bibliaversek gyüjteménye

   SZOMBAT 

1Krón. 16,7;  9.

7.     A Léviták pedig ezek: Jésua, Binnui, Kadmiel, Serébia, Jehuda, Mattánia, - ki vezetője vala hálaadó éneklésnek, atyjafiaival.

9.     Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.

Neh. 12,8.

8.     A Léviták pedig ezek: Jésua, Binnui, Kadmiel, Serébia, Jehuda, Mattánia, - ki vezetője vala hálaadó éneklésnek, atyjafiaival.

Mt. 27,46.

46.  Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?

Eféz. 5,19.

19.  Beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dícséretekben és lelki énekekben, énekelvén és dícséretet mondván szívetekben az Úrnak.

   VASÁRNAP 

Zsolt. 105,5.

5.     Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.

Kol. 3,16.

16.  A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.

Jak. 5,13.

13.  Szenved-é valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-é valakinek? Dícséretet énekeljen.

   HÉTFŐ 

Zsolt. 44. fejezet

1.     Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása.

2.     Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.

3.     Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.

4.     Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.

5.     Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!

6.     Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.

7.     Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;

8.     Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.

9.     Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. Szela.

10.  Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.

11.  Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.

12.  Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.

13.  Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.

14.  Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.

15.  Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.

16.  Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.

17.  A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.

18.  Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.

19.  Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:

20.  Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.

21.  Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:

22.  Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.

23.  Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.

24.  Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!

25.  Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?

26.  Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.

27.  Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!

   KEDD 

Zsolt. 22. fejezet

1.     Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára.

2.     Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.

3.     Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.

4.     Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.

5.     Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.

6.     Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.

7.     De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.

8.     A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:

9.     Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!

10.  Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.

11.  Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.

12.  Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.

13.  Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.

14.  Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.

15.  Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.

16.  Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.

17.  Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.

18.  Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.

19.  Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.

20.  De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.

21.  Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.

22.  Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.

23.  Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.

24.  Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!

25.  Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.

26.  Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.

27.  Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!

28.  Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.

29.  Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.

30.  Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.

31.  Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.

32.  Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte!

Mt. 27,46.

46.  Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?

   SZERDA 

Zsolt. 13. fejezet

1.     Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

2.     Uram, meddig felejtkezel el rólam végképen? Meddig rejted el orczádat tőlem?

3.     Meddig tanakodjam lelkemben, bánkódjam szívemben naponként? Meddig hatalmaskodik az én ellenségem rajtam?

4.     Nézz ide, felelj nékem, Uram Istenem; világosítsd meg szemeimet, hogy el ne aludjam a halálra;

5.     Hogy ne mondja ellenségem: meggyőztem őt; háborgatóim ne örüljenek, hogy tántorgok.

6.     Mert én a te kegyelmedben bíztam, örüljön a szívem a te segítségednek; hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem!

   CSÜTÖRTÖK 

Zsolt. 60,3-7.

3.     Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!

4.     Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.

5.     A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.

6.     Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. Szela.

7.     Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!

   PÉNTEK 

Zsid. 7,25.

25.  Ennekokáért ő mindenképen idvezítheti is azokat, a kik ő általa járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettök.