, hogy mások kizsákmányolásán keresztül is képesek a földi kincseiket gyűjtögetni és felhalmozni.
“Kincset gyűjtöttetek az utolsó napokban! Imé a ti mezőiteket learató munkások bére, amit ti elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.” Jak. 5,3-4.
Előttünk álló eseményként várhatjuk azt is, hogy a kereskedelemben felhalmozott rengeteg árú egy idő után már elveszíti az értékét és tönkremegy, senki sem veszi meg, ott marad a kereskedők nyakán.
“Gazdagságtok megrothadt, és ruháitokat moly ette meg. Aranyotokat és ezüstötöket rozsda fogta meg, és azok rozsdája bizonyság ellenetek.” Jak. 5,2-3.
“És a föld kalmárai siratják és jajgatják őt, mert az ő árúikat immár senki sem veszi.” Jel. 18,11. (-15-ig)
Dániel arról jövendöl, hogy a végső időben “nagyobbá lesz a tudás”. Dán. 12,4.
Ez a jövendölés vonatkozik az Isten Igéjéből vett ismeretek tudományára is, de a világi tudományokra is.
Jézus tanításaiban pedig olyan kijelentést találunk, ami a tudomány fejlődésére és növekedésére közvetett módon ad utalást.
“Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről.” Mát. 24,6.
Ezzel a tömegtájékoztatási eszközök fejlettségi fokát adja meg, hiszen az ember már képes arra, hogy óránként adjon hírt a legfrissebb eseményekről.
“Földindulások” lesznek mindenfelé, mondja Jézus, és ennek beteljesedését mi is bizonyíthatjuk, hiszen állandó tájékoztatást kapunk ezekről az eseményekről. Mát. 24,7.
A természet világában bekövetkezett változások miatt “éhségek, döghalálok” és betegségek támadnak mindenfelé. Mát. 24,7.
Ugyanis újabb és újabb kártevők pusztítják a növényvilágot, amivel szemben szinte már majdnem tehetetlen az ember.
“Amit a sáska meghagyott, megette a szöcskő; és amit a szöcskő meghagyott, megette a cserebogár; és amit a cserebogár meghagyott, megette a hernyó.” Jóel. 1,4.
Jézus szavai szerint alig lesz olyan ember, aki élő hittel ragaszkodik Istenhez.
“Mindazáltal az embernek Fia mikor eljön, avagy talál-e hitet a földön?” Luk. 18,8.
Jézus itt olyan hitről beszél, aminek létezéséről az emberek cselekedetei is bizonyságot tesznek. Jak. 2,17-20.
Az emberek többsége csak gúnyolódik azon, hogy még mindig vannak olyanok, akik hisznek Jézus visszajövetelében.
“Tudván először azt, hogy az utolsó időben csúfolódók támadnak... És ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének ígérete?” II. Pét. 3,3-4.
“Inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői”, mondja róluk Pál apostol. II. Tim. 3,4.
Megelégszenek a látszat kereszténységgel, az alkalomszerű kereszténységgel.
“Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét” II. Tim. 3,5.
A látszat kereszténység viszont szeretet nélkül valókká teszi az embereket.
“Mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.” Mát. 24,12,
Ezért “Lesznek az emberek magukat szeretők... szeretet nélkül valók.” II. Tim. 3,2-3.
“Azért legyetek készen ti is, mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.” Mát. 24,44.
A már beteljesedett jövendölések nemcsak előhírnökei, hanem egyúttal garanciái is a még előttünk álló, és be nem teljesedett eseményeknek.
Jézus azt mondta: “amikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.” Mát. 24,33.
Jézus azt mondta ezzel kapcsolatban: “az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég”. Mt. 24,14.
De vajon mire gondolt Jézus, melyik az az evangélium, ami hirdetve lesz az egész világon, mielőtt visszajön?
Ez az evangélium mindig a Megváltó személyét és a Golgota keresztjét állítja figyelmünk középpontjába, és a bűn világából való szabadulásunk lehetőségét.
Ez az evangélium mindig az ember állapotához igazodva mondja el Isten üzenetét, ezért a szükségletek miatt más a tartalma is.
Az Édenben még arról szólt az isteni evangélium, hogy jönni fog a Szabadító, az “asszony magva”, aki legyőzi a kígyót, vagyis Sátánt, és az embert újra vissza vezeti az Istennel való közösségbe.
Az özönvíz előtti időben viszont már az képezte az evangéliumot, hogy Isten el fogja pusztítani az élő világot a gonoszság megsokasodása miatt, de lehetőség van megmenekülni ettől az ítélettől.
Be lehet menni az Isten menedékébe, a Noé által épített bárkába.
“Amiképpen a Noé napjaiban volt, akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is.” Mt. 24,37.
Ez a hasonlóság több dologban is megnyilatkozik:
A gonoszság ebben az időben annyira megsokasodik, hogy Isten most sem tudja tovább elnézni.
Most is egy általános ítélettel fogja megállítani a gonoszság áradatát.
Most is az evangélium üzenetével szólítja fel az embereket a megtérésre.
Most is csak azok fognak megmenekülni, akik hallgatnak Isten szavára, és élnek az Isten által biztosított szabadulás lehetőségével.
Ahogy akkor Noénak kellett Isten üzenetét elmondani az embereknek, úgy kell most is hangoznia az Isten megtérésre felszólító üzenetének “az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég”. Mt. 24,14.
Ez az üzenet a jelenések könyvében található meg. Jel. 14,6-7.
Erről az üzenetről részletesebben szeretnék szólni majd a következő előadásaimban.
Egy olyan világot, amelyben igazság lakozik, - egy olyan országot, amelynek építője és alkotója maga az Isten. II. Pét. 3,13-14.
Ha valóban várjuk ezt a jobb világot, amiről a próféciák jövendölnek, akkor készülnünk is kell.
Készülnünk azért, hogy alkalmasak legyünk arra, hogy ennek az országnak polgáraivá lehessünk.
Készülnünk azért, hogy jól érezzük magunkat egy olyan országban, ahol minden dolog szeretetben és igazságban történik.
Ezzel az életformával már most, itt, ebben az életben kell összhangba hozni életünket és gondolkodásunkat.
Ellenkező esetben nem éreznénk jól magunkat ott.
Tudja megvilágítani azt az utat, amelyen járnunk kell.
Tudjon világosságot gyújtani bennünk is, hogy lássuk általa szívünk állapotát olyannak, ahogyan Isten látja azt.
De tudjon világító fáklya is lenni a kezünkben, hogy mások számára is tudjuk megvilágítani az Isten országába vezető utat.
Ha igenlő választ adunk a szívünkben, akkor oda kell figyelnünk arra az üzenetre, amivel Isten szeretne felkészíteni a Vele való találkozásra.
Mert a szeretet Istene meg akar óvni bennünket a hiábavaló reménységtől, és egy keserű csalódástól.
Ezért fogjuk most estéről estére azt az üzenetet tanulmányozni, aminek segítségével felkészültek lehetünk a Jézussal való dicsőséges találkozásra.