A SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNYHOZ

Nők Jézus szolgálatában

Május 2., szombat délután

Az elesettek felemelésével, a lesújtottak megvigasztalásával a menny megdicsőül. Ezt a munkát azok végzik, akiknek szívében Krisztus lakik. Az ő vallása mindig áldást áraszt. Ahova eljut, mindenütt fény jár a nyomában.

Isten semmiféle nemzetiségi, faji vagy társadalmi különbséget nem ismer el. Ő az egész emberiség Alkotója. Mindnyájan egy család vagyunk a teremtés által, valamint egyek a megváltás jogán. Jézus azért jött, hogy minden válaszfalat ledöntsön. Kitárta a templom ajtaját, hogy mindenki szabad utat találjon az Úrhoz. Szeretete olyan széles, annyira mély és teljes, hogy mindent áthat. Kivonja Sátán vonzóköréből azokat a nyomorultakat, akiket a kísértő megtévesztett csalásaival. Isten trónjához emeli őket, ahhoz a trónhoz, amelyet ígéretének szivárványa övez.

Krisztusban nincs zsidó, sem görög, nincs rabszolga, sem szabad. A Megváltó drága vére mindenkit eggyé kovácsol. (Lásd: Gal 3:28; Ef 2:13) – Krisztus példázatai, 385–386. old.

Az egység titka azok egyenlő voltában rejlik, akik hisznek Jézusban. Minden nézeteltérés, vita és konfliktus az Örökkévalótól való elszakadásból ered. Jézus a központ, amely felé kellene vonzódnunk, mivel minél közelebb kerülünk a középponthoz, annál közelebb kerülünk egymáshoz érzelmekben, kedvességben és szeretetben, s közben növekedünk Jézus jellemére és képmására. Isten nem személyválogató...

Az alázatos, szegénységgel megpróbált, gondokkal és munkával terhelt emberek nem találnak egyetlen okot sem az ő életében és példájában, amely arra késztetné őket, hogy elhiggyék: Jézus nem tapasztalta meg szenvedéseiket, nem ismerte meg a körülmények nyomását, és nem tud együtt érezni velük szükségükben és szomorúságukban. De Krisztus alázatos élete összhangban volt alázatos születésével és életkörülményeivel. A végtelen Isten Fia, az élet és a dicsőség Ura egyszerű, alázatos életet élt, hogy senki se érezze kizárva magát jelenlétéből. Elérhetővé vált mindenki számára. Nem csak néhány kiválasztottal társult, elhanyagolva a többieket.

A teremtés által minden ember egyetlen családhoz tartozik, és a megváltás által is egyek. Krisztus azért jött, hogy az elválasztó falakat lerontsa... és hogy minden lélek szabad bejárást nyerjen Isten elé. Szeretete oly széles, mély és teljes, hogy mindenhová elér. – That I May Know Him, 99. old.

Május 3., vasárnap:  -  Nők, akik örömmel fogadták Jézust

De [Zakariás] örömteli biztosítékot nyert az üdvözletből: „Ne félj, Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged, Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak. És lesz tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén; mert nagy lesz az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szentlélekkel. [...] És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz. És ez őelőtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet. És mondta Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? Mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.” (Lk 1:15–18)

Zakariás jól tudta, hogyan kapott Ábrahám idős korában gyermeket. Hitte, hogy aki az ígéretet tette, hűséges. De az idős pap egy pillanatra az emberi fogyatékosságra gondolt. Elfelejtette, amit Isten megígért, azt beteljesíti. Mekkora ellentét feszül Zakariás hitetlensége és a názáreti hajadon, Mária kedves, gyermeki hite között, akinek ez volt a válasza az angyal csodálatos kijelentésére: „Ímhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint!” (Lk 1:38) – Jézus élete, 98. old.

 A jövendőmondás Lelke hatotta át Istennek ezt az emberét; s mialatt József és Mária mellette álltak, és csodálkoztak szavain, megáldotta őket, és ezt mondta Máriának: „Ímé, ő vettetett sokaknak elestére és feltámadására Izraelben; és jegyül, akinek sokan ellene mondanak; sőt, a te lelkedet is áthatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.” (Lk 2:34–35) Anna prófétaasszony is bejött, és megerősítette Simeon bizonyságtevését Jézusról. Mialatt Simeon még beszélt, Anna arcát isteni dicsőség ragyogta be, és mélységes hálával köszönte meg, hogy megláthatta Krisztust, az Urat.

Ezek az alázatos hívők nem hiába kutatták a próféciákat. De Izrael vezetői és papjai, bár kezükben voltak a próféták értékes kijelentései, mégsem az Úr útján jártak, és szemük becsukódott az élet Világossága előtt. – Jézus élete, 55. old.

A gyermek Jézus nem járt a zsinagógaiskolákba. Édesanyja volt első földi tanítója. Az ő ajkáról és a prófétai tekercsekből tanult a mennyei dolgokról. Most anyja ölében pontosan azokat a szavakat hallotta, amelyeket Ő maga mondott Mózes által Izraelnek. Akkor sem kereste a rabbik iskoláit, amikor átlépte az ifjúkor küszöbét. Nem volt szüksége arra, hogy ilyen forrásból szerezze ismereteit, mert az Ő tanítója Isten volt. – Jézus élete, 70. old.

Május 4., hétfő:  -  Női személyek Jézus gyógyításaiban

Részvétteljes Megváltónk szeretettel és rokonszenvvel figyel. Kész meghallgatni imádat, és megadja a szükséges segítséget. Ismeri minden anyai szív terhét, és minden szükségben a legjobb barát. Örökkévaló karja támogatja az istenfélő, hűséges édesanyát. Mikor a földön tartózkodott, olyan édesanyja volt, aki szegénységgel küszködött, akinek sok gyötrő gondja és baja volt, ezért együtt érez minden keresztény édesanyával gondjaiban és bajaiban. Az a Megváltó, aki hosszú utat tett meg azért, hogy enyhítse egy asszony gyötrődő szívét, akinek leányát gonosz lélek szállta meg, meghallgatja az édesanyák imáját és megáldja gyermekeit.

Őt – aki visszaadta az özvegy egyetlen fiát, amikor temetni vitték – ma is meghatja a vergődő édesanya fájdalma. Aki a részvét könnyeit hullatta Lázár sírjánál, és visszaadta Máriának és Mártának eltemetett testvérét; aki megbocsátott Mária Magdalénának; aki megemlékezett édesanyjáról, miközben haláltusájában függött a kereszten; aki megjelent a síró asszonyoknak, és követeivé tette őket, hogy hirdessék a feltámadt Üdvözítő első örömhírét; ma is az édesanyák legjobb barátja, mert kész segíteni nekik életük minden helyzetében. – Boldog otthon, 204. old.

Aki Nain kapujánál a bánatos anya mellett állt, a ravatalnál síró minden gyászolóra odafigyel. Fájdalmunk részvétet kelt benne. Szerető, könyörületes szívének gyöngédsége változatlan. Szava, mely életre hívta azt a halottat, ma sem kevésbé hatékony, mint amikor a naini ifjúhoz szólt. Ezt mondja: „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön.” (Mt 28:18) Ezt az erőt nem csökkenti az évek múlása, nem meríti ki túláradó kegyelmének szüntelen gyakorlása sem. Élő Megváltója Ő mindenkinek, aki hisz benne. [...]

Sátán nem tarthatja fogva a halottakat, amikor Isten Fia életet ígér nekik. Egyetlen olyan lelket sem tarthat a lelki halálban, aki hittel fogadja Krisztus hatalmi szavát. Az Úr minden bűnben holt embernek mondja: „Serkenj föl, aki alszol, és támadj fel a halálból.” (Ef 5:14) Ez a szó örök élet. Ahogyan Isten szava, amely az első embert életre hívta, ma is életet ad nékünk, ahogyan Krisztus szava: „Ifjú, néked mondom, kelj föl” (Lk 7:14), életet adott a naini ifjúnak, úgy ez a szó: „Támadj föl a halálból” – életet jelent annak, aki elfogadja. Az Atya „megszabadított minket a sötétség hatalmából, és általvitt az ő szerelmes Fiának országába” (Kol 1:13). Mindezt fölajánlja nekünk Igéjében. Ha elfogadjuk az Igét, megszabadulunk. – Jézus élete, 319–320. old.

Annak idején a farizeusok igaztalan dolgokat terjesztettek Isten hatalmának csodálatos kinyilatkoztatásairól. Krisztus már életre keltette Jairus lányát és a naini özvegy fiát. Az előbbi esetében így szólt: „A lányod nem halt meg, csak alszik.” Az emberek tudták, hogy valóban meghalt, ám mivel halála előtt viszonylag rövid ideig volt beteg, a farizeusok, Krisztus ellenségei megpróbálták tönkretenni a csoda hatásait, és kijelentették, hogy a lány nem is volt halott, hiszen maga Jézus is kijelentette, hogy csak alszik. Azt próbálták sugallni, hogy a Mester nem képes betegeket gyógytani, és hogy tisztességtelenül jár el csodatételeivel. Ebben az esetben azonban, ha a bizonyítékok megpuhíthatták volna a megátalkodott szíveket, határozott reformnak kellett volna bekövetkeznie. Lázár feltámasztásának csodája volt a zsidók felelősségének legünnepélyesebb időszaka. Itt ők maguk döntöttek sorsuk felől, hiszen nem is kaphattak volna erőteljesebb bizonyítékot. – The Youth’s Instructor, 1899. április 27.

Május 5., kedd:  -  A nők hálája és hite

Bővében vagyunk a beszédnek, az álszenteskedésnek és az öndicséretnek. Holott ezek sosem fognak lelkeket nyerni Krisztus számára. A tiszta, megszentelt szeretet, mint amilyen a Messiás életében látszott, hasonló a szent illatszerekhez. Akár Mária kenete, jó illattal tölti be az egész házat. A szónoki képesség, az igazság ismerete, a ritka tehetségek szeretettel elegyítve mindmegannyi becses adottság. De a rátermettség vagy a legkiválóbb tehetség magában nem töltheti be a szeretet helyét.

Ez a szeretet nyilvánuljon meg a menny munkásaiban. Isten és azok szeretete, akikért Krisztus meghalt, olyan eredményeket ér el, amilyet elképzelni is alig tudunk. Akik nem ápolják magukban ezt a szeretetet, nem lehetnek eredményes lélekmentők. – Bizonyságtételek, 6. köt., 84. old.

A Megváltó körül tolongó tömegnek nem volt élő hitkapcsolata vele. Csak az évek óta betegségben szenvedő, szegény asszony, aki mindenét orvosokra költötte, gondolta úgy, hogy ha eljuthat Jézushoz, és csak a ruhája szegélyét megérinti, meggyógyul. Krisztus tudta, mi van a szívében, és olyan helyen állt meg, ahol lehetőséget kínált az asszony számára. Ezzel a csodával szeretett volna rámutatni arra, milyen különbség van az igazi hit érintése és a véletlen érintések között...

Amikor az asszony kinyújtotta karját, és megérintette Jézus ruhájának a szegélyét, arra gondolt, hogy talán senki sem veszi észre a titkos mozdulatot. Krisztus azonban megérezte, és gyógyító hatalmával válaszolt a nő hitére, aki azonnal észrevette, hogy meggyógyult. Az Úr azonban nem akarta, hogy az emberek figyelme elkerüljön egy ilyen hitet. Azonnal az asszony felé fordult, és megkérdezte: „Ki az, aki engem illetett?” A tanítványokkal együtt mindenki ott tolongott Jézus körül. Péter meg is jegyezte: „Mester, a sokaság nyom és szorongat téged, és azt mondod: ki az, aki engem illetett?” (Lk 8:45–46)

A hit, amely segít kapcsolatot teremtenünk Krisztussal, részünkről a legmagasabb fokú választás, a tökéletes bizalom és a teljes értékű odaadás kifejeződése... S mindez a követőjében az Isten parancsolatai iránti valódi engedelmességet munkálja, mivel az Isten és emberek iránti szeretet a Jézussal való élő kapcsolat eredménye. – In Heavenly Places, 108. old.

Közömbösen beszélgetni a vallásról, lelki szomjúság és élő hit nélkül imádkozni mit sem ér. A névleges hit Krisztusban, amely Őt pusztán a világ Megváltójának fogadja el, sohasem hozhat gyógyulást a léleknek. Az üdvösségre vivő hit nem csupán értelmi egyezés az igazsággal. Aki arra vár, hogy tökéletes ismeretre tegyen szert, mielőtt gyakorolná a hitet, nem részesül isteni áldásban. Nem elégséges hinni valamit Jézusról. Krisztusban kell hinnünk. Az egyetlen olyan hit, amelyből hasznunk származhat, személyes Megváltóként fogadni el Őt, és érdemeit a mienkké tenni. Sokan egyfajta véleménynek tekintik a hitet. A megmentő hit egyezség. Akik elfogadják Krisztust, szövetségi kapcsolatba kerülnek Istennel. Az őszinte hit: élet. Az élő hit az életerő növekedését jelenti, odaadó bizalmat, ami által a lélek győzedelmes hatalommá válik. – Isten csodálatos kegyelme, 140. old.

Május 6., szerda:  -  Jézust követő nők

Aki az Úrért fáradozik, elegyítse magában Márta és Mária tulajdonságát – a szolgálatkészséget és az igazság őszinte szeretetét. Tüntessük el magunkat, önzésünket. Isten buzgó nőket, megfontolt, melegszívű, gyöngéd, elvhű munkásokat hív el. Állhatatos nőket, akik elfordítják magukról és személyes kényelmükről gondolataikat, s Krisztusra összpontosítanak. Szólják az igazságot, imádkoznak ismerőseikkel, és fáradoznak az emberek megtéréséért.

Milyen mentséget tudtok fölhozni, testvérnőim, hogy nem fordítjátok minden szabadidőtöket a Szentírás kutatására? Tegyétek értelmeteket drága kincsek tárházává, hogy azok elé tárhassátok, akik nem érdeklődnek az igazság iránt. A mai vészhelyzetben, nővéreim, fölemelkedtetek-e a helyzet magaslatára? Fáradozni fogtok-e a Mesterért? – Bizonyságtételek, 6. köt., 118. old.

Az „egy dolog”, melyre Mártának szüksége volt, a csendes, odaadó lelkület és a mélységesebb vágyakozás a jövővel, a halhatatlan élettel kapcsolatos ismeretek, valamint a lelki előrehaladáshoz szükséges kegyelem után. Kevésbé kellett aggódnia a mulandó dolgok miatt és többet törődnie a maradandókkal. Jézus megtanítja gyermekeit, hogy minden lehetőséget megragadjanak, amikor olyan ismereteket szerezhetnek, melyek bölccsé teszik őket az üdvösségre. Krisztus ügyének gondos, tettrekész munkásokra van szüksége. Széles területek nyílnak meg a Márták előtt, akik buzgón akarják végezni a vallásos munkát. Először azonban üljenek le Máriával Jézus lábához. Krisztus kegyelme szentelje meg a szorgalmat, az igyekezetet, az energiát – ekkor az élet legyőzhetetlen erővé válik a jó számára. – Jézus élete, 525. old.

Ha a hívő asszonyok felelősséget éreznek majd az emberekért, ha érzik a bűnnek – nem csak saját bűneiknek – terhét, majd munkálkodnak, ahogyan Krisztus tette. Akkor a legnagyobb áldozatot sem tartják nagynak, hogy meghozzák a lelkek megnyerése érdekében. Mindenki, akiben ott él az emberek iránti szeretet, Istentől született; kész nyomdokait követni, szava és hangja a Mester szolgálatába állított talentum...

Ebben a munkában rejlik az állandó nevelés. Az a kívánság, hogy áldás legyen, felfedi a munkás gyengeségét és elégedetlenségét. Ez a lelket imában Istenhez űzi, hajtja. Az Úr Jézus pedig világosságát és Szentlelkét adja. Ekkor megértik, hogy Jézus végzi a kemény szív megolvasztását, Ő tesz töredelmessé. – Evangelizálás, 465–466. old.

Május 7., csütörtök:  -  Kitartóak az imában és nagylelkűek

Isten nem azt mondja, hogy kérd egyszer, és megkapod. Hanem arra szólít, hogy lankadatlanul, állhatatosan imádkozzunk. Ha kitartunk a könyörgésben, buzgóságunk erősödik, és még jobban vágyunk arra, amit kérünk. Krisztus így szólt Mártához Lázár sírjánál: „Ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét.” (Jn 11:40)

Sokaknak nincs élő hite. Ezért nem látják, hogy az Úr milyen hatalmas. Gyengeségük forrása: hitetlenség. Jobban bíznak saját cselekedeteikben, mint abban, amit Isten tehet értük. Megpróbálnak a menny nélkül eredményeket elérni. Terveznek, de keveset imádkoznak. Nem bíznak igazán a Mindenhatóban. Azt gondolják, hogy hisznek, pedig csak a pillanat hatása alá kerültek. Nem ismerik fel, mire van szükségük, és hogy Isten kész adni. Ezért nem ismételgetik kéréseiket az Úr előtt. Olyan buzgón és kitartóan kell könyörögnünk, mint az a megszorult barát, aki éjfélkor ment kenyeret kérni. Minél buzgóbban és állhatatosabban kérünk, annál szorosabb lelki egységre jutunk Krisztussal. Több áldást kapunk, mert hitben erősödtünk. – Krisztus példázatai, 145–146. old.

Az indíték ad jelleget tetteinknek, vagy aljasságot sugall, vagy magas erkölcsi értéket. Isten előtt nem azok a legértékesebb cselekedetek, amelyeket minden szem lát, és minden nyelv dicsér. Az örömmel végzett apró kötelességek, a pompa nélküli apró ajándékok, amelyek értéktelennek tűnhetnek a szemnek, sok esetben magasabb értéket képviselnek az ő szemében. A hittel és szeretettel teli szív sokkal értékesebb Isten előtt a legdrágább ajándéknál.

A szegény özvegy mindenét odaadta, amivel még rendelkezett. Megvonta magától az eledelt, hogy kevéske pénzét a szeretett ügyre adományozhassa. Mindezt hittel tette, s bízott benne, hogy a mennyei Atya nem hagyja figyelmen kívül nagy szükségletét. Ez az önzetlen lelkület és gyereki hit nyerte el a Megváltó dicséretét.

Sokan vannak a szegények között, akik szeretnék kifejezni hálájukat Isten kegyelméért és igazságaiért. Mindenáron támogatni szeretnék az Ő művét jobb anyagi helyzetben levő testvéreikkel együtt. Nem szabad visszautasítani őket. Hozzák el pénzüket a mennyei pénztárba. Ha szeretetteljes szívvel adják az Úrnak, ezek a látszólag kis összegek felbecsülhetetlen értékű ajándékká válnak, amelyekre Isten rámosolyog és megáld. – Tanácsok a keresztény sáfárságra vonatkozóan, 175–176. old.

Május 1., péntek  -  További tanulmányozásra

Krisztushoz hasonlóan: 122. old.

Boldog otthon: 204–205. old.