SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 9:1-17; 12:1-3; 2Mózes 24;

Jeremiás 31:31-34; 1Korinthus 11:24-26; Galata 3:6-9, 15-18

„Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr; és új szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával” (Jer 31:31).

Habár a Biblia „szövetségekről” többes számban beszél (Róm 9:4; Gal 4:24), tudjuk, hogy csak egy alapvető szövetség létezik, a kegyelem szövetsége, amelyen keresztül Isten kegyelmét adományozza az elbukott lényeknek, akik hittel kérik azt. A „szövetség” többes száma abból a megoldásból származik, hogy az eredeti fontos szövetségi ígéretet Isten újra megfogalmazta, hogy népe szükségleteinek minden időben és helyzetben megfeleljen.

Gondolhatunk az Ádámmal (1Móz 3:15) és az Ábrahámmal kötött szövetségre (1Móz 12:1-3; Gal 3:6-9), a sínai-hegyi szövetségre (2Móz 20:2), a dávidi szövetségre (Ez 37:24-27), végül az új szövetségre (Jer 31:31-33). Minden esetben egyugyanazon szövetségről van szó. Az Isten által biztosított megváltás ajándék, nem meg- vagy kiérdemelt, mivel az ember válasza csak a hűség és az engedelmesség lehet.

Az új szövetség, amiről legelőször Jeremiás tesz említést, magába foglalja Izrael visszatérését és Isten áldásait, amelyeket az Úr biztosít népének. Még a szerencsétlenség és nyomorúság idején is Isten kinyújtja kezét makacs népe felé, hogy reményt és helyreállítást adjon.

Ha nézzük a világot, azt látjuk, hogy megtelt gonoszsággal, de ennek ellenére Isten elvisel bennünket. Képzeljük el, milyenek lehettek az emberek Noé idejében, amikor az Úrnak el kellett pusztítania a földet!

„»A föld pedig romlott vala Isten előtt és megtelék a föld erőszakoskodással« (1Móz 6:5, 11). Isten parancsolatokkal szabályozza az ember életét, de törvényét áthágták, és ennek minden lehetséges bűn lett a következménye. Az ember leplezetlenül és vakmerően vétkezett. A jogosságot a porba tiporták, és az elnyomottak kiáltása felhatolt az égig” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó, 63. o.).

Olvassuk el 1Móz 9:1-17 verseit! Milyen szövetség köttetett Isten és az emberiség között, és ez hogyan tükrözi Isten kegyelmét a teremtett világ felé?

_____________________________________________________________

Isten Noéval kötött szövetsége a legegyetemesebb a bibliai szövetségek közül, amelyet az egész emberiséggel kötött meg, és magába foglalta a természetet és az állatokat is (1Móz 9:12). Egyoldalú megállapodás volt, mivel az Úr nem írt elő feltételeket és kikötéseket azok számára, akikkel megkötötte a szövetséget. Isten nem fogja többé elpusztítani a földet víz által. Más szövetséggel ellentétben, ebben nem volt semmilyen előfeltétel.

Isten ezek után a szövetséget látható jellel pecsételte meg, a szivárvánnyal, ami azt a szövetségi ígéretét szimbolizálja, miszerint nem pusztítja el a földet vízözön által. Tehát, amikor meglátjuk a szivárványt, akkor azt az ősi szövetségi ígéret beteljesülésének tekinthetjük. (Végül is, ha a globális özönvíz egészen elpusztította volna az emberiséget, akkor most nem láthatnánk a szivárványt!) Az állandó bűn és gonoszság közepette Isten olykor megáld minket a földön látható szivárvány szépségével, amely a kegyelmét jelképezi. Amikor feltekintünk és meglátjuk az égen, reményt kapunk, nemcsak a szépségéből, hanem Isten üzenetéből, amely a szeretet jele nekünk és a földünknek.

Gondolkozzunk el a szivárvány nagyságán és szépségén, különösen annak fényében, amit a Biblia elmond erről a képről! Vajon milyen módon vonz bennünket közelebb Istenhez, aki magasztosabb, mint a földünkön bármi?

Olvassuk el 1Móz 12:1-3, 15:1-5 és 17:1-14 verseit! Mit mondanak ezek a versek arról, hogy Istennek mi volt a szándéka az Ábrahámmal kötött szövetséggel?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Az Ábrahámmal kötött kegyelem szövetsége alapvető az egész megváltás történetében. Ezért magyarázza Pál a megváltás tervénél, hogy ez Jézusban valósult meg.

Olvassuk el Gal 3:6-9, 15-18 verseit! Pál apostol milyen módon kapcsolja össze az ábrahámi szövetséget Jézussal és a hit általi megigazulással?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Ábrahám magva nemcsak a pátriárka számtalan leszármazottjára, hanem különösen Jézusra mutat (Gal 3:16), akin keresztül Isten megáldja az egész világot. Mindazok, akik a Krisztusba vetett hit által (Gal 3:29) Ábrahám magvának vallják magukat, megértik, hogy Ábrahám Istene az övéké is. Ábrahám „hitt Istenben és ez tulajdoníttatott neki igazságul” (Gal 3:6). A pátriárkát nem a cselekedetei mentették meg, mint ahogy a kereszten haldokló latort sem. Isten üdvözítő kegyelme hozza a megváltást. Ábrahám hittel teljesítette a szövetség rá vonatkozó részét és megragadta a megváltás ígéretét. Cselekedetei nem tették igazzá, de megmutatták, hogy Isten igaznak fogadta el. Ez a szövetség lényege, amely megjelenik a hitéletben (lásd Róm 4:1-3).

Gondolkozzunk el azon a hatalmas igazságon, hogy a megváltás reménysége kizárólag a hit által elfogadott Krisztusban megjelenő megigazulásban rejlik! Milyen nagyszerű reményt és csodálatos biztosítékot jelent ez számunkra?

Hogyan jött létre az Izrael és Isten közötti szövetség a Sínai-hegyen (2Mózes 24)?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Mózes és néhány vezető elment a Sínai-hegyhez. Áron és fiai a papokat képviselték, a hetven vén pedig a népet. A Mózest követő férfiaknak meg kellett állniuk kissé távolabb a hegytől, kizárólag Mózes léphetett Isten közelségébe. Amikor Mózes visszatért, megerősítette a szövetséget az egész néppel. Kihirdette, amit az Úr mondott neki, és a nép a következő szavakkal válaszolt: „Mindazokat a dolgokat, amelyeket az Úr parancsolt, megcselekesszük” (2Móz 24:3).

Természetesen a bibliai történelem során láthatóvá vált, valamint saját tapasztalatunk is megmutatja, hogy egészen más megígérni az engedelmességet, és más hittel alárendelni magunkat Isten hatalmának, aki kegyelmét biztosítja, hogy azt tegyük, amit megfogadtunk.

Olvassuk el Zsid 4:2 versét! Ez a szöveg mi módon értelmezi Izrael bukását? Hogyan kerülhetjük el ugyanezt a tévedést?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Egyedül csak hit által ragadhatjuk meg az ígéreteket és lehetünk engedelmesek. Az engedelmességet az Isten törvényéhez való hűség fejezi ki. A törvényhez való hűség nem áll ellentétben az örök szövetséggel sem ma, sem Mózes idejében. A törvénnyel és a szövetséggel kapcsolatban a leggyakoribb félreértés Pál szavainak az értelmezését érinti. A probléma ott van, ha nem vesszük figyelembe, hogy írásában Pál a judaizálók ellen lépett fel. Ők a törvény iránti engedelmességet a vallás központi elemévé akarták tenni, Pál ezzel ellentétben Krisztust és az Ő igazságát emelte ki.

Hányszor mondtad már: „Mindent megteszek, amit az Úr kér!” – és később mégis elbuktál? Ez a szomorú valóság hogyan teszi a kegyelem ígéretét még értékesebbé? Milyen reménységünk lenne enélkül?

Olvassuk el Jer 31:31-34 verseit! Mit jelentenek ma ezek az igék közvetlen környezetükben?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Jeremiás próféta e szavakat akkor mondta, amikor az emberek a legnagyobb válságban éltek: küszöbön állt a babiloni invázió, és a nép felett a teljes megsemmisülés borzalmas képe lebegett. Azonban ekkor éppen úgy, mint más helyeken, az Úr reménnyel táplálta őket, és megígérte, hogy ez nem a vég, mert eljön az új lehetőség, amikor Isten közelében lesznek.

Az „új szövetség” első ígérete, amit a Bibliában találunk, az volt, hogy Izrael népe vissza fog térni a babiloni fogságból, és Isten kegyelme kiárad rájuk a visszatérés idején. A Sínai-hegyen kötött szövetség megtörése (Jer 31:32) a száműzetést hozza el számukra, az új szövetség pedig megőrzi a közösséget és reményt ad a jövőre. A Sínai-hegy alapján az új szövetség a kapcsolatokra épül és az ősi törvényt tartalmazza, a Tízparancsolatot, de most már nem kőtáblákra írva, hanem szívükbe vésve, ahol mindig is lennie kellene. „Ugyanazt a törvényt, amelyet a kőtáblákra véstek, a Szentlélek a szív tábláira írta. Ahelyett, hogy saját igazságunk létrehozásán fáradozunk, inkább fogadjuk el Krisztus igazságát! Az Ő vére engesztelés bűneinkért. Engedelmességét nekünk tulajdonítja Isten. Azután a Szentlélek által megújított szív megtermi majd »a Lélek gyümölcseit«. Krisztus kegyelme útján az Isten törvénye iránti engedelmességben élünk, amely törvényt a szívünkbe írta. Ha már Krisztus Lelke lakozik bennünk, akkor éppen úgy járunk és lakozunk ezen a földön, ahogy Ő járt és lakozott” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó, 332-333. o.).

Az új szövetségben bűneik megbocsáttatnak, megismerik az Urat és Isten törvényének engedelmeskednek a bennük lakozó Szentlélek erejével. A régi szövetségben árnyaltan és szimbólumaiban, az új szövetségben valóságában jelenik meg, hogy a megváltás mindig hit által volt lehetséges, olyan hit által, amely „a Lélek gyümölcsét” tükrözi.

Jeremiás próféciája az új szövetségről kétféleképpen értelmezhető: először Izrael Istenhez való visszatéréséről szól és arról, hogy az Úr a fogságból hazaviszi népét; másodszor Jézus messiási munkájára vonatkozik, mivel halálával érvényre juttatta a szövetséget, és ezáltal megváltoztatja az emberek és Isten közötti kapcsolatot. Az új szövetségen keresztül megértjük a megváltási terv mélységét, nem csupán részleteiben, mint korábban (Zsid 10:1).

Olvassuk el Lk 22:20 és 1Kor 11:24-26 verseit! Ezek a szakaszok hogyan utalnak vissza Jeremiás jövendölésére?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

A kenyér Krisztus megtört testét jelképezi, amelyet az Ószövetségben a páskabárány is szimbolizált. A szőlő leve pedig jelképezi Jézus kereszten kiontott vérét, amelyről az új szövetség szól. Jézus munkássága nem az Újszövetséggel kezdődött, hiszen az Ószövetséget is felölelte, és a közösségi szolgálatokban is felfedezzük a kapcsolatot, ami összeköti Jézus életét a megváltási tervvel.

A kenyér és a bor a megváltási terv legrövidebb összefoglalása. Azonban ezek csak jelképek, de rajtuk keresztül érthetjük meg Isten áldozatos munkáját értünk. Az úrvacsora bemutatja Krisztus kereszthalálát, azonban második eljövetelére is utal, amely nélkül Jézus halála értelmetlen volna. Mire lenne jó Jézus első eljövetele a második nélkül, amikor a halottak feltámadnak és előjönnek sírjukból (1Kor 15:12-18; 1Thessz 4:16)? Jézus összekapcsolta a két gondolatot: „Mondom pedig néktek, hogy: mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, amikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában” (Mt 26:29). Kétségtelen, hogy Krisztus első megjelenése elválaszthatatlanul kapcsolódik a második adventhez. Az első eljövetel kiteljesedése a másodikban ér el céljához.

Amikor legközelebb úrvacsorát veszel, gondolj Krisztus ígéretére, hogy nem iszik a szőlőtőkének ebből a terméséből addig, amíg újra nem iszik velünk Isten országában. Milyen bátorítást jelent ez számodra? Mit mond el Krisztus közelségéről?

Amint láttuk, a Biblia azt tanítja, hogy a szivárvány Isten szövetségi ígérete, és hogy özönvízzel nem pusztítja el többé a világot. Természetesen, a tudomány alapján tudjuk, hogy szivárvány akkor keletkezik, amikor a napfény a vízcseppeken megtörik és visszatükröződik. Az esőcseppbe a napfény belép, visszatükröződik egy másik esőcseppről, egy másik ponton a vízpárából alakítva ki a szivárvány színeit. A költő John Keats attól tartott, hogy a tudomány „szétszedi a szivárványt”. Ha elemeznénk a mérések segítségével és prognosztizálnánk minden egyes fotont a szivárványban, mi mást bizonyítanánk, mint azt, hogy még mélyebben megismerjük Isten természeti törvényét, amely a szövetség ígéretét hordozza? A tudomány képes lesz feltárni a törvényszerűséget a szivárvánnyal kapcsolatban, 25 ezrelékes pontossággal, de sohasem tudja megmagyarázni, miért jön létre a szivárvány. Mi azonban tudjuk, miért. Isten úgy teremtette a világot, hogy amikor a napfény és a vízpára kapcsolatba kerül egymással, a csepp megtöri a fényt, amely úgy tükröződik, hogy közben elektromágneses hullámot generál, amelyek a szemünkben és az agyunkban a szivárvány képét alakítják ki. Isten ezt azért tette (a „miért”-re a tudomány nem ismeri a magyarázatot), hogy emlékeztessen a szövetség ígéretére: többé nem pusztítja el a földet özönvíz által.

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Melyek azok a fontos igazságok, amelyeket a Biblia kijelent, de a tudomány nem ragad meg? Meg tudnád magyarázni, hogy a számunkra legfontosabb dolgok miért nem fedezhetőek fel a tudomány által? Melyek ezek az igazságok?

2. Az osztályban tanulmányozzuk a hit és a cselekedetek közötti kapcsolatot! Mi a hit fontossága és a cselekedetek szerepe? Hogyan épülnek be a keresztény tapasztalatainkba?

3. Mit jelent az, hogy a törvény a szívbe van bevésve? Ez a gondolat rámutat a törvény folytonosságára, még az Újszövetségben is.

SZEGEDI KOVÁCS GYÖRGY:

ANYUKA MEGDOBÁL HÓVAL A TERASZON

Négyéves voltam,

és olyan magasan voltak az emberek,

a magában beszélő esőcsatornák.

Színe ragyogása igaz volt

kincseimnek.

Előttem nyújtózkodott

az álmos, havas udvar,

s csak álltam a teraszon

zsebre tett kézzel,

szorosra kötött sállal,

s apró mosollyal a szám

szegletében tűrtem,

ahogyan pattognak szét hátamon,

sapkámon a lazára gyúrt hó darabkák;

ahogyan anyuka tűz-jég tenyerével átfogja

kipirult arcomat.