TANÍTÓI MELLÉKLET

A szombatiskolai tanító célkitűzései

1. Az ismeretek szintjén: tudatosítani a szülőkben, hogy szoros egységet kell alkotniuk a gyermeknevelés terén.

2. Érzelmi szinten: felkelteni a csoport tagjaiban a szándékot az Isten iránti újabb odaszentelődésre.

3. Gyakorlati szinten: mindenkor helyes döntések és határozatok meghozatalára bíztatni a szombatiskola tanulóit.

A tanulmány vázlata

I. Bálványimádó nők. A rabul ejtő szépség (1Móz 24:3-4).

1. Lót felesége. Hágár. Ismael háreme, amelyet bálványimádó egyiptomi nők alkottak. Izsáknak nem kellett messzire mennie ahhoz, hogy láthassa, milyen szörnyű következményei vannak annak, ha hívő hitetlennel köt házasságot. Alázatosan engedelmeskedik atyjának, aki úgy dönt, hogy egy istenfélő szolgát bíz meg azzal, hogy menyasszonyt keressen neki. E történetből megtanulhatjuk, hogy alázatosan Isten tanácsát kell kérnünk, mielőtt házasságot kötünk valakivel.

2. A “Rebeka” név jelentése: “(szépség által) rabul ejt valakit”. Itt nem a bulvárlapok fedőlapján szereplő mondén nők bájáról van szó, hanem arról a szépségről, amely vizet merít Ábrahám szolgájának és tevéinek, és balzsamként enyhíti Izsák megsebzett szívének fájdalmát. Krisztus szépsége miként “láncol” minket magához? Fénylik-e általunk, hogy másokat is “rabul ejtsen”?

II. Jákob és Ézsaú (1Móz 25:28)

1. Izsák idejében a meddőséget egy törvénytelen kapcsolattal orvosolták. Izsák azonban ahelyett, hogy egy másik nőt keresett volna magának, az Úr elé tárta szükségét. Miként igazolja Isten Izsáknak adott válasza a közbenjáró ima erejét?

2. Két testvér küzd egymással Rebeka méhében, két erő harcol az elsőbbségért. Ézsaú születik meg először, de később nevetséges áron eladja elsőszülöttségi jogát. Jákob azonban mindvégig a menny láthatatlan valóságát kutatja. Hogyan nevelhetjük szívünket a mennyei, láthatatlan dolgok utáni vágyódásra?

III. Az ellopott áldás (1Móz 27:11-14)

1. Valószínű, hogy Izsák vakságát hályog okozta. Szeme vaksága azonban nem volt annyira súlyos számára, mint belső világtalansága: megvakította nagyobbik fia iránti előszeretete, s így nem láthatta, mi Isten terve. Melyek azok a dolgok, amelyek nem engedik észrevennünk Isten számunkra lefektetett tervét?

2. Jákob – egy tányér lencseleves árán – átveszi Ézsaútól az elsőszülöttségi jogot. Ezzel ellentétben Krisztus végtelenül értékesebb dolgot ajánl fel: a saját vérét, amellyel átvette Sátánnak, a világ urának helyét. Miért szükséges, hogy Krisztus új természettel helyettesítse régi természetünket ahhoz, hogy örököstársai lehessünk?

Összefoglalás

“A házasság nem a szeretet végét, hanem a szeretet kezdetét jelenti” (Ellen G. White, Boldog otthon, 106).

Motiváció

E heti tanulmányunk azzal foglalkozik, hogy mi építi, erősíti, illetve mi rombolja a házasságot. Izsák és Rebeka, valamint Jákob és Ézsaú személyének tanulmányozása közben irányítsd csoportod tagjainak figyelmét a lelki érettség és a lelki hiúság között feszülő ellentétes erőkre.

Ábrahám a szövetség jegyében élte le életét. Miközben élete a vége felé közeledett, az aggkorú pátriárkát egy utolsó és lényeges kötelesség foglalkoztatta: felkészíteni Izsákot a szövetség örökségének átvételére. Ennek a felkészítésnek a házasság is részét alkotta. Ábrahám megköveteli szolgájától, hogy ígérje meg: Izsák nem fog magának pogány népek közül feleséget választani, és semmilyen körülmények között nem engedi meg Izsáknak, hogy elhagyja az országot, amelyet Isten annak idején megígért neki. Ábrahám életének minden pillanatát az Isten iránti hűség jellemzi, nem csoda tehát, hogy a hívők atyjának nevezi a Biblia.

E heti tanulmányunk központjában a szövetség közvetlen örökösének, Izsáknak a személye, házassága és családja áll. Izsák és Rebeka házassága távolról sem volt példaértékű, Isten azonban hibáik ellenére felhasználta kettejüket a szövetség örökségének megőrzésére és továbbadására. Miközben a leckét tanulmányozod, szentelj figyelmet annak a szerepnek, amelyet a lelki érettség illetve a lelki érettség hiánya játszik ebben a drámában, valamint annak a módnak, ahogyan Isten minden kedvezőtlen körülmény ellenére véghezviszi tervét.

A tanulmány elmélyítése

Izsák és Rebeka családjának története magán viseli az isteni akarat iránti engedelmességnek és a szövetség megőrzésének jegyét. Izsák házasságát nem a világi, hanem az isteni terv perspektívájában kell megvizsgálnunk. De még a kedvező kezdet és a nemes célok sem garantálják az egészséges légkört a családban, és azt sem, hogy a családban felnövő gyermekek megmaradnak a hitben. A titkot a zsoltáríró fogalmazza meg: “Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői” (Zsolt 127:1). Szem előtt tartván ezt a gondolatot, válaszoljunk e két kérdésre: Mi tesz boldoggá egy házasságot? Mi (vagy melyek) a házasságon belüli boldogtalanság oka(i)?

A boldog házasság lényeges elemei

Isten. A házasságkötés nem egy véletlenszerűen fellépő esemény, amelybe az ember az érzelmek lángjától fűtve sietve, gondolkodás nélkül belerohan. Az Izsák házasságára való felkészülés azzal kezdődik, hogy Ábrahám biztosítja szolgáját: Isten “elbocsátja az Ő Angyalát te előtted, hogy onnan végy az én fiamnak feleséget” (1Móz 24:7). A hit embere tudja, hogy az élet nem véletlenszerű események sorozata, hanem egy alaposan megtervezett “utazás”, amelyben Istené a vezető szerepe. Annak az Istennek, aki magasztos dolgokat ígért meg Ábrahámnak, terve volt arra nézve is, hogy ezeket a dolgokat meg is valósítsa a pátriárka életében. Izsák házasságának előkészületei a legjobb úton haladtak, lévén, hogy Isten irányította az eseményeket. A házasságkötésre Ábrahám népének körében kellett, hogy sor kerüljön, nem a kánaániták között, hiszen rájuk nem vonatkozott Isten szövetsége. A házasság szent szövetség: túlságosan szent ahhoz, hogy hívő hitetlennel lépjen frigyre. Egy házasság akkor boldog és sikeres, ha el tudjuk róla mondani: “Az Úrtól van e dolog” (1Móz 24:50). “Istenfélő ember nem kötheti össze magát veszélytelenül azzal, aki nem féli Istent” (Ellen G. White, Pátriárkák és próféták, 174).

Ézsaú házassága “Izsáknak és Rebekának lelke keserűsége volt” (1Móz 26:35). A helyes házasságkötésből nem maradhat ki az ima, amely Izsák és Rebeka történetében is lényeges szerepet játszott: Eliézer küldetésében három imádati aktust különíthetünk el (1Móz 24:12.26.52); és maga Izsák is imádkozott, elmélkedett, amikor észrevette a közelgő tevekaravánt, és menyasszonya fogadására indult (1Móz 24:63-67). Ha a házasságkötésre – vagy az élet bármely más fontos eseményére, a tervezgetés szakaszától a beteljesülésig – az ima jegyében kerül sor, nem férhet kétség ahhoz, hogy az a házasság boldog lesz és sikeres.

De mi is az ima? Egy egyszerű vallásos szertartás? A hagyomány egyik kötelező rítusa? A Bibliában – Ábrahámtól Mózesig és Dávidtól Jézusig – az ima úgy jelenik meg, mint Isten akaratának és az ezen akarat teljesítéséhez szükséges erő szándékos és kitartó keresése. Semmisem oly jelentéktelen, hogy ne lehetne azt az ima oltárára tenni. Senki sem lehet annyira elfoglalt ahhoz, hogy ne járulhasson az ima oltára elé.

A szeretet. Izsák házasélete leírása két egyszerű szóval kezdődik: “Szereté őt” (1Móz 24:67). Az élet forrása és a szeretet csodája együtt játszik közre Isten tervének Izsák és Rebeka életében történő megvalósulása érdekében. Szerelmük története egyszerű, szép, fenséges és romantikus volt. Izsák állhatatos és hűséges szeretettel ragaszkodott Rebekához, aki viszonozta ezt a szeretetet. Monogám házasságuk egymás iránti tiszteletüknek, odaadásuknak és szeretetüknek köszönhetően állta ki a próbákat.

Ismétlés. Rebeka meddő volt. “Könyörge Izsák az Úrnak az ő feleségéért, mivelhogy magtalan vala, és az Úr meghallgatá őt: teherbe esék Rebeka, az ő felesége” (1Móz 25:21). Mit tanulhatunk meg ebből a példából Istennek, az imának és az állhatatos szeretetnek a házaséletben játszott szerepére vonatkozóan?

Elmélkedésre szánt kérdések

Beszélgessetek a csoportban az alábbi kérdésekről, és törekedjetek a mindennapi életben is alkalmazható tanulságokat levonni belőlük.

Ábrahám is, Izsák is kitartott amellett, hogy a hívőnek a saját népe köréből kell házastársat választania magának. Miért? Mi a különbség ezen magatartás és a náci fajelmélet, vagy a hindu kasztrendszer között?

Alkalmazandó kérdések

Beérseba pusztájában – miután szövetséget kötött Istennel – Izsák “oltárt építe ott, és segítségül hívá az Úrnak nevét, s felvoná ott az ő sátorát. Izsák szolgái pedig kutat ásának ottan” (1Móz 26:25). Egy oltár, egy sátor és egy kút: ezek azok a dolgok, amelyeket Izsák lényegeseknek tartott az életben. Mit jelképeznek ezek? Hogyan vonatkoztatható ezen dolgok szimbolikus jelentéstartalma saját életünkre, otthonunkra, családunkra?

Személyes bizonyságtevés

Elmélkedj afelett, hogy miként tehetne bizonyságot otthonod arról, hogy Isten ígéretei valóban beteljesednek családod életében. Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy családunk Isten szeretetét tükrözi?

Személyes alkalmazás

Ösztönözd csoportod tagjait, hogy elmélkedjenek az alábbi gondolatok felett, és jegyezzék ki a lapszélre azokat a tanulságokat, amelyeket a mindennapi életben is alkalmazhatnak.

• Izsák elmélkedő és szelíd ember volt. Az ima embere. Mindvégig hűséges maradt feleségéhez, akit kitartóan szeretett egy olyan korban, amelyben megszokott jelenség volt a többnejűség. Nem engedte meg, hogy a környék kultúrája és szokásai határozzák meg életének útját, jellemének alakulását. Mit tanulhatunk Izsák példájából?

• A kútnál megjelenő Rebeka bájos, egyszerű és törékeny lány volt: az udvariasság példaképe. A későbbiekben azonban Rebeka ravasszá, fondorkodóvá, részrehajló anyává vált. Ez a változás egy rettenetes leckét tanít meg nekünk arról, hogy milyen fordulatot vehet egy ember jellemének az alakulása. Hogyan őrizkedhetünk ettől a veszélytől?