SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

Fenyegető konfliktus

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Jelenések 4:11; 12:3-5, 17; 13:1-2, 11-18; 14:7, 9, 12

„Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te igéd igazság” (Jn 17:17)!

Egy viszonylag új orvosi eszköz, a biochip nagyjából akkora, mint egy rizsszem, emberekbe is beültethető. Tartalmazza a páciens egészségügyi adatait, amelyek külsőleg leolvashatók egy szkennerrel. Vannak olyan keresztények, akik ezt egy összeesküvés részének tekintik, amivel a fenevad bélyegét akarják az emberekre kényszeríteni. Mások az élelmiszerek csomagolására nyomtatott vonalkóddal hozzák összefüggésbe ezt a bélyeget, vagy titokzatos számokkal a dollár bankjegyeken, amelyeket összeadva állítólag 666-ot kapunk. Megint mások a szabadkőművesekkel, az illuminátusokkal, a fekete ENSZ helikopterekkel vagy az ENSZ-szel látnak ilyen kapcsolatot.

E tanulmány célja, hogy rámutasson az imádat kérdése körül felerősödő közelgő konfliktusra. Sátán támadást indít Isten hatalma ellen azzal, hogy igyekszik aláásni törvényét. Konkrétan a szombat lesz az imádatért vívott globális harc középpontja. Sátán gyűlöli a szombatot, mert gyűlöli a Teremtőt. Felhasznál mindent, kényszerítést, nyomást és erőszakot is, hogy megtörje Krisztus iránti elkötelezettségünket. Hitbeli ütközés lesz az igaz és a hamis istentiszteleti nap között. Isten végső felhívása arra szólít, hogy maradjunk hűségesek Krisztushoz az üldözés, a gazdasági bojkott, a bebörtönzés vagy a halálos ítélet fenyegetései közepette is. Az e heti tanulmány kiemeli Jézus erejét, aki képes a föld végső küzdelmein átvezetni bennünket.

Az e heti tanulmánnyal olvassuk el A nagy küzdelem 35-36. fejezetét!

A jelenések könyvének üzenete sokkal több a rejtélyes szimbólumoknál, a furcsa fenevadaknál és a meghökkentő képeknél, a szerető Isten mond el benne örök igazságokat a végidőben élő nemzedéknek. A Krisztus és Sátán közötti küzdelem a mennyben robbant ki, a központi kérdése az imádat, végül akörül is fog tetőzni.

Vessük össze Jel 14:7, 9 és 4:11 verseit! Mi az a téma, ami átível A jelenések könyve egészén?

A jelenések könyvében az imádat kérdése elválaszthatatlanul összekapcsolódik a teremtéssel. Jel 14:7 arra szólít, hogy imádjuk az Urat, a Teremtőt. Az elmúlt két évszázad idején viharos erővel söpört végig a világon az evolúció tana, a szombat ezzel szemben örök emlékeztető arra, hogy kik is vagyunk valójában. Folyamatosan megerősít abban, hogy Isten teremtményei vagyunk, aki méltó a hűségünkre és az imádatunkra. Ez az egyik oka annak, hogy az ördög annyira gyűlöli a szombatot.

Olvassuk el Jel 12:17 és 14:12 verseit! Hogyan fejezhetjük ki a legjobban, hogy imádjuk a Teremtőt?

A fenevad imádatával szöges ellentétben áll a Teremtő imádása, ami a parancsolatai megtartásában nyilvánul meg. A végidőben Istennek lesz egy népe, akik a nagy ellenállás és a történelem leghevesebb üldözése ellenére is hűségesek maradnak hozzá. „Míg a negyedik parancsolat megtagadása és a hamis szombat megtartása, amit az állam törvénye megkíván, egyenlő az istenellenes hatalomnak tett hűségesküvel, addig az igazi szombat megtartása, ahogy az Isten törvénye megszabja, a Teremtő iránti hűség bizonyítéka” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 2020, Advent Kiadó, 518-519. o.). Jel 14:12 versében az áll, hogy a Megváltó elkötelezett követőiben meglesz „Jézus hite”, ami olyan mély, hogy képes bízni, ha nem is lát, akkor is kitart, ha nem ért mindent. Jézustól ezt ajándékba, hit által kapjuk, és ez lesz az, ami átsegít bennünket a küszöbön álló harcon.

A szombat jele egészen az Édenig vezet vissza, annyira alapvető. Az elbitorlására tett kísérlet, amire Róma törekszik (lásd Dán 7:25), valójában Isten teremtői tekintélyének megtámadása, méghozzá a legelemibb módon. Miért válik ez tehát olyannyira kiélezett kérdéssé az utolsó napokban?

Mióta Jézus meghalt a kereszten, az ellenség tudja, hogy vesztett, de igyekszik a lehető legtöbb áldozatot magával rántani. Hadjáratának első fázisa a megtévesztés, amikor azonban azzal már nem jut előre, erőszakhoz folyamodik. Végső soron Sátán áll a rendelet kiadása mögött, ami halállal fenyegeti mindazokat, akik nem imádják a fenevadat és nem veszik fel a bélyegét. Természetesen nem újdonság a vallási üldözés, azóta történik ilyesmi, hogy Kain megölte Ábelt, aki Isten parancsa szerint járt el. Jézus utalt rá, hogy még a hívők között is elő fog fordulni.

Olvassuk el Mt 10:22, Jn 16:2, 2Tim 3:12 és 1Pt 4:12 verseit! Mit tapasztalt az újszövetségi egyház? Mire utal ez Krisztus végidei egyházát illetően?

A kereszténység történelmében gyakori volt az üldözés. Megtörtént a pogány Római Birodalomban, de különösen erősen megmutatkozott a középkori egyházban, amikor kegyetlenül üldözték a Bibliát követő keresztényeket. A fenevad bélyege az utolsó szem ebben a pokoli láncolatban. A múltbeli üldözésekhez hasonlóan ezzel is az a cél, hogy mindenkit rákényszerítsenek a meghatározott hitpontokhoz és az előírt vallási rendszerhez való alkalmazkodásra. A prófécia utalása szerint az üldözés gazdasági szankciókkal fog kezdődni: senki nem adhat és vehet, ha nincs rajta a fenevad bélyege. Aki nem hajlandó felvenni a fenevad bélyegét, az végül halálos ítélet alá esik (Jel 13:15, 17). Az ördög már most arra készíti fel a magukat kereszténynek vallókat, hogy a végső próba idején vegyék fel a fenevad bélyegét, ugyanis megalkuvásra ösztönzi őket. Amikor látszólag az egész világ csodálva követi a fenevadat (Jel 13:3), hirtelen változik a szín, és a prófécia kamerája Isten népére fókuszál. Jel 14:12 ezt a képet vetíti elénk: „…itt [vannak,] akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!” Isten népének életét a hűség és az engedelmesség jellemzi. Kegyelméből ők erősen megállnak, amikor körülöttük minden rázkódik. A világ követi a fenevadat, ők azonban „követik a Bárányt, valahová megy” (Jel 14:4). Krisztus ereje által győznek a pokol ellenük felsorakozó erői felett. Amint a 9. tanulmányban láttuk, a jó és a gonosz közötti küzdelem központi kérdése az imádat. A fenevad először félrevezetéshez folyamodik, majd miután azzal már nem ér el eredményt, erőszakkal, kényszerítéssel lép fel.

Vajon hajlandó vagy anyagi szempontok miatt engedményeket tenni a szombatünneplés kérdésében? Ha igen, akkor milyen könnyen tudnál meghozni egy ilyen döntést?

Jel 13:1-2 verse szerint honnan emelkedik fel ez a fenevad, és ki adja a hatalmát?

A jelenések könyve Sátánnal azonosítja a sárkányt. Jel 12:3-5 szakasza szerint nyomban a születése után meg akarta ölni „a fiúgyermeket”, aki később „elragadtatott Istenhez és az ő trónjához” (ÚRK). Az ördög a pogány Róma által akarta megölni Krisztust (lásd Mt 2:16-18). Isten és az ember fő ellensége politikai és vallási intézmények által éri el céljait.

A fenevad hatalmáról olvassuk: „A sárkány neki adta erejét és trónját, nagy hatalmával együtt” (Jel 13:2, SZIT). Ez a prófécia évszázadokkal később pontosan teljesedett, amikor a római császár, Nagy Konstantin a fővárosát áthelyezte Rómából a későbbi Konstantinápolyba, a mai Törökország területére. Emiatt hatalmi vákuum alakult ki a császárok korábbi székhelyén, trónja körül, Róma császári városában. A pogány Róma így adta át a trónját, a fővárosát a fenevadnak.

Isaac Backus megállapítja: „Amikor a birodalom központját Konstantinápolyba helyezte át… Nagy Konstantin lehetővé tette Róma püspökének, hogy minden földi ember, sőt a Menny Istene fölé emelje magát” (Le Roy Edwin Froom: The Prophetic Faith of our Fathers. 3. köt. 213. o.). Thomas Hobbes szerint „a pápaság nem más, mint a letűnt Római Birodalom szelleme, annak sírhelyén ül megkoronázva” (Leviathan. New York, 1996, Oxford University Press, 386. o.). Alapos elemzés nyomán kitűnik, hogy Jelenések 13. fejezetében a tengerből feljövő fenevad egy hitehagyóvá lett vallási hatalom, ami Rómából emelkedik fel és világszéles vallási rendszerré nő (Jel 13:3-4). Ez a fenevad nem egy személy, hanem egy vallási szervezet, amely emberi rendelkezéseket állított Isten Igéje helyére.

Jel 13:1, 6 versei milyen kulcsszavakkal azonosítják a fenevad hatalmát?

Jn 10:33 és Lk 5:21 versében a Biblia két példával határozza meg a káromlás jelentését: 1) amikor egy ember lép fel úgy, mintha Isten volna, azt állítja magáról; 2) amikor egy ember kijelenti, hogy van hatalma megbocsátani a bűnöket. Az itt említett történetekben igazságtalanul vádolták Jézust káromlással, hiszen Ő valóban Isten, tehát joga van megbocsátani a bűnöket. A római pápaság két jellemző tantételét nevezi a Biblia káromlásnak: amikor állítja, hogy papjainak hatalmukban áll megbocsátani a bűnöket, valamint a pápa isteni előjogokkal bír a földön.

Isten népe abban találja legnagyobb örömét és boldogságát, hogy Őt imádja, nem a fenevadat. Engedelmességük szeretetből fakad. Hűségesek Urukhoz, mert tudják, hogy Ő mennyire hű hozzájuk.

Jel 13:5 alapján írjuk le a fenevad azonosító jellemzőjét az alábbi vonalra!

________________________________________________________________

A 4. tanulmányból emlékezhetünk rá, hogy Isten megadja a prófétai idő megértésének kulcsát: egy prófétai nap egy valóságos évvel egyenlő (4Móz 14:34; Ez 4:6). A Jel 13:5 versében említett negyvenkét hónap (harminc napos héber hónapokat alapul véve) ezerkétszázhatvan napra, vagyis évre jön ki. A pápaság befolyása nagy volt 538 és 1798 között. Akkor ért véget a pápai fennhatóság prófétai korszaka, amikor Napóleon tábornoka, Berthier fogságba vitte a pápát 1798-ban, ezzel beteljesedett A jelenések könyvének próféciája: „Aki mást fogságba hurcol, fogságba kerül” (Jel 13:9, SZIT, Károliban 10. vers). A pápaság elleni támadás különösen súlyos volt, de nem végzetes. Jel 13:12 szerint a halálos seb begyógyul, a pápaság befolyása újból világszéles lesz. A világ vezetői ma a római egyház követeként fogadják a pápát, és rendszeresen látogatják is a Vatikánban. A világ példátlan instabilitása idején készül elő a terep arra, hogy a római pápa legyen az egész világ elismert erkölcsi vezetője, aki képes összehozni az embereket. XVI. Benedek pápa 2012. június 6-án a Szent Péter téren összegyűlt tizenötezer ember előtt elmondott beszédében kijelentette: „A vasárnap az Úr napja és az embereké, amikor legyen mindenki szabad – szabad a család és szabad Isten számára. A vasárnap védelmével az emberi szabadságot védelmezzük” (https://www.vatican.va/content/benedict-xvi/ en/audiences/2012/ documents/hf_ben-xvi_aud_20120606.html.) „A bibliai szombat tisztelőit a törvény és a rend ellenségeinek fogják nevezni, akik ledöntik a társadalom erkölcsi korlátait, felfordulást és erkölcsi romlást okoznak, és Isten csapásait hozzák a földre… Állampolgári hűtlenséggel fogják vádolni őket. Az Isten törvényének kötelező érvényét megtagadó lelkészek a szószékről fogják hirdetni, hogy engedelmességgel tartozunk a polgári hatalmaknak, mint Istentől rendelt tekintélynek. Törvényhozó testületek és bíróságok a parancsolatok megtartóit hamis színben tüntetik fel és elítélik” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 2020, Advent Kiadó, 506-507. o.).

Gyorsan változik a világ! Ezek szerint milyen hamar ránk törhetnek a végidei események?

Olvassuk el Jel 13:11-18 szakaszát! Miben különbözik a fejezetben másodikként megjelenő fenevad az elsőtől?

Az első fenevad a tengerből emelkedett ki, a második „a földből” (Jel 13:11). A tenger vagy a vizek szimbólumának jelentése: „népek azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek” (Jel 17:15). A föld pedig a világ ritkán lakott területére utal. Ez a második fenevad annak a prófétai időszaknak a vége felé emelkedik fel, amelyben az első fenevad gyakorolta a hatalmát (Jel 13:5), tehát 1798 körül.

Az Egyesült Államokra pontosan ráillik ez a leírás. 1776-ban hirdették ki a függetlenségét, az alkotmányát 1789-ben fogadták el, majd a 19. század vége felé már vezető világi hatalomként ismerték el.

János folytatja: „két szarva volt, a Bárányéhoz hasonló, de úgy beszélt, mint a sárkány” (Jel 13:11, ÚRK). A bibliai próféciában a szarv hatalmat szimbolizál. Az első fenevadtól eltérően ennek a szarvain nincsenek koronák, ami arra utal, hogy nem monarchia. A két szarv a két fő kormányzati elvet jelképezi, amelyekből az Egyesült Államok hatalma és sikere fakad: a politikai és a vallási szabadság.

Jel 13:11-12 versében milyen változást látunk ezen a fenevadon? Hogyan beszél?

Ez a szelíd, bárányhoz hasonló nemzet végül úgy szól, mint a sárkány, és „az előbbi fenevadnak minden hatalmasságát cselekszi” (Jel 13:12). Hátat fordít a vallásszabadság elveinek, „és azt is eléri, hogy a föld és annak lakosai imádják az első fenevadat” (Jel 13:12, ÚRK). Az Egyesült Államoknak vezető szerepe lesz abban, amikor a földön mindenkitől megkövetelik, hogy imádják az első fenevadat, valamint ismerjék el a pápaság lelki és világi tekintélyét. E prófécia szerint az Egyesült Államok megformálja a fenevad képét – ami az egyház és az állam egysége –, és mindenkinek előírják, hogy imádja ezt a képet. Különösen érdekes, hogy amikor először azonosították az Egyesült Államokat ennek a fenevadnak a hatalmaként, akkor még közel sem volt akkora katonai és gazdasági behemót, mint amivé mára vált – és ami továbbra is marad.

Gondoljunk a mai politikai instabilitásra Amerikában! Hogyan vezethet majd el ez a helyzet a prófécia teljesedéséhez?

A fenevadnak és képének imádata Dániel 3. fejezetét idézi, amikor Babilon királya megparancsolta Sidráknak, Misáknak és Abednégónak, hogy boruljanak le az aranyszobor előtt, különben a tüzes kemencébe vetik őket. Az ókori Babilonban és a mai Babilonban is az imádat a központi kérdés. Igaz imádat az Isten Igéjéből tanuló elméből, szeretete által átformált lélekből és Szentlelkével betelt szívből fakad. Csak így lehetséges az, hogy nem szabjuk magunkat „e világhoz” (lásd Róm 12:2), hanem Isten akaratát követve élünk, amit Igéjéből ismerünk meg. Egyedül ez a biztonságunk! „Isten soha nem hat kényszerrel az akaratra, sem a lelkiismeretre. Sátán viszont könyörtelen kényszert alkalmaz azokkal szemben, akiket másként nem tud megrontani. Megfélemlítéssel vagy erőszakkal próbál a lelkiismereten uralkodni és hódolatot kicsikarni. Igénybe veszi mind a vallási, mind a világi hatalmakat, hogy Isten törvényével dacolva erőszakkal szerezzenek érvényt emberi törvényeknek” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 2020, Advent Kiadó, 506. o.).

„Azért, hogy el tudják viselni a reájuk váró próbát, meg kell érteniük Isten akaratát, Igéjének kinyilatkoztatásait. Csak azok tudják megdicsőíteni Istent, akiknek helyes fogalmaik vannak jelleméről, kormányzatáról, szándékairól, és azokkal összhangban cselekszenek. Csak azok fognak az utolsó nagy küzdelemben végig kitartani, akik felvértezték értelmüket a Biblia igazságaival” (i. m. 509. o.). „De Istennek lesz egy népe a földön, amely minden tanítás normájának és minden reform alapjának a Bibliát és csakis a Bibliát tartja. A tudósok nézetei, a tudomány következtetései, a többség hangja, az egyházi zsinatok hitvallásai és határozatai – amelyekből oly sok és sokféle van, mint az általuk képviselt egyházakból – külön-külön és együttvéve sem tekinthetők bizonyítéknak egyetlen hitpont mellett, sem ellen. Mielőtt bármilyen tantételt vagy előírást elfogadnánk, kérdezzük meg, hogy mit szól hozzá az Úr” (i. m. 510. o.)!

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1)    Hogyan lehetséges Krisztus eljövetelének várakozásában élni úgy, hogy közben nem riogatjuk az embereket?

2)    Beszélgessünk még az imádat kérdéséről! Mit árul el a hétköznapi életünk, a napi rutinunk arról, hogy kit vagy mit imádunk?

3)    Mivel segíthetünk önmagunknak és másoknak is, hogy ne félelemmel, hanem bizalommal tudjunk a jövőre gondolni?

4)    A végső események ismerete gyakorlatilag mennyit változtat az életünkön ma?

SZILÁGYI JÓZSEF:

IMÁDKOZNI

Van, aki nem tud imádkozni,

az Istenhez nincs egy jó szava.

Van, aki úgy tud imádkozni,

hogy nem jut szóhoz az Úr maga.

Van, akit imája fölemel,

bejut az égi trónterembe:

béke és boldogság tölti el,

erőt kap hitre, szeretetre...