SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

Elkerülni a világ útjait

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Királyok 3:14; Zsoltár 119:11; Ezékiel 36:26-27; Róma 8:5-6; Efezus 6:18; Zsidók 11:1-6

„Nem használ a vagyon a harag idején, de az igazság kiragad a halálból… Aki gazdagságában bízik, elbukik, de az igazak kivirágoznak, mint a fa ága” (Péld 11:4, 28, ÚRK).

Sátán kudarcot vallott Jézussal szemben, viszont mindenki másnál sikerrel járt. És ez így lesz a továbbiakban is, hacsak nem vesszük fel a harcot ellene Isten hatalmának fegyverzetében, hiszen egyedül Ő tud megvédeni a világ csábításától.

Ezért jól tesszük, ha mennyei Gondviselőnkre tekintünk. Dávid az élet valódi értékét megértve írta: „Az oroszlánok szűkölködnek, éheznek; de akik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek” (Zsolt 34:11). Salamon is tisztában volt azzal, hogy a bölcsesség és értelem sokkal értékesebb az ezüstnél és az aranynál (Péld 3:13-14). A valódi boldogság és helyes életmód azzal jár együtt, hogy levesszük tekintetünket a tulajdonunkban lévő javakról és az élő Krisztusra nézünk, aki drága áron váltott meg minket.

A Jézussal való élő és ható kapcsolat az egyetlen módja annak, hogy ellenálljunk a világ csábításának. Ezen a héten ennek a kapcsolatnak az elemeit fogjuk tanulmányozni, valamint azt, hogy lelki életünk szempontjából mennyire fontos felismerni a világ álarca mögött rejtőzködő hatalmat. El kell ismernünk, hogy nem élhetünk Krisztus nélkül, aki az életünk valódi értelme!

A világi javak birtoklása még a nem túl gazdagok esetében is rablánc lehet, ami Krisztus helyett a világhoz kötözi lelküket. Még ha nincs is nagy vagyonunk, szörnyű átok lehet a világi javak utáni szenvedélyes vágy, el is veszíthetjük lelkünk üdvösségét miatta, ha nem rendeljük Isten uralma alá. Sátán tudja ezt, ezért használja a gazdagság szeretetét arra, hogy annyi embert csaljon tőrbe, amennyit csak tud. Mi az egyetlen védelmünk?

„Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel” (Kol 3:2). Hogyan tehetjük ezt meg? Lásd még: Zsolt 119:11; Ef 6:18!

_____________________________________________________________

Még milyen igék szólnak arról, hogy mire kell figyelnünk? Lásd pl. Fil 4:8!

_____________________________________________________________

A világiasság minden formája ellen egyetlen gyógymód van: a Krisztusnak való teljes odaadás (Zsolt 34:2), az élet csúcspontjain és mélypontjain egyaránt. Mózes „Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartotta Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett” (Zsid 11:26, ÚRK). Krisztus legyen a legfontosabb számunkra, előbbre való minden más kapcsolatnál. Jézus Krisztus meggyőződésen alapuló elkötelezettséget vár tőlünk, nem pedig csak azt, hogy épp kit vagy mit szeretünk jobban. Pontosabban: azért adjuk át magunkat Krisztusnak, mert tudjuk és értjük, hogy kicsoda Ő és mit tett értünk; nem pedig azért, mert esetleg azonnali előnyünk származhat abból, hogy hiszünk benne és elkötelezzük magunkat mellette. Életünket el kell rejtenünk Krisztusban, tervei legyenek a mi terveink! A valódi elköteleződés azt jelenti, hogy rátesszük kezünket az eke szarvára és nem nézünk hátra (Lk 9:62). Amikor az elkötelezettségnek ilyen szintjét vállaljuk fel, Jézus kiteljesíti bennünk mindazt, ami csak fejleszthető. Ha átadjuk magunkat neki, Ő megtöri lelkünkön a világ fogását. Legyen inkább Jézus Krisztus az életünk Ura és ne a földi kincsek, hiszen egyedül Ő tölti be életünkben az űrt!

Gondoljunk a legutóbbi alkalomra, amikor megkaptuk azt az anyagi természetű dolgot, amire nagyon régen vágytunk! Mennyi ideig tartott az öröm és megelégedettség? Mennyi idő múltán kezdett halványulni az élmény, hogy végül ugyanott kössünk ki lélekben, ahonnan elindultunk?

Világszerte több mint hatmilliárd Biblia foroghat közkézen, de vajon hányat tekintenek ezek közül az élő Isten szavának? Hányat olvasnak nyitott szívvel, az igazságot szomjazva?

A helyes bibliatanulmányozás a lelki iránytűnket jó irányba állítja be és segít utat találni a hamissággal teli, zűrzavaros világban. A Biblia Istentől származó, élő dokumentum (Zsid 4:12), és rámutat olyan igazságokra, amelyeket másutt nem találhatunk meg. Isten térképe ez a mindennapi életünkhöz, amellyel oktat, szélesíti látókörünket és nemesíti jellemünket.

Olvassuk el Jn 5:39, 14:6 és 20:31 verseit! A Bibliában, különösen az evangéliumokban találjuk a leghitelesebb beszámolókat Jézusról. János evangéliumának itt idézett részeiből mit tudhatunk meg róla, valamint arról, hogy miért olyan fontos minden hívőnek?

_____________________________________________________________

Azért tanulmányozzuk a Bibliát, mert az az igazság fő forrása. Jézus az igazság, és a Bibliában azért találjuk meg Őt, mert az Igében kinyilatkoztatta magát. Isten szavából, az Ó- és Újtestamentumból ismerjük meg, hogy kicsoda Jézus, mit tett értünk. Ezek után megszeretjük Őt, majd örökkévaló kezébe helyezzük életünket és lelkünket. Ha Jézust követjük és engedelmeskedünk szavának, ahogy az Igében kinyilatkoztatta, szabadok lehetünk a bűn és a világ kötelékeitől. „Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek” (Jn 8:36).

Olvassuk el Róm 8:5-6 verseit! Mitől óv itt az apostol? Isten Igéjének tanulmányozása hogyan segíthet a gondolatainkért folyó harcban?

A világ szeretete, különösen a világi gazdagságé könnyen eltávolíthat bennünket Istentől, ha nem vigyázunk. Ezért fontos, hogy meggyökerezzünk az Igében, ami azokra az örök lelki valóságokra mutat rá, amelyek létfontosságúak a keresztények életében.

A világi dolgok szeretete nem emeli erkölcsi magasságokba gondolatainkat, hanem kapzsisággal, önzéssel és testi vágyakkal oltja ki a bibliai elveket. Az Igében bemutatott szeretet építi a kapcsolatokat, hiszen arra tanít, hogy mennyire fontos magunkból adni másoknak. Ezzel szemben a világiasság azt jelenti, hogy csak magunknak akarjuk a dolgokat megszerezni, ez pedig ellenkezik mindazzal, amit Jézus képvisel.

„Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust” (Jn 17:3). Nem csoda, ha a keresztények gyakran beszélnek arról, hogy hitük lényege az Istennel való kapcsolat. Ha Istent megismerni egyenlő az örök élettel, akkor a vele való kapcsolat által miénk az örök élet is. Ebben a kapcsolatban pedig létfontosságú a kommunikáció. Isten az Igében közli a gondolatait és mi imában válaszolhatunk neki. Az ima létfontosságú, ha a világ dolgai helyett a mennyei dolgok felé akarjuk irányítani gondolatainkat és szívünket. Azért jelenthetjük ki ezt, mert természetéből adódóan az ima magasabb dimenzió felé terel. Itt is óvatosnak kell azonban lennünk, mert néha az imáinkban is csupán saját önző vágyainkat fejezzük ki. Ezért kell úgy imádkoznunk, hogy akaratunkat alárendeljük Istenének.

Évekkel ezelőtt Janis Joplin énekesnő arról énekelt, hogy „Uram, vennél nekem egy Mercedest?” Sajátos iróniája azoknak az anyagiasságát bírálta, akik állítólag hisznek Istenben. Amikor imádkozunk, biztosnak kell lennünk abban, hogy Isten akaratát keressük, nem pedig a sajátunkat, hiszen az ima önmagában is Istennek való odaszentelődést jelent és meghalást a világ számára.

Olvassuk el Zsid 11:1-6 szakaszát! Mi az a fontos elem, aminek minden imánkban benne kell lennie? Mit jelent hittel közeledni Istenhez, hittel imádkozni?

A hit nélküli ima csak tettetés, Sátán hamis hite. „Az ima és a hit szorosan összetartoznak és együtt is kell tanulmányozni ezeket. A hittel elmondott imában Istentől származó tudomány van, amit mindenkinek értenie kell, ha eredményessé szeretné tenni élete munkáját. Jézus így bíztat: »Azért mondom néktek: Amit könyörgéstekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek« (Mk 11:24). Megváltónk világossá teszi, hogy kérésünknek összhangban kell lennie Isten akaratával. Azt kell kérnünk, amit Ő megígért, és amit kapunk, azt az Ő akarata szerint használjuk! A feltételek teljesülésével az ígéret teljesedése kétségtelen” (Ellen G. White: Prayer [Ima]. 57. o.).

Gondolkodjunk saját imaéletünkről! Miért imádkozunk? Mit árulnak el az imáink a fontossági sorrendünkről? Még mi mindenért kellene imádkoznunk?

A Biblia egyik legszebb történetében Salamon a következőt kérte Istentől: „Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudja ítélni a te népedet, és tudjon választást tenni a jó és gonosz között; mert kicsoda kormányozhatja ezt a te nagy népedet” (1Kir 3:9, ÚRK)?

Milyen üzenete volt Istennek Salamonhoz, amelyekre ha odafigyel, megőrizték volna a nagy gazdagság okozta romlástól? Miért olyan fontos minden hívő számára az, amit Isten akkor mondott Salamonnak? 1Kir 3:14; 1Jn 5:3; 1Pt 4:17

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Salamon bölcs volt, ám a bölcsesség önmagában nem több információhalmaznál, ha nem él az ember vele. Bibliai értelemben valójában nem is bölcsesség, ha nem valósítják meg a gyakorlatban. Sokan el fognak veszni, akik bőven rendelkeztek helyes információval Istenről és követelményeiről. Salamon azonban nem engedelmeskedett, letért arról az útról, amire az Úr hívta. Csak élete vége felé tért észhez, akkor alázattal így írt: „Mert jobb a bölcsesség a drágagyöngyöknél, és semmiféle gyönyörűség sem lehet ezzel egyenlő” (Péld 8:11, ÚRK).

A bölcsesség a megismert és megértett dolgok alkalmazása. Az ismeret a tényeket öleli fel, a megértés a felfogott dolgokat, a bölcsesség pedig ott jön be a folyamatba, hogy életünkben alkalmazzuk a megértett és megtanult dolgokat. A bölcs sáfárnak nemcsak tudásra és megértésre van szüksége, hanem arra a tapasztalatra is, ami a megtanult és megértett dolgok megéléséből fakad.

Salamon példája mutatja, hogy az anyagias életstílus vákuumja milyen könnyen beszippantja még a legbölcsebb és legbelátóbb embert is, ha nem él a megszerzett tudással.

Vö. 1Kor 3:19 és Péld 24:13-14 verseit! Mi a különbség a kétféle bölcsesség között, amelyekről ezek a versek szólnak? Mondjuk el a csoportban, mit gondolunk erről!

A nagy küzdelem valóságos – két hatalom küzd a lelkünkért. Az egyik Krisztushoz vonz bennünket (Jn 6:44), a másik a világhoz (1Jn 2:16). A Szentlélek ereje a jó irányba képes vonzani minket és meg is teszi, ha átadjuk magunkat neki.

„De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra” (Jn 16:13; Jn 14:16). A Szentlélek felhatalmaz arra, hogy az elveink és hitünk szerint éljünk és ne a világban általános szeszélyek, érzelmek sodrásában. Ha valóban szeretnénk felkészülni arra, hogy a mennyben éljünk, akkor már itt a földön is kövessük hűségesen a Szentlélek irányítását!

Pál így tanácsol: „a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Istennek erején nyugodjék” (1Kor 2:5). A világ csábítása, ami gyakran az anyagiasságon keresztül nyilvánul meg, elszakít bennünket az Úrtól, a Szentlélek hatalma azonban Jézushoz vonz, ha nem utasítjuk el.

A világgal és a csábításaival folytatott küzdelemben kizárólag rajtunk kívül álló erő segíthet győzelemre. Olvassuk el Ez 36:26-27, Jn 14:26 és Ef 3:16-17 verseit! Ha engedjük, hogy a Szentlélek vezessen bennünket, mi mindent képes megtenni Isten a lelki győzelmünkért?

„Sátán hamis elméletek és hagyományok útján tesz szert hatalomra elménk felett, s miközben az embereket a tévedések útjára vezeti, eltorzítja jellemüket. A Szentlélek a Szentírás útján szól az elménkhez, és az igazság bélyegét nyomja rá szívünkre. Így tárja fel a tévedésünket és űzi ki azt a lelkünkből. Krisztus az igazság Lelkével, aki Isten szava által munkálkodik, von bennünket, az Ő választott népét oltalma alá” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 2000, Advent Kiadó, 577. o.).

A Szentlélek közli velünk az igazságot, és Ő a legnagyobb ajándék, akit Jézus adhatott nekünk, hogy mennybemenetele után képviselje az istenséget a földön. A Szentlélek erőt akar adni ahhoz, hogy ellenállhassunk a világ nagy vonzerejének és „igézetének”.

A világ mindnyájunkat vonz, nem igaz? Milyen döntéseket kell meghoznunk akár most is, amelyek segítenek alárendelni magunkat a Szentléleknek, aki egyedül képes erőt adni, hogy ellenállhassunk a kísértéseknek?

A sáfár a kötelesség és a szeretet elvei alapján dolgozik. „Emlékezzünk arra, hogy a kötelességnek van egy ikertestvére: a szeretet, e kettő együtt szinte bármit elérhet, de külön-külön egyik sem képes a jóra” (Ellen G. White: Testimonies for the Church [Bizonyságtételek a gyülekezetnek]. 4. köt., 62. o.). A kötelesség a gyakorlatban megélt szeretet. Ahhoz, hogy szeretetünk kötelességünk tudatára ébresszen bennünket, Krisztus áldozatára kell összpontosítanunk.

A világ alapelvei ezzel éppen ellentétesek: gyűlölet és ikertestvére, a lázadás. A lázadás a gyakorlatban megélt gyűlölet. Lucifer fellázadt Isten ellen (Ez 28:16-17), és ezzel a lelkülettel nem is fog felhagyni, amíg él. A szeretet uralmát az uralom szeretetévé fordította át. Izrael vallási vezetői gyűlölték azt a fajta tekintélyt és hatalmat, amit Jézus képviselt (Mt 22:29), ezen még akkor sem változtattak, amikor menekültek a templomból vagy elhúzódtak átható tekintete elől.

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Időzzünk még egy kicsit a szeretet és a kötelesség témájánál! Mit értett Ellen G. White azon, hogy az „ikerpár” tagjai külön-külön nem képesek a jóra? Milyen a szeretet kötelesség/kötelezettség nélkül, és milyen a kötelesség szeretet nélkül? Miért kell együtt járniuk?

2. Az e heti alapige így hangzik: „Nem használ a vagyon a harag idején, de az igazság kiragad a halálból… Aki gazdagságában bízik, elbukik, de az igazak kivirágoznak, mint a fa ága” (Péld 11:4, 28, ÚRK). Mit jelent ez? Mit mond a vagyonról és mit nem mond róla?

3. Beszélgessünk az osztályban Salamonról! Hogyan térhetett le ennyire a jó útról? Lapozzuk át a Prédikátor könyvét és keressünk olyan verseket, amelyek rávilágítanak, mennyire hiábavaló és üres a világi javak összessége, még ha oly sok van is belőle valakinek, mint mondjuk Salamonnak! Mit tanultunk ezen a héten az imáról, a bibliatanulmányozásról és a Jézussal való kapcsolatról, ami lelki értelemben a helyes ösvényen vezet bennünket?

4. Hogyan tarthatja Sátán fogságban azokat is, akiknek nincs túl sok a világi javakból?

5. Milyen választ adtunk a szerdai tanulmány utolsó kérdésére, ami a kétféle bölcsességről szólt?

KIS SZABÓ JUDIT:

ÚJJÁSZÜLETÉS

Itt vagyok

földnek, erdőnek

illata pácol

kegyelmed rajtam

betakart avar

így vagyok

évezredek hitetlen beszéde

egyre serken

bűn parazitáinak

kilökődött spóráit

óhatatlanul magamba

szívom

itt, lassul az eszmélés

tudatlanság hűvös köde

szunnyadásra marasztal

kínom

bíbor szőttes

meztelen testemnek

prófétai szó visszhangja

suhan ágak közt

s rám talál

gyengéden ölel

reménnyel szőtt

két karod

korcsosult testemen

csókod balzsamoz

szerelmes sóhajod

új élettel lehel.