TANÍTÓI MELLÉKLET

A szombatiskolai tanító célkitűzései

1. Az ismeretek szintjén: tudatosítani a csoport tagjaiban, hogy a házasság Isten képmását tükrözi.

2. Érzelmi szinten: meggyőzni a szombatiskola tanulóit, hogy mindannyiunknak vágynunk kell arra, hogy Isten az Ő képmására alakítson bennünket.

3. Gyakorlati szinten: meg kell győznie a csoport tagjait, hogy szükséges Jézus áldását kérniük házastársi kapcsolatunkra.

A tanulmány vázlata

I. “Az Ő képére” (1Móz 1:27)

1. Por: nem csillagpor, nem is az éjjeli lepkék szárnyaira lerakódott por, hanem a föld pora, amelyen járunk. Isten ebből a porból alkotta meg az embert, majd a férfi testéből kivett csontból teremtette meg a nőt, s végül mindkettőjükre rányomta képmása bélyegét. Hogyan fogalmazza meg az emberi és isteni közötti egység azt, aminek a házasságnak lennie kell?

2. Isten minden állatot végigvonultatott Ádám előtt, hogy emez nevet adjon nekik. Minden állatnak megvolt a maga párja, csak Ádám volt egyedül. Isten megóvhatta volna Ádámot a magányérzettől, ha Évát vele egy időben teremttette volna meg. Miért nem így járt el mégis?

3. Ádám mély álomból ébredt fel. Talán észrevette, hogy hiányzik egyik oldalbordája, ami még inkább elmélyíthette hiányérzetét. Képzeljétek el meglepődöttségét, amikor először meglátta Évát! Miért engedte meg Isten, hogy Ádám megtapasztalja a hiányérzetet, ha utólag – Éva megteremtésével – amúgy is betöltötte azt?

II. Jobb ketten, mint egyedül (1Móz 3:1-3; 16-19)

1. Férjétől való eltávolodása miért sodorta veszélybe Évát? Milyen veszélyek leselkednek ránk, ha eltávolodunk Istentől? Hogyan törnek ránk ezek a veszélyek?

2. A Szentléleknek a szívben való lakozása milyen módon állítja helyre az emberben Isten képmását?

III. Szent szeretet (1Pt 3:1-7)

1. Péter szerint miben áll egy feleség valódi szépsége? Mi mint egyház hogyan tehetünk bizonyságot erről a tulajdonságról?

2. Jézus annyira szerette az egyházat, hogy életét adta érte. Milyen tanulság vonható le ebből a példából arra vonatkozóan, hogy hogyan kell egymást szeretniük a házastársaknak?

Összefoglalás

Az Isten akarata szerinti házasság – a benne rejlő egység által – Isten képmását tükrözi.

Motiváció

Az e negyedévi bibliatanulmány Isten tervének távlatában a férj és feleség közötti kapcsolat fontosságára összpontosít. Az Ótestamentumban megemlített házaspárok életét bemutató tanulmány Ádám és Éva házasságának elemzésével kezdődik. Ösztönözd csoportod tagjait, hogy megvizsgálják, hogyan válhat még a legeszményibb helyzet is tragikussá, és hogy mi a teendő az ilyen szomorú helyzetek elkerülése érdekében.

Ádám, közvetlenül azután, hogy Isten megalkotta őt, végignézett a teremtett világon, és főként az állatvilág szemlélése közben ráébredt arra, hogy egy rendellenesség szenvedő alanya: minden hímnemű állatnak nőstény párja volt, az egy fajon belüli, nemek közötti különbség pedig úgy tűnt számára, hogy egyedi kapcsolatot sejtet: barátságon, bensőségen, közösségen és a teremtési aktus folytatásának lehetőségén alapuló egyedi kapcsolatot. Azért volt-e szomorú Ádám, mert számára nem voltak adottak ezek a sajátosságok?

“Nem jó az embernek egyedül lenni” (1Móz 2:18), mondja Isten, majd megteremti Évát, az Ádámhoz illő társat. Beszéljétek meg a csoportban ezt a bibliaverset. Mikor döntött Isten Éva megalkotásáról: Ádám megteremtése előtt vagy után? Éva megalkotása értelmezhető-e úgy is, mint az ember megteremtésének mint aktusnak a folytatása, kiegészítése illetve befejezése? A mód, ahogyan erre a kérdésre válaszolni fogunk, annak függvénye, hogy milyen szerepet tulajdonítunk a házasságon belül a férjnek illetve a feleségnek.

A tanulmány elmélyítése

Ádám és Éva házassága fontos támpontokat kínál számunkra arra vonatkozóan, hogy mi az, ami épít illetve tönkretesz egy házasságot. Bíztasd csoportod tagjait, hogy értékeljék mindazt, amit Isten rendelkezésünkre bocsátott ahhoz, hogy boldog házasságban legyen részünk. Engedd, hogy elmondják ezen a téren szerzett tapasztalataikat.

Az emberiség történelme első házaspárjának példája megfogalmazza a sikeres házasság három elvét, amely a következő: az isteni eredet, a különbözőségben rejlő egység és az egység szent jellege.

I. A házasság isteni eredete

Az ember megteremtésének egyedi volta. A teljes teremtett – élő és élettelen, emberi és nem emberi – világ eredete és létezése Istennek köszönhető (1Móz 1; Csel 17:24). Az ember megteremtésének mint aktusnak különleges jellege van: átmenet a “monda Isten: Legyen” és a “monda Isten: Teremtsünk” között. A teremtés aktusának folyamatán rajta van az isteni érintés nyoma. Isteni kizárólagosság, amely által Isten önmagát osztja meg az emberrel. Az ember egyedisége és méltósága Isten szuverenitásában és kegyelmében gyökerez. Benne és Általa – a teremtés és a megváltás által – egyedi minden egyes ember.

Elmélkedj 1Móz 1:26 verse felett. Hogyan értelmezed az “Isten képe” szókapcsolatot? Milyen vonatkozásai vannak: fizikai, lelki vagy érzelmi? Milyen kapcsolat létezik e szintagma és a teremtés aktusa között? Különbözőképpen viszonyulnak-e a nők és a férfiak az “Isten képe” fogalmához? Ha igen, miben áll a különbség?

Isten akarata volt, hogy Ádámot és Évát együttélésre teremtse (ld. 1Móz 2:18.22). A mennyei álláspont (“nem jó az embernek egyedül” – 1Móz 2:18), amely már Éva megteremtése előtt létezett, és amelynek alapján Ádám és Éva alkotta a történelem első házaspárját, a házassági kapcsolat szent jellegére és isteni eredetére utal. A házasságban mint szent intézményben a férfi és a nő egyenjogú társ. A házasélet nem csak a férj és a feleség közötti közösség érdekében jön létre, hanem abból a célból is, hogy az otthon egy olyan hellyé váljék, amelyben mindkét fél Teremtőként ismeri el és tiszteli Istent. “Isten határozata, hogy a nő és a férfi a házasság szent kötelékében egyesüljön egymással, és olyan családot alapítson, amelyet a tisztesség jellemez, s amely a mennyei családot jelképezi” (Ellen G. White, In Heavenly Places, 202).

Elmélkedésre szánt kérdés

A teremtés, a szombat és a házasság Isten tervét képezte, még mielőtt a bűn behatolt volna világunkba. Milyen fontossággal bír ez számodra?

II. A házasság: a különbözőségben rejlő egység

“Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra... Teremté tehát az Isten az embert az Ő képére; Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őt” (1Móz 1:26-27). “Isten képére” és “férfiúvá és asszonnyá”: ez a két kifejezés utal a teremtésre, és jellemzi az emberi családot, továbbá egy mély igazságra vet fényt. Ahogy az Atya, Fiú és Szentlélek által alkotott Istenséget is az egység, a szeretet és az önzetlenség jellemzi, úgy az embereknek is – és főként a családoknak – Isten képmásának ezen vonásait kell tükrözniük. Egy eszményi házasság két embert egyesít úgy, hogy egyiküknek sem kell feláldoznia az egyéniségét, hanem egymást kiegészítve, “egy testté lesznek” (1Móz 2:24).

Elmélkedésre szánt gondolat

“A kettő eggyé lesz”, mondja Isten, és ezáltal méltóságot áraszt a férfi és a nő közt létrejött házasságra. Még mielőtt a társadalomtudomány és a polgári jog fogalmává vált volna, az egynejűség vagy monogámia teológiai fogalom volt.

A házastársak közti egységnek van egy feltétele, éspedig: “Elhagyja... és ragaszkodik” (1Móz 2:24). Isten parancsában – hogy ti. “annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez” – benne van a boldog házasság alapvető elve. Semminek – még a szülők szeretetének sem – szabad a férj és feleség közé férkőznie. A házastársaknak “ragaszkodniuk” kell egymáshoz, akár jólétben élnek, akár nehézségek közepette, akár örömök, akár aggodalmak között, egészségben, betegségben egyaránt. Egy keresztény házasságban a férjet és feleséget összekötő elem a mennyből származik, és ez nem más, mint az önzetlen, áldozatra kész, a másik javát szem előtt tartó szeretet.

Elmélkedésre szánt kérdés

Pál apostol a Krisztus és az egyház közötti kapcsolatot alkalmazza egy, a férj és feleség közötti kapcsolat szempontjából fontos tanulság szemléltetésére (Ef 5:21-28). Mit tanulhatunk ebből az analógiából?

A tanultak gyakorlatba ültetése

Hagyj csoportod tagjainak elegendő időt arra, hogy elgondolkozzanak azon, hogyan ültethetik gyakorlatba az e heti leckében tanult elveket.

Elmélkedésre szánt kérdések

• Miért Ádám oldalbordájából és nem egy másik testrészéből – a fejéből vagy a lábából – teremtette Isten Évát?

• Ellen G. White írja a Pátriárkák és próféták című könyvében: “Az angyalok figyelmeztették Évát, hogy napi munkája végzése közben ne távozzék el férjétől. Vele kevésbé veszélyezteti a kísértés, mint amikor egyedül van. De belemerülve kellemes munkájába, Éva öntudatlanul elbarangolt mellőle” (53-54). Ezután következett a bukás. Ha együtt lettek volna, Ádám és Éva ellenállt volna a kísértésnek? A hit terén gyakorolt egység elegendő lelkierőt biztosít-e a házaspár számára ahhoz, hogy megálljon a kísértések közepette?

Alkalmazandó kérdések

• Pál apostol azt írja Ef 5:25 versében, hogy Jézus annyira szerette az egyházat, hogy önmagát áldozta érette. Ugyanott olvassuk azt is, hogy a férjeknek is ekképpen kell szeretniük feleségeiket. Az első állítás igaz voltáról meg vagyunk győződve, de hogyan viszonyulunk a másodikhoz? Éreztél-e valaha ilyen szeretetet? Vannak-e olyan ismerőseid, akik ilyen szeretettel szeretik egymást?

• A bűn Édenbe való behatolása rettenetes következményekkel járt: megromlott az emberi nem és az Isten közti kapcsolat, kárt szenvedtek az emberek közti viszonyok, és sérült az ideális házasságról és családról szóló felfogás is. Ma hogyan állíthatók helyre a megromlott családi viszonyok?

Személyes alkalmazás

E heti tanulmányunk megbeszélésekor add meg csoportod tagjainak a lehetőséget, hogy megosszák egymással arra vonatkozó véleményüket, hogy szerintük hogyan alkalmazhatóak a mindennapi életben a leckéből megismert elvek.

Jézus, megerősítvén a Mózes első könyvében leírtakat, kijelentette, hogy a férj és a feleség többé nem kettő, hanem egy (ld. 1Móz 2:24; Mt 19:6). Hogyan ülteted gyakorlatba ezt az elvet, amikor heves vita tör ki közted és házastársad között a következő ok miatt: külön bankszámlát akarsz, míg a házastársad közöset, amelyhez mindkettőtök hozzáférhet.