bibliaversek gyűjteménye

JÓB KÖNYVE

2016/IV. negyedév, 7. tanulmány, november 5–11.

Megtorló büntetés

 

SZOMBAT

Jób 11:7

Az Isten mélységét elérheted-e, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-e?

 

VASÁRNAP

Jób 1:5

Mikor pedig a vendégség napjai sorra lejártak vala, elkülde értük Jób és megszentelé őket, és jóreggel felserkene és áldozik vala égőáldozattal mindnyájuk száma szerint; mert ezt mondja vala Jób: Hátha vétkeztek az én fiaim és gonoszt gondoltak az Isten ellen az ő szívükben! Így cselekedik vala Jób minden napon.

Jób 8. fejezet

1 Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:

2 Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?

3 Elforgatja-e Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-e az igazságot?

4 Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.

5 De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;

6 Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken érted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.

7 És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.

8 Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!

9 Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.

10 Nem tanítanak-e meg azok téged? Nem mondják-e meg neked, és nem beszélik-e meg szívük szerint neked?!

11 Felnövekedik-e a káka mocsár nélkül, felnyúlik-e a sás víz nélkül?

12 Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél előbb elszárad.

13 Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, akik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.

14 Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.

15 Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.

16 Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.

17 Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.

18 Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!

19 Íme ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.

20 Íme az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ad előmenetelt.

21 Még betölti szádat nevetéssel, és ajkaidat vigassággal.

22 Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.

 

HÉTFŐ

Jób 11:7-9

7 Az Isten mélységét elérheted-e, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-e?

8 Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg?

9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.

Ézsaiás 40:12-14

12 Ki mérte meg markával a vizeket, és ki mértéklé az egeket arasszal, a föld porát ki foglalá mércébe, és a hegyeket ki tette körtefontra, és a halmokat a mérlegserpenyőbe?

13 Kicsoda igazgatta az Úr lelkét, és ki oktatta Őt, mint tanácsosa?

14 Kivel tanácskozott, hogy felvilágosítsa Őt, és tanítsa Őt igazság ösvényére, és tanítsa ismeretre, és oktassa Őt az értelem útára?

Jób 11. fejezet

1 Felele a Naamából való Cófár, és monda:

2 A sok beszédre ne legyen-e felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-e igaza?

3 Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, aki megszégyenítsen?!

4 Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.

5 De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!

6 És jelentené meg neked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett neked a te bűneidből.

7 Az Isten mélységét elérheted-e, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-e?

8 Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg?

9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.

10 Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?

11 Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!

12 És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.

13 Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;

14 Ha a hamisságot, amely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;

15 Akkor a te arcodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;

16 Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.

17 Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.

18 Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.

19 Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hízelegnének neked.

20 De a gonoszok szemei elepednek, menedékük eltűnik előlük, és reménységük: a lélek kilehellése!

 

KEDD

1 Mózes 6:5-8

5 És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.

6 Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében.

7 És monda az Úr: Eltörlöm az embert, akit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.

8 De Noé kegyelmet talála az Úr előtt.

1 Mózes 13:13

Szodoma lakosai pedig nagyon gonoszok és bűnösök valának az Úr előtt.

1 Mózes 18:20-32

20 Monda azután az Úr: Mivelhogy Szodomának és Gomorának kiáltása megsokasodott, és mivelhogy az ő bűnük felettébb megnehezedett:

21 Alámegyek azért és meglátom, vajon teljességgel a hozzám felhatott kiáltás szerint cselekedtek-e vagy nem? tudni akarom.

22 És elfordulának onnan a férfiak, és menének Szodomába: Ábrahám pedig még az Úr előtt áll vala.

23 És hozzá járula Ábrahám és monda: Avagy elveszted-e az igazat is a gonosszal egybe?

24 Talán van ötven igaz abban a városban, avagy elveszted-e, és nem kedvezel-e a helynek az ötven igazért, akik abban vannak?

25 Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot cselekedjél, hogy megöld az igazat a gonosszal, és úgy járjon az igaz mint a gonosz: Távol legyen tőled! Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-e igazságot?

26 És monda az Úr: Ha találok Szodomában a városon belül ötven igazat, mind az egész helynek megkegyelmezek azokért.

27 És felele Ábrahám, és monda: Immár merészkedtem szólani az én Uramnak, noha én por és hamu vagyok.

28 Ha az ötven igaznak talán öt híja lesz, elveszted-e az öt miatt az egész várost? És monda: Nem vesztem el, ha találok ott negyvenötöt.

29 És ismét szóla hozzá és monda: Hátha találtatnak ott negyvenen? És monda Ő: Nem teszem meg a negyvenért.

30 Mégis monda: Kérlek, ne haragudjék meg az én Uram ha szólok: Hátha találtatnak ott harmincan? És Ő felele: Nem teszem meg, ha találok ott harmincat.

31 És ő monda: Immár merészkedtem szólani az én Uramnak: Hátha találtatnak ott húszan? Felele: Nem vesztem el a húszért.

32 És monda: Ne haragudjék kérlek az én Uram ha szólok még ez egyszer: Hátha találtatnak ott tízen? És Ő monda: Nem vesztem el a tízért.

1 Mózes 19:24-25

24 És bocsáta az Úr Szodomára és Gomorára kénköves és tüzes esőt az Úrtól az égből.

25 És elsüllyeszté ama városokat, és azt az egész vidéket, és a városok minden lakosait, és a föld növényeit is.

 

SZERDA

5 Mózes 6:24-25

24 És megparancsolta nekünk az Úr, hogy cselekedjünk mind e rendelések szerint, hogy féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen teljes életünkben, hogy megtartson minket az életben, mint e mai napon.

25 És ez lesz nekünk igazságunk, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mind e parancsolatokat, az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, amiképpen megparancsolta nekünk.

1 Sámuel 12:15

Ha pedig az Úr szavára nem hallgattok, és az Úr szava ellen engedetlenek lesztek: az Úrnak keze ellenetek lesz, miként a ti atyáitok ellen.

4 Mózes 16:1-33

1 Kóré pedig az Ichár fia, aki a Lévi fiának, Kéhátnak fia vala; és Dáthán és Abirám, Eliábnak fiai; és On, a Péleth fia, akik Rúben fiai valának, fogták magukat;

2 És támadának Mózes ellen, és velük Izrael fiai közül kétszáz és ötven ember, akik a gyülekezetnek fejedelmei valának, tanácsbeli híres neves emberek.

3 És gyülekezének Mózes ellen és Áron ellen, és mondának nekik: Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttük van az Úr: miért emelitek azért fel magatokat az Úr gyülekezete fölé?

4 És mikor hallá ezt Mózes, arcra borula,

5 És szóla Kórénak és az ő egész gyülekezetének, mondván: Reggel megmutatja az Úr: ki az övé és ki a szent, és kit fogadott magához; mert akit magának választott, magához fogadja azt.

6 Ezt cselekedjétek azért: Vegyetek magatoknak tömjénezőket, Kóré és az ő egész gyülekezete!

7 És tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rá füstölő szert az Úr előtt holnap, és az a férfiú legyen szent, akit kiválaszt az Úr. Sokat tulajdonítotok magatoknak, Lévi fiai!

8 És monda Mózes Kórénak: Halljátok meg, kérlek, Lévi fiai:

9 Avagy keveslitek-e azt, hogy titeket Izrael Istene külön választott Izrael gyülekezetétől, hogy magához fogadjon titeket, hogy szolgáljatok az Úr sátorának szolgálatában, hogy álljatok e gyülekezet előtt, és szolgáljatok neki?

10 És hogy magának fogadott téged, és minden atyádfiát, a Lévi fiait te veled; hanem még a papságot is kívánjátok?

11 Azért hát te és a te egész gyülekezeted az Úr ellen gyülekeztetek össze; mert Áron micsoda, hogy ő ellene zúgolódtok?

12 Elkülde azután Mózes, hogy hívják elő Dáthánt és Abirámot, az Eliáb fiait. Azok pedig felelének: Nem megyünk fel!

13 Avagy kevesled-e azt, hogy felhozál minket a tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj minket a pusztában; hanem még uralkodni is akarsz rajtunk?

14 Éppen nem tejjel és mézzel folyó földre hoztál be minket, sem szántóföldet és szőlőt nem adtál nekünk örökségül! Avagy ki akarod-e szúrni az emberek szemeit? Nem megyünk fel!

15 Megharaguvék azért Mózes igen, és monda az Úrnak: Ne tekints az ő áldozatukra! Egy szamarat sem vettem el tőlük, és egyet sem bántottam közülük.

16 Azután monda Mózes Kórénak: Te és a te egész gyülekezeted legyetek az Úr előtt; te és azok és Áron, holnap.

17 És ki-ki vegye az ő tömjénezőjét, és tegyetek abba füstölő szert, és vigyétek az Úr elé, ki-ki az ő tömjénezőjét; kétszáz és ötven tömjénezőt. Te is, és Áron is, ki-ki az ő tömjénezőjét.

18 Vevé azért ki-ki az ő tömjénezőjét, és tevének abba tüzet, és rakának arra füstölő szert, és megállának a gyülekezet sátorának nyílása előtt, Mózes is és Áron.

19 Kóré pedig összegyűjtötte vala ellenük az egész gyülekezetet a gyülekezet sátorának nyílásához, és megjelenék az Úrnak dicsősége az egész gyülekezetnek.

20 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:

21 Váljatok külön e gyülekezettől, hogy megemésszem őket egy szempillantásban.

22 Ők pedig arcukra borulának, és mondának: Isten, minden test lelkének Istene! nem egy férfiú vétkezett-e, és az egész gyülekezetre haragszol-e?

23 Akkor szóla az Úr Mózesnek, mondván:

24 Szólj a gyülekezetnek, mondván: Menjetek el a Kóré, Dáthán és Abirám hajléka mellől körös-körül.

25 Felkele azért Mózes, és elméne Dáthán és Abirám felé, követék őt Izrael vénei.

26 És szóla a gyülekezetnek, mondván: Kérlek, távozzatok el ez istentelen emberek sátorai mellől, és semmit ne illessetek abból, ami az övék, hogy el ne vesszetek az ő bűneik miatt.

27 És elmenének a Kóré, Dáthán és Abirám hajlékai mellől körös-körül; Dáthán pedig és Abirám kimenének, megállván az ő sátoraiknak nyílásánál feleségeikkel, fiaikkal és kisdedeikkel.

28 Akkor monda Mózes: Ebből tudjátok meg, hogy az Úr küldött engemet, hogy cselekedjem mind e dolgokat, hogy nem magamtól indultam:

29 Ha úgy halnak meg ezek, amint meghal minden más ember, és ha minden más ember büntetése szerint büntettetnek meg ezek: akkor nem az Úr küldött engemet.

30 Ha pedig az Úr valami új dolgot cselekszik, és a föld megnyitja az ő száját, és elnyeli őket, és mindazt, ami az övék, és elevenen szállanak alá pokolba: akkor megismeritek, hogy gyalázták ezek az emberek az Urat.

31 És lőn, amint elvégezé mind e beszédeket, meghasada a föld alattuk.

32 És megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé őket és az ő háznépeiket: és minden embert, akik Kórééi valának, és minden jószágukat.

33 És alászállának azok és mindaz, ami az övék, elevenen a pokolra: és befedezé őket a föld, és elveszének a község közül.

4 Mózes 16:30

Ha pedig az Úr valami új dolgot cselekszik, és a föld megnyitja az ő száját, és elnyeli őket, és mindazt, ami az övék, és elevenen szállanak alá pokolba: akkor megismeritek, hogy gyalázták ezek az emberek az Urat.

1 Mózes 1:1

Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.

 

CSÜTÖRTÖK

Jelenések 20:14

A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava.

2 Péter 3:5-7

5 Mert kész-akarva nem tudják azt, hogy egek régtől fogva voltak, és föld, mely vízből és víz által állott elő az Isten szavára;

6 Amelyek által az akkori világ vízzel elboríttatván elveszett:

7 A mostani egek pedig és a föld, ugyanazon szó által megkíméltettek, tűznek tartatván fenn, az ítéletnek és az istentelen emberek romlásának napjára.

Malakiás 4:1

Mert íme, eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemence, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, amely nem hagy rajtuk gyökeret, sem ágat.

2 Péter 3:10

Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj, amikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek.