ELLEN G. WHITE IDÉZETEK

JÓB KÖNYVE

2016/IV. negyedév, 8. tanulmány, 2016. november 12–18. 

Ártatlan vér

November 12., szombat délután

A bölcselő, aki felkutatja a mindenséget, aki mindenüvé követi Isten hatalmának megnyilvánulásait, és csodálja bennük az összhangot, gyakran elmulasztja a lélegzetelállító csodadolgokban fölismerni a kezet, mely mindezt alkotta. „Az ember, ha nincs benne belátás, akármilyen gazdag, olyan, mint az állat, amelyre pusztulás vár.” Isten ellenségeinek jövőjét nem ragyogja be a dicső halhatatlanság reménye. De a hit e hősei olyan örökség ígéretével bírtak, ami értékesebb, mint bármekkora földi gazdagság – olyan örökségével, amely ki fogja elégíteni a szív vágyakozásait. Lehet, hogy senki sem tud róluk, s a világ sem ismeri el őket, a menny könyveiben mégis honpolgárnak jegyezték be őket. Magasztos nagyság, a dicsőség tartós, túláradó, örök mértéke lesz azok jutalma, akiket Isten mindezek örökösévé tesz. – Bizonyságtételek, 4. kötet, 526. old.

Krisztus minden szenvedő jajkiáltását hallja. Amikor a gonosz lelkek hasogatják az emberi szervezetet, a Megváltó érzi ennek átkát. Amikor láz égeti a testet, Ő is érzi a fájdalmat. Ő most is ugyanolyan kész meggyógyítani a betegeket, mint akkor, amikor személyesen itt járt a földön. A menny szolgái az Ő képviselői, az Ő munkáját továbbító csatornák. Általuk árasztja ki gyógyító erejét. Jézus volt az egyedüli, aki minden emberi kísértést és szenvedést megtapasztalt. Egyetlen asszonytól született lény sem volt olyan mértékben megkísértve. Soha senki nem hordott olyan súlyos terhet, az egész világ bűnét és fájdalmát. Nem volt senki, aki annyira kedvesen és szelíden együtt érzett volna az emberiséggel. Mint minden emberi tapasztalat átélője, nem csak mellettünk áll, hanem átérzi terheinket, kísértéseinket és gyötrelmeinket. – Welfare Ministry, 25. old.

A gyógyítás az evangélium legfontosabb része, s az Üdvözítő azt kívánja követőitől, hogy hívják a betegeket, a reményvesztetteket és a lesújtottakat, hogy az Ő erejét ragadják meg. Isten követői az Ő kegyelmének csatornái, rajtuk keresztül kívánja gyakorolni gyógyító erejét. Feladatuk, hogy a betegeket és szenvedőket a hit karján az Üdvözítőhöz vigyék. Legyenek olyan szorosan összekötve az Úrral, életükben olyan világosan nyilvánuljon meg az igazság szeretete, hogy áldásos eszközzé tehesse őket azok számára, akiknek testi és lelki gyógyulásra van szükségük. Előjogunk, hogy imádkozzunk a betegekkel, és segítsünk nekik megragadni a hit kötelét. Isten angyalai közel vannak azokhoz, akik ilyen módon szolgálnak a szenvedő emberiségnek. Ha betegek fordulnak Krisztus felszentelt követéhez, és ő megkísérli figyelmüket az isteni dolgokra terelni, akkor olyan munkát végez, amely örökké megmarad. Amikor a reménység vigaszával közeledik a beteghez – amelyet a Jézusba vetett hit és az isteni ígéretek elfogadása által nyert –, akkor a lelkierővel szerzett saját tapasztalatai is egyre gazdagabbak lesznek. – Az evangélium szolgái, 213. old.

November 13., vasárnap

JÓB TILTAKOZÁSA

Senkinek sem kell elcsüggednie, sem kétségbeesnie! Lehet, hogy Sátán kegyetlenül megkísért. Ezt mondja: „Reménytelen eset vagy; téged nem lehet megmenteni.” De van remény számodra Krisztusnál! Isten nem azt parancsolja, hogy saját erőnkkel győzzünk, hanem arra kér, hogy húzódjunk közel hozzá. Bármilyen nehézség között dolgozzunk is, bármilyen teher alatt roskadozik is testünk és lelkünk, Ő szabadulást kínál.

Ő, aki magára vette az emberi természetet, tudja, hogyan fejezze ki, hogy együtt érez az ember szenvedéseivel. Krisztus nemcsak ismer minden egyes embert sajátos szükségleteivel és próbáival együtt, de ismeri azokat a körülményeket is, amelyek bántják és megzavarják lelkét. Szánó szeretettel nyúl minden szenvedő gyermeke felé. Aki nagyon szenved, azt nagyon szánja, és mélységesen együtt érez vele. Megindul gyengeségünkön, és szeretné, ha kétségeinket, bajainkat letennénk lábához, és ott is hagynánk.

Nem bölcs dolog önmagunkat figyelni és érzéseinket elemezgetni. Ha ezt tesszük, az ellenség olyan nehézségeket és kísértéseket támaszt, amelyek gyengítik hitünket, és elbátortalanítanak bennünket. Érzelmeink vizsgálgatásával és szabadjára engedésével kaput tárunk a kétely előtt, és elveszítjük tisztánlátásunkat. Ne önmagunkra tekintsünk, hanem Jézusra!

Ha kísértések ostromolnak, ha elborít a gond, a kétség és a sötétség, tekints arrafelé, ahol utoljára láttad a fényt! Nyugtasson meg az a tudat, hogy Krisztus szeret és megoltalmaz! Amikor a bűn erőt akar venni a szíveden, amikor gyötör a bűntudat, és furdal a lelkiismeret, amikor kétely üli meg a lelked, gondolj arra, hogy Jézus kegyelme elég a bűn legyőzéséhez, a sötétség eloszlatásához! A Megváltóval közösségbe lépve a béke birodalmába lépünk. – A nagy Orvos lábnyomán, 249. old.

Krisztus e beszédében azonosítja magát a szenvedő emberiséggel, egyúttal félreérthetetlenül belénk vési, hogy a legkisebb szentjeivel szemben elkövetett hanyagságot vagy igazságtalanságot őellene követtük el. Ez az Úr oldala, s aki az Úr oldalán akar állni, jöjjön ide mellénk. Szerető Megváltónkat sebezzük meg, mikor valamelyik legszerényebb szentjét megsebezzük. Az igaz Jób nyög, és védi magát, mikor egyik vigasztalója igazságtalanul vádolja. Ezt mondja: „A vaknak én szeme voltam és a sántának lába. A szűkölködőknek én atyjuk voltam, az ismeretlennek ügyét is jól meghánytam-vetettem. Az álnoknak zápfogait kitördeltem, és fogai közül a prédát kiütöttem.” – Bizonyságtételek, 3. kötet, 518. old.

November 14., hétfő

ÁRTATLAN VÉR?

Ádám a bűnbeesés előtt az isteni törvények iránti engedelmesség által tökéletessé válhatott volna. Ámde ezt elmulasztotta, és bűne által mi is elestünk; természetünk megromlott, és önmagunktól többé igazzá nem lehetünk. Mióta a bűn alatt vagyunk, és a szentséget nélkülözzük, azóta nem vagyunk képesek a törvénynek teljesen engedelmeskedni. Krisztus azonban segítségünkre jött. Ugyanazon megpróbáltatások és kísértések között élt a földön, mint amelyek miránk is jönnek; de bűnt nem követett el. Meghalt értünk, és íme, felajánlja, hogy elveszi bűneinket, és igazságát, szépségét ajándékozza nekünk. Ha átadjuk magunkat neki, és Üdvözítőnkül fogadjuk el, életünk bármily bűnös volt is, érdemeiért igaznak számít. Krisztus jelleme lép a miénk helyébe, és Isten kegyelmébe fogad bennünket, mintha sohasem vétkeztünk volna. Sőt, mi több, Jézus átalakítja a szívünket, és hit által bennünk lakozik. Hit által kell a mennyel való összeköttetést fenntartanunk, és akaratunkat napról napra alárendelnünk. Amíg így teszünk, Ő munkálja bennünk az akarást és a cselekvést jó kedvéből. (…)

Semmink sincs, amivel dicsekedhetnénk; nincs okunk tehát a büszkeségre. Reménységünk egyedüli alapját a Krisztustól ajándékozott igazság képezi, amely az Ő Lelke által bennünk és általunk munkálkodik. – Jézushoz vezető út, 62–63. old.

Dávid elbukásának történetét Isten figyelmeztetésnek szánta, mert még azok sem érezhetik magukat biztonságban, akiket Isten felettébb megáldott és pártfogolt, ha elhanyagolják az éberséget és az imádkozást. E lecke áldásnak bizonyul azok részére, akik Istentől jövő tanulságként szívükbe fogadják. Nemzedékről nemzedékre ezrek ismerték fel, hogy veszedelmük a kísértő hatalmából származik. Dávid elbukása – akit az Úr nagyon becsült – felébresztette bennük az önmaguk iránt való bizalmatlanságot. Megérezték, hogy egyedül Isten tarthatja meg őket hatalmával hitük által. Ha tudatában vannak, hogy egyedül Istenben van az erejük és biztonságuk, akkor félnek Sátán területére lépni. – Pátriárkák és próféták, 724. old.

Igaz, hogy az emberek néha szégyellik bűnös útjaikat, s hogy néhány gonosz szokást elhagynak, még mielőtt tudatában lennének, hogy Krisztus a szeretetével vonzza őket. Ha azonban bármikor javulni igyekszenek, komolyan vágyakozva becsületes életre, akkor erre egyedül Isten ereje készteti őket. Oly befolyás, melynek még nincsenek tudatában, munkálkodik a szívükön, lelkiismeretük felébred, és külső életmódjuk átalakul. Mikor Jézus vonzza őket, hogy keresztjére tekintsenek, hogy szemléljék Őt, akit bűneik juttattak a keresztfára, akkor követni kezdik lelkiismeretük intő szavát. Nyilvánvalóvá lesz előttük életük bűnös volta és szívük makacssága. Krisztus igazsága megvilágosítja értelmüket, és így kiáltanak fel: „Vajon mi is a bűn, hogy zsákmánya megváltásáért ilyen nagy áldozatot kíván? Vajon szükség volt mind erre a szeretetre, szenvedésre és megaláztatásra, hogy el ne vesszünk, hanem örök életet nyerjünk?” A bűnös ellenállhat ennek a szeretetnek, vonakodhat Krisztushoz közelebb jutni; de ha nem ellenkezik, Jézus végül magához vonja. Ha a bűnös megismeri Isten üdvözítő tervét, akkor a kereszt tövéhez borul, és komolyan megbánja bűneit, melyek Isten hűséges Fiának szenvedéseit okozták. – Jézushoz vezető út, 27. old.

November 15., kedd

MEG NEM ÉRDEMELT SORS

A zsidó templom a hegyekben kitermelt kőtömbökből készült, melyeket még ott a helyszínen megfelelő méretre és formára vágtak és csiszoltak, mielőtt Jeruzsálembe szállították volna. Miután minden darab odakerült, az épületet kalapács használata nélkül egyszerűen összeillesztették. Ez az épület jelképezi Isten lelki templomát, mely minden nemzetből, nyelvből, népből és csoportból származó személyekből, gazdagokból és szegényekből, előkelőkből és átlagosakból, tanultakból és tanulatlanokból tevődik össze. Ez nem holt anyag, melyet kalapáccsal és vésővel kell formára alakítani, hanem élő kövek, melyeket az igazság emelt ki a világ kőfejtőjéből és melyeket a nagy Építész, a templom Ura most készít elő, hogy pontosan illeszkedjenek a lelki templomban nekik kiválasztott helyre. Amikor elkészül, a templom minden tekintetben tökéletes lesz, emberek és angyalok álmélkodnak szépségén, mert tervezője és építője Isten. Valóban, akik ezt a magasztos épületet alkotják, mind szentnek neveztetnek. – That I May Know Him, 151. old.

Ezek az angyalkövetek pontosan feljegyzik az emberek szavait és cselekedeteit. A mennyei könyvek számon tartják az Isten népével szemben elkövetett kegyetlenséget és igazságtalanságot, a gonosz hatalmaktól elviselt szenvedést. „Az Isten nem áll-é bosszút az Ő választottaiért, kik őhozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk? Mondom néktek, hogy bosszút áll értük hamar.” „Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van. Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén elnyerjétek az ígéretet. Mert még vajmi kevés idő, és aki eljövendő, eljő és nem késik.” (Zsid 10:35–37) „Ímé, a szántóvető várja a föld drága gyümölcsét, béketűréssel várja, míg reggeli és esti esőt kap. Legyetek ti is béketűrők, és erősítsétek meg szíveteket, mert az Úrnak eljövetele közel van.” (Jak 5:7–8) Istennek csodálatos türelme van. Az igazságszolgáltatás sokáig vár, és ezalatt az irgalom védi a bűnöst. „Igazság és jogosság az ő székének erőssége.” (Zsolt 97:2) „Hosszútűrő az Úr”, de „nagyhatalmú” is, „és nem hagy büntetlenül. Szélvészben és viharban van az Úrnak útja, és lábainak pora a felhő.” (Náh 1:3) A világ vakmerően áthágja Isten törvényét. Mivel régóta tűr, lábbal tiporják tekintélyét. Egymást kegyetlenkedésre, az Úr öröksége elnyomására biztatják. Így szólnak: „Mit tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?” (Zsolt 73:11) Van azonban egy határ, amelyet nem léphetnek át, és már közelednek a határhoz. Már most is majdnem túllépték a menny türelmének határvonalát, kegyelmének és irgalmának határát. Az Úr közbelép, hogy megvédje méltóságát, megszabadítsa népét, és visszaszorítsa a gonoszság áradatát. – Krisztus példázatai, 177. old.

November 16., szerda

„ELÉG MINDEN NAPNAK…”

Sátán a gonoszság szerzője. Ő elfordult Istentől. A vele társulókat szintén kivetették a mennyből. Az ördög elméjét elborítja az Úr iránti gyűlölet. Kitartóan dolgozik annak érdekében, hogy Isten képét kitörölje az emberi családból, és helyére önmaga sátáni képmását helyezze. Az ősszüleink megcsalására tett erőfeszítései sikerrel jártak. Az Isten képére teremtett család elveszítette ártatlanságát, bűnösökké váltak, és Istenhez hűtlen állampolgárként folytatták lefelé vezető életútjukat. Sátán győzött az ember akaratereje fölött. Az érzékek által befolyásolta az elmét.

Így volt ez a világ kezdete óta. Ahelyett, hogy Isten befolyása alatt maradt volna, Teremtője erkölcsi képét tükrözve, az ember átengedte magát a sátáni befolyásnak, és önzővé vált. Így vált a bűn egyetemes rosszá. És mennyire gonosz a bűn! A kísértő javaslatára ősszüleink megnyitották a gonoszság kapuit a világ felé. Az emberiség szüleinek megkérdőjelezhető elvei sokakat befolyásoltak. Az idők során egyre jobban elterjedt a Paradicsomban elkezdődött rossz. – The Upward Look, 41. old.

Mialatt földi pályájuk befejezéséhez közelednek, akik életüket Krisztus szolgálatában töltötték, a Szentlélek készteti őket tapasztalataik felsorolására, amelyeket Isten művével kapcsolatban tettek. Az újonnan megtértek előtt el kell ismételniük Isten csodálatos vezetését, szabadítását és jótéteményeit. Az Úr szándéka, hogy az öreg, bevált munkások helyükön maradjanak, segítsenek férfiakat és nőket megmenteni, nehogy a gonoszság áradata elsodorja őket. Azt akarja, hogy mindaddig hordozzák fegyverzetüket, míg Ő jónak látja.

János apostolnak az üldözések ideje alatt szerzett tapasztalataiból a hívő csodálatosan erősítő és felemelő tanítást meríthet. Isten nem gátolja meg az istentelen emberek cselvetéseit és támadásait; ellenben terveiket azok javára fordítja, akik hűek és állhatatosan kitartanak a küzdelemben. Az evangéliumi munkás gyakran üldözés, heves ellenállás és jogtalan rágalmak között végzi munkáját. Ilyenkor azonban ne feledje, hogy a próbák és szenvedések tüzes kemencéjében szerzett tapasztalatai minden gyötrelemmel felérnek. Isten így vonja magához gyermekeit, hogy felfedje gyengeségeiket, és kinyilatkoztassa saját erejét. Emellett megtanítja őket, hogy egyedül rá támaszkodjanak. Így tanulják meg, hogy a viszontagságokkal szembeszálljanak, hogy bizalmi állásokat tölthessenek be, és teljesíthessék magasztos feladatukat, amelynek érdekében kapták képességeiket. – Az apostolok története, 574. old.

November 17., csütörtök

A NEM LÁTHATÓ DOLGOK

Ha Isten segítségét kéred, nem teszed hiába. Az Úr sokféleképpen dolgozik bizalmad elnyerésén. Semmiben nem leli nagyobb örömét, mint abban, hogy megszabadítson terheidtől, hogy hozzá fordulj világosságért és erőért. Ő megígérte, hogy nála nyugalmat lelsz a lelkedben. Ha szívedben és szóban imádkozol, Ő biztosan meghallgat, és kinyújtja karját szabadításodra. Isten meghallgatja az imákat, és amikor minden más erőforrásod kudarcot vall, Ő a te menedéked, azonnali segítség a nyomorúság idején. (…)

Ha alázatos, hívő szívvel fordulsz Istenhez, ha vezetését keresed bizonytalanságodban, akkor abban a kiváltságban lesz részed, hogy rábízhatod gondjaidat. Az ég és a föld elmúlnak, de az Ő ígéretei nem. Fogd szaván Istent. Amikor csupán hároméves voltál, hittél ígéreteiben. Térj vissza a gyermeki egyszerűséghez, és kapaszkodj hittel Jézusba. Bízzál az Úrban teljes szívedből, és Ő soha nem él vissza bizalmaddal, soha nem fordul ellened. – E. G. White levele Edson és Emma White-hoz (2. levél), 1886. június 24.

„Ha pedig valaki közületek bölcsességre szorul, kérjen Istentől, aki mindenkinek bőven, szemrehányás nélkül ad.” (Jak 1:5) Ez az ígéret aranynál, ezüstnél is értékesebb. Ha alázatos szívvel kérsz irányítást minden bajban és tanácstalanságban, az Úr kegyelmesen fog felelni, erre szavát adta. Isten ígéretei sohasem változnak. Az ég és a föld elmúlhatnak, de szava semmiképpen el nem múlik. Bízzál az Úrban, és meg nem szégyenülsz! „Jobb az Úrnál keresni oltalmat, mint emberekre számítani. Jobb az Úrnál keresni menedéket, mint fejedelmekben reménykedni.” (Zsolt 118:8–9) Bármilyen állást töltünk be, bármi legyen is a foglalkozásunk, elég alázatosnak kell maradnunk ahhoz, hogy szükségét érezzük a segítségnek. Támaszkodjunk fenntartás nélkül Isten szavára, ismerjük el gondviselését mindenben, hűségesen tárjuk ki lelkünket előtte imáinkban. Hagyatkozz csak a magad értelmére, kedves testvérem, bánatot és csalódást aratsz majd! Bízz az Úrban teljes szívedből, és akkor majd bölcsen irányítja lépteidet, biztonságban leszel mind ezen, mind az eljövendő világon. Világosságra és ismeretekre van szükséged. Isten tanácsát kövesd, ne a saját ötleteidet; ne a magad csiholta szikrák fényénél járj, hanem az igazság napjából gyűjts magadnak isteni fényt. – Bizonyságtételek, 5. kötet, 427. old.

Az emberi bölcsesség nem elegendő a mai idők megtervezéséhez és beosztásához. Vigyük terveinket Isten elé, és alázatos lélekkel helyezzük utunkat az Úr kezébe. Biztos az ígéret, hogy Ő vezeti lépéseinket. Az Ő erőforrásai kifogyhatatlanok. Izrael Szentje, aki néven szólítja a mennyei seregeket és figyelemmel kíséri az ég csillagait, téged is személyesen a kezében tart. (…)

Szeretném, ha mindenki felismerné, hogy milyen lehetőségek és eshetőségek állnak azok rendelkezésére, akiknek bizodalma és teljessége Krisztus. A benne elrejtett életnek mindig van menedéke. Minden esetben mondhatja: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.” – Country Living, 28. old.

November 18., péntek

További tanulmányozásra

Gondolatok a hegyibeszédről, „Igaz istentisztelet” c. fejezet, 101. old.