SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

„Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?”(1Móz 3:9).

NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT egy játékgyár elkészítette az Okos Cindy nevű babát, amely öt nyelven beszélt, jól olvasott, meg tudta mondani, hány óra van, és el tudott végezni egyszerű osztási és szorzási műveleteket. Cindy volt az első olyan baba, amely végre tudta hajtani, amit kértek tőle. Akik először találkoztak ezzel a babával, kicsit meghökkentek. Hogyan képes minderre egy baba?

A válasz a jó számítógépes program, egy a – gyomrába épített – 16 bites mikroprocesszor és egy optikai szkenner, ami képes felismerni a számokat vagy a betű alakú tárgyakat. Ez a baba csupán a régi Csevegő Kata továbbfejlesztett változata, amit fel kellett húzni, és „beszélt”.

Mégis, bármilyen bonyolult is ez a szerkezet, a baba csupán egy komputer, amit arra programoztak be, hogy végrehajtsa a parancsokat. A szabad akarat – bármilyen okos is legyen – nem lehetséges Cindy számára.

Ellenben, mi nem csak mennyiségileg különbözünk az okos babától, hiszen több mindent tudunk mondani, mint ő; de minőségileg is mások vagyunk, s ez a különbség az az erkölcsi szabadság, amit kaptunk. Ez idegen a baba számára. Az alapvető különbség, a dolog lényege éppen ez a szabad akarat, ha a bűnt és annak gyógymódját vizsgáljuk.

A HÉTEN FELVETŐDŐ KÉRDÉSEK: Miért kell szabadnak lennünk ahhoz, hogy szeressük Istent? A szabad akarat miért kell, hogy magába foglalja a rossz cselekvésének lehetőségét is? Isten hogyan reagált Ádám és Éva bűnbeesésének tényére?

Vasárnap december 26.

SZERETNI ISTENT

Olvasd el a következő igéket: Mt 22:37; 5Móz 6:5; Jn 15:9–11! Mit parancsolnak ezek nekünk, és miért szükséges a szabadság, az erkölcsi szabadság ahhoz, hogy engedelmeskedjünk?

Akik a Bibliát tanulmányozzák, azok számára ismerős a feljegyzés, hogy kezdetben Isten teremtette az eget és a Földet. Ő nem függött a már létező anyagtól vagy körülményektől. Mindent az Ő szavának, a logos-nak a segítségével hozott létre, ami az ő gondolatainak kifejeződése (Zsolt 33:6, 9; Jn 1:1–3). Mivel Ő teljes mértékig tökéletes, ezért mindent makulátlannak és gyönyörűnek teremtett. Isten a szeretet, és minden tette összhangban van tökéletes szeretetével és bölcsességével. Intelligens teremtményeire ráruházta az önálló személyiség és a választás szabadságának nemes jellemvonásait. A döntésnek azonban lényegi része a jó és a rossz közötti választás lehetősége. Ezért az emberi lázadás kockázata kezdettől fogva fennállt.

Ugyanakkor Isten arra vágyik, hogy személyes és teljesen kielégítő közösségben legyünk vele (Zsolt 36:6–11). Szintén nekünk adja a bölcsességet, a tudást, a szeretetet, valamint az öröm képességét. Ezek az egymással összefüggő tulajdonságok valójában csak olyan lényekben lehetnek ott, akiknek szabad akaratuk van, amivel pedig egy élettelen baba nem rendelkezik.

Mikor hallottál utoljára egy boldog számítógépről, vagy egy hűséges és szeretetteljes laptopról? Ezek az eszközök – bár lenyűgöző logikai bravúrokra képesek – miért nem lehetnek soha boldogok, szeretetteljesek vagy hűségesek?

Ahhoz, hogy szeressük Istent, szabadoknak kell lennünk. Ez ilyen egyszerű. A szeretet nem létezhet erkölcsi szabadság nélkül, erkölcsi szabadság viszont nem létezhet anélkül, hogy valaki képes legyen a rosszat választani. „Isten minden teremtményétől azt kívánja, hogy szeretetből szolgálja – amely szolgálat jellemének értékeléséből fakad. Nem örül a kikényszerített szolgálatnak. Ő mindenkinek szabad akaratot ad, hogy önként szolgálhassa Őt” (Pátriárkák és próféták, 8. oldal).

Hétfő december 27.

SÁTÁN HITEHAGYÁSA

A Szentírás arról tájékoztat bennünket, hogy Lucifer fellázadt Isten ellen. Milyen tényezők késztették őt arra, hogy a lázadásnak ezt az útját válassza, és mi volt az eredménye? (Ésa 14:12–14; Ezék 28:14–17)

Ellen White elmondja nekünk, hogy Lucifer egyre elfogultabbá vált önmagával szemben, egyre csökkent Teremtője iránti szeretete, és önmagának kezdte követelni a legfelsőbb hatalmat és tekintélyt. Mivel irigy lett Krisztusra, aki maga a Teremtő és egyenlő az Atyával (Zsid 1:1–3), Lucifer „aknamunkát” kezdett végezni: rosszindulatúan arra célozgatott, hogy Isten egy zsarnok, törvényei önkényesek, és ésszerűtlen imádatot és szolgálatot vár el teremtményeitől. Lucifer büszkeségének gyümölcse lett: a háládatlanság, az egoista ambíciók, az önszeretet, az irigység, az elégedetlenség, a rosszindulat, a csalás, a gyűlölködés, valamint az imádat és hatalom iránti vágy. Isten tökéletes lénynek teremtette Lucifert, az erkölcsi romlás vagy bukás iránti hajlandóság legkisebb árnyéka nélkül. Mégis mint szabad erkölcsi lénynek, Lucifernek jogában állt kitörni az Istennel való összhangból, amelyben élt és amelyben magas pozíciót foglalt el Isten által.

A különböző viselkedési formáknak és tetteknek persze mindig megvan a maguk következménye. Az Isten törvényétől való eltávozás bűn (1Jn 3:4), és a bűn zsoldja a halál (Róm 6:23). Luciferről azt írja a Biblia: „teljes [volt] bölcsességben, tökéletes szépségben”, „feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél” (Ezék 28:12, 15). Felkent kérubként Isten közvetlen jelenlétében lakozott, ő volt az, aki Isten kinyilatkoztatásainak fő „szóvivője” volt a világegyetemben. Így aztán semmi mentsége nem volt, amikor lázadó módon elidegenedett az Úrtól. Azzal, hogy alattomosan hamis képet festett az Úrról, Lucifer (akit bukása után Sátánnak vagy ellenségnek neveztek el), az angyali seregek egyharmadát a saját oldalára állította (Jel 12:4).

Azt, ahogyan Sátán bemutatta Istent, s ahogy viselkedett, nem lehetett eltűrni. Az igazság és az igazságosság nem szubjektív vélemény kérdése, hanem olyan abszolút, megváltoztathatatlan kinyilatkoztatás, amely formálja a jellemet és a viselkedést.

Kedd december 28.

SÁTÁN FÖLDI SZÁMŰZETÉSE

Olvasd el Lk 10:18, Jel 12:4–9 verseit! Mi történt Sátánnal azután, hogy a mennyben fellázadt Isten ellen? Jelenések 12:12 elmondja a Föld lakosainak, hogy vigyázzanak, mert az ördög lejött hozzájuk nagy haraggal. Ez a figyelmeztetés a kereszttel összefüggésben adatott, s elmondja, milyen sorsot szabott a kereszt Sátán számára; az édeni történet pedig egy előkép számunkra, egy példa arra, hogyan dolgozik Sátán – „ki mind az egész föld kerekségét elhiteti” –, még most is azért, hogy becsapjon mindnyájunkat.

Olvasd el 1Móz 3:1-et, majd hasonlítsd össze 1Móz 2:16–17 verseivel! Sátán milyen trükköt használt e csapda felállításához?

Elgondolkodtató, hogy Sátán az igazság és a hamisság keverékét használta fel! Idézte Istennek egyik közvetlen parancsát, és majdnem Isten szavainak megismétléseként fogalmazta meg, csak éppen egy picit változtatott rajta. Más szóval, elegendő igazságot kevert a hamisságba ahhoz, hogy az igaznak hangozzék.

Olvasd el 1Móz 3:2–3 verseit! Mit mond ez el arról, hogy Éva mennyire ismerte Isten parancsát? Ennélfogva felelős volt-e tettéért?

Bár tőrbe csalta a kígyó (1Tim 2:14), Éva szavai azt bizonyították, hogy ismerte Isten parancsát. Ez hatalmas lecke számunkra: rengeteg szívfájdalomtól, bűntől és csalástól megmenekülhetünk, ha egyszerűen engedelmeskedünk Isten világos parancsainak, tekintet nélkül arra, mennyire nem értünk egy-egy bizonyos szituációt, vagy a benne rejlő összes lehetőséget. Bármilyen szánalmas volt is Éva bűne, Ádám nyitott szemmel vétkezett. Még tudatlanságuk ellenére is megmenekülhettek volna a hitetéstől, ha egyszerűen engedelmeskednek Istennek, tudva azt, hogy az Ő útja a legjobb út, még ha nem is teljesen értik azt.

Olvasd el 1Móz 3:6 versét! A fával kapcsolatban milyen tényezők késztették Évát engedetlenségre? Milyen elvek működtek itt? Ma hogyan nyilvánulnak meg ugyanezek az elvek?

Szerda december 29.

„AYECAH?” [HOL VAGY?]

Mivel Sátán elhitette őket többé-kevésbé alattomos hazugságaival, az emberpár elbukott. Hirtelen megváltozott a menny és a Föld közötti egész kapcsolat. Összetört az ott uralkodó harmónia, békesség és egyensúly. Abban a pillanatban megváltozott a világegyetem történelme. Sátán lázadása, ami addig önmagára és a bukott angyalokra korlátozódott, most teret nyert egy új világban. Ezentúl nagy dolgok forogtak kockán.

Olvasd el 1Móz 3:9 versét! A Biblia feljegyzése szerint mit mondott Isten legelőször a bukott emberpárnak, s miért olyan fontosak e szavak még ma is számunkra? Minek az előképét látjuk ebben?

A héber ayecah szót úgy fordíthatjuk: Hol vagy? Isten tehát legelőször is egy kérdést intéz bukott teremtményeihez, egy olyan kérdést, amit – bizonyos értelemben – azóta is folyamatosan feltesz. Nem azért kérdezi ezt, mert tudni akarja hollétüket; hanem azért, hogy arra késztesse Ádámot és Évát, hogy nézzenek szembe azzal, amit tettek.

„Ayecah?” Amit itt látunk, az nem kárhoztatás, hanem az első azon végtelen kérlelések sorában, amelyeket Isten Ádámhoz, Évához és minden leszármazottjukhoz intéz, hogy ismerjék el szükségletüket, s azt, hogy Isten ott van, és megmenti őket.

„Ayecah?” Isten odamegy hozzájuk, megkeresi őket. Bár gyakran 1Móz 3:15 versét tekintjük az első evangéliumi ígéretnek, már itt, ebben az első egyszerű „Hol vagy?” kérdésben láthatjuk a kezdetét annak, ami csak a kegyelemidő lezárulásakor ér véget: az Úr keres bennünket, és magához ragadja a kezdeményezést, hogy megmentsen minket.

Olvasd el a következő igéket: Jn 3:16; Róm 8:3; Gal 4:4; 1Jn 4:10! Hogyan tükrözik vissza ezek az igék azt, amit 1Móz 3:9-ben láttunk? Milyen alapelvet láthatunk ezekben a bibliaversekben, és hogyan tapasztaltad meg ezt az elvet saját életedben?

Csütörtök december 30.

ISTEN KÖZBELÉPÉSE ÉS AZ EVANGÉLIUM „BEHARANGOZÁSA”

Ádám és Éva szinte azonnal felismerte végzetes tévedését, miután evett a tiltott gyümölcsből. Fagyos rémület kúszott hideg szívük köré, és tudták, hogy valami létfontosságú halt meg bennük. Eltűnt az őket körülvevő gyönyörű fény és dicsőségruha, ami Istennel való természetes harmóniájukat jelezte (1Móz 3:7). Ahogy ott álltak mezítelenül és megszégyenülten, eltűnt szokásos örömük, amit akkor éreztek, amikor Isten naponta meglátogatta őket, hogy ápolja velük a közösséget, és tanácsolja őket (8. vers).

Ádám és Éva hogyan próbálta elfedezni mezítelenségét? (1Móz 3:7) Milyen lelki tanulságra mutat mindez azzal a puszta emberi erőfeszítéssel kapcsolatban, amivel meg akarjuk gyógyítani a bűn következményeit, és javítani erkölcsi állapotunkat? (Ésa 64:6; Róm 10:3) Hogyan nyilvánult ez meg Kain áldozatában? (1Móz 4:3)

Istent nem érte meglepetésként Ádám és Éva bukása. Amikor elbuktak, és mindketten bevallották neki vétküket (1Móz 3:12–13), Ő azonnal feltárta előttük a hatalmas reménységet (3:15), amit az evangéliumról szóló első ígéretként tartunk számon.

Olvasd el 1Móz 3:15 versét! Mit tartalmaz ez az ige, ami reményt ad a bukott emberpárnak a kígyó ellen? (Lásd még: Róm 16:20; Ef 6:11, 2Tim 2:26; Zsid 2:14; 1Jn 3:8; Jel 20:10)

Figyeljük meg azt is, hogy amikor a kígyóhoz beszélt, az Úr nem tett fel kérdéseket, és nem kereste a megbánás jeleit (1Móz 3:14)! Egyszerűen elítélte a kígyót, miközben a következő igében felajánlotta a reménységet Ádámnak és Évának. Ez az ígéret magába foglalta a bűnnek, és annak szerzőjének, Sátánnak a végzetes sorsát. Így Isten örökkévaló evangéliumának dicsősége tárul fel az ítélet hátterén, amely határozottan kinyilatkoztatja az Ő akaratának rejtélyeit és kegyelmének csodáit.

Hogyan válaszolnál erre a vádra: „Miért volt Isten olyan kegyetlen Ádámhoz és Évához? Hiszen nem tettek egyebet, csak megettek egy darab gyümölcsöt!” Mi hiányzik ebből a vádból?

Péntek december 31.

TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Olvasd el Józs 24:15; Jób 1:6–12; 38:4–7; Jel 22:17 verseit és Ellen G. White: Pátriárkák és próféták c. könyvének 7–17. oldalait (1. fejezet: Miért engedte meg Isten a bűnt?)!

„Isten hagyta, hogy Sátán addig folytassa munkáját, amíg az engedetlenség szelleme tényleges lázadássá érik. Terveinek teljesen ki kellet bontakoznia, hogy mindenki megláthassa azok valódi jellegét és célját... Ezért kellett a menny lakói előtt és az összes világ előtt bebizonyítani, hogy Isten kormányzata igazságos, törvénye tökéletes. Sátán úgy tüntette fel, hogy ő maga igyekszik előmozdítani a világegyetem javát. A bitorló valódi jellemét és igazi célját mindenkinek meg kell látnia. Időre volt szükség ahhoz, hogy gonosz cselekedeteivel leleplezze önmagát. […] Ha Isten azonnal kitörölte volna az élők sorából, egyesek félelemből szolgálták volna Istent és nem szeretetből… A meg nem szűnő korszakokon át létező egész világegyetem érdekében Sátánnak ki kellett bontakoztatnia elveit, hogy az Isten kormányzása elleni vádjait minden teremtett lény igazi megvilágításban lássa, és hogy Isten igazságossága, irgalma, törvényének változhatatlansága örökre vitán felül álljon” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták, 15–16. oldal).

MEGBESZÉLENDŐ KÉRDÉSEK:

1. Elmélkedj mélyrehatóan és imádságos szívvel a fenti Ellen G. White idézet tartalmán! Mi mondanivalójának a lényege? Mit mondanak el ezek a szavak Isten jelleméről? Emberi szempontból, figyelembe véve az emberi nem sok-sok szenvedését és fájdalmát, nem lett volna-e jobb, ha Isten egyszerűen azonnal megsemmisíti Sátánt? Ha nem, miért nem?

2. Vesd össze 1Móz 3:15 versét Jel 12:17 versével! Milyen párhuzamokat találsz? Milyen üzenet van benne számunkra, a mai kor embere számára?

3. Milyen tanulságot rejt számunkra az a tény, hogy a bűn létrejöhetett egy olyan tökéletes környezetben is, mint amilyen a menny?