A SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNYHOZ

A nők és a bor 

Március 21., szombat délután

Salamon bűnbánata őszinte volt; de azt a kárt, amelyet cselekedeteinek rossz példája okozott, nem lehetett meg nem történtté tenni. Mialatt hitét megtagadva élt, az országban sokan híven teljesítették megbízatásukat, megőrizték hitüket és lelki tisztaságukat. De a király sok embert tévútra vitt; és a gonoszság erőit, amelyek a bálványimádás és világias szokások bevezetésével működésbe léptek, a bűnbánó uralkodó nem tudta egykönnyen feltartóztatni. Jó befolyása nagyon lecsökkent. Annak ellenére, hogy a király megvallotta bűnét, és a későbbi nemzedékek tanulságára írásban is beszámolt oktalanságáról és bűnbánatáról, nem remélhette, hogy teljesen megszünteti tetteinek romboló hatását. Hitehagyásán felbátorodva sokan megmaradtak gonoszságukban, és csakis a gonoszt művelték. Őt követő sok vezető lelki hanyatlása visszavezethető arra a szomorú befolyásra, amikor a király megrontotta az Istentől kapott képességeit.

Bűnös életének keserű emlékeitől gyötörve ezek a szavak kívánkoztak ki Salamonból: „Jobb a bölcsesség a hadakozó szerszámoknál; és egy bűnös sok jót veszt el.” (Préd 9:20) „Van egy gonosz, amelyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, amely a fejedelemtől származik. Hogy a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony sorsban ülnek.” (Préd 10:2–3) „A megholt legyek a patikáriusnak keneteit megbüdösítik, megerjesztik; azonképpen hathatósabb a bölcsességnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.” (Préd 9:21)

Salamon életének egyik leghangsúlyosabb tanulsága, hogy a jó és a rossz befolyás hatalom. Bármilyen szűk is az a tér, ahol hatni tudunk, jó vagy rossz befolyást árasztunk. Anélkül, hogy tudnánk róla, vagy megszabhatnánk határát, áldásos vagy átkos nyomai meglátszanak másokon. Lehet, hogy a panasz és önzés komor hangulatától terhes, vagy valamilyen dédelgetett bűn halálos szennyével fertőz; lehetséges, hogy a hit, bátorság, reménység életadó erejét tartalmazza, és a szeretet jó illata teszi kedvessé. De biztos, hogy a befolyás hatalom, amelyből jó vagy rossz fakad. – Próféták és királyok, 84–85. old.

Március 22., vasárnap  -  Pohárköszöntő az élet tiszteletére?

Áron fiai, Nádáb és Abihu szent papi feladatot láttak el, zavartalanul fogyasztották a bort, majd szokásukhoz híven bementek és szolgáltak az Úr előtt. Az Isten előtt szolgálatot teljesítő papoknak kötelességük volt táplálni a tömjénezőt, annak égnie kellett éjjel és nappal, és sosem lett volna szabad kialudnia. Az Atya pontos utasításokat adott a papi szolgálat minden részletére vonatkozóan, hogy a szent imádat teljes mértékben megegyezzen az Ő szent jelelmével. Az utasításaitól való bármilyen eltérés a papok részéről halálbüntetést vont maga után. Egyetlen áldozatot sem fogadhatott el, ha nem volt sóval fűszerezett, és nem kísérte azt mennyei tűz, amely az Isten és ember közötti kapcsolatot képviselte, ami Krisztus által vált lehetségessé. A szent tüzet a tömjénezőbe kellett helyezni, és folyamatosan égnie kellett. Miközben a nép a pitvarban állt, és ünnepélyesen imádkozott, a tömjén szent tüze imáikkal egyesülve emelkedett Isten elé. A tömjén Jézus közbenjárásának jele volt.

Áron fiai közönséges, a menny által elfogadhatatlan tüzet vettek, és azzal járultak az Úr elé, s ezzel a végtelen Istent gyalázták meg idegen tűzzel... Ha Áron fiai rendelkeztek volna helyes ítélőképességgel, megkülönböztették volna a közönséges tüzet a szent tűztől. Étvágyuk kielégítése azonban megrontotta képességeiket, elhomályosította értelmüket, és helyes ítélőképességük elillant. Ők azonban teljes mértékben tudatában voltak a jelképes szolgálat szent jellegének, valamint nagy felelősségüknek, amit magukra vállaltak, amikor szent szolgálatot végeztek Isten előtt.

Talán egyesek felteszik a kérdést: Miért felelősek Áron fiai, ha elméjüket megbénította a részegség, és nem tudtak különbséget tenni a szent és a közönséges tűz között? Akkor vállalták a felelősséget a részegség hatása alatt elkövetett minden tettükért, amikor a szájukhoz emelték a poharat. Étvágyuk és kívánságuk kielégítése az életükbe került. Isten határozottan megtiltotta a bor fogyasztását, mivel az elhomályosítja az ember értelmét. – Mértékletesség, 43–44. old.

Az egyetlen védelem az alkoholizmus távoltartására, ha teljesen tartózkodunk a részegítő italoktól, legyen az sör, bor vagy bármi más. Meg kell tanítanunk gyermekeinknek, hogy mit jelent az igazi férfiasság, s meg kell magyaráznunk nekik, hogyan tartsák távol magukat ezektől az italoktól. Csak a győzőknek jár majd dicsőség, s csak az ő nevüket nem törlik ki az élet könyvéből. – Gyermeknevelés, 401–402. old.

A Biblia sehol sem tesz említést a részegítő borról. A kánai menyegzőn Krisztus friss szőlőlét állított elő. Erről mondja a Szentírás: „Amikor mustot lelnek a fürtben, ezt mondják: ne veszesd el, mert áldás van benne.” (Ésa 65:8)

Krisztus figyelmeztette az Ótestamentumban Izraelt: „A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!” (Péld 20:1) Ő nem adott ilyen italt gyermekeinek. Sátán kísérti az embereket azzal, hogy homályosítsák el elméjüket és tompítsák lelki felfogásukat, a Megváltó azonban azt tanítja, hogy fékezzük meg alantas természetünket. Sosem ad nekünk olyat, ami kísértés lehet számunkra. Az Ő teljes élete az önmegtagadás példája volt. Az étvágy megfékezése érdekében helyettünk negyven napig böjtölt a pusztában, s ez volt az emberi természetét sújtó legnagyobb próbatétel. Jézus rendelte el, hogy Keresztelő János ne igyon bort és szeszesitalt. Ő ugyanezt az önmegtartóztatást kérte Manoahtól is. Krisztus sosem mondott ellen tanításinak. A menyegzőn felkínált erjedetlen bor egészséges ital volt. – Mértékletesség, 97. old.

Március 23., hétfő  -  Pohárköszöntő a halál tiszteletére

Ha valamire szükség van a szomj oltására, akkor szervezetünknek tiszta vízre van szüksége kevéssel az étkezés előtt. Sose igyatok teát, kávét, sört, bort vagy szeszesitalt. A sejtek tisztításához a legjobb ital a víz.

Az itt bemutatott leckén [Dániel és társainak esetén] érdemes elgondolkodni. A veszély sosem a kevésben rejlik, hanem a bőségben. Folyton azzal vagyunk kísértve, hogy túlzásokba esünk. Akik szeretnék megőrizni tisztán erejüket Isten szolgálatára, gyakoroljanak mértékletességet az Ő javainak használatában, valamint teljes tartózkodást minden ártó és romboló szer használatától. – Mértékletesség, 101. old.

Az Úr lakhelyet adott neked, amit gondoznod kell, és a legjobb állapotban kell megőrizned az Ő szolgálatára. Nem a tied a tested. „Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek?” (1Kor 3:16)

Az egészség áldás, amelynek értékét kevesen mérik föl és értékelik. [...] Az élet szent ajándék, amit csak az Örökkévaló segítségével őrizhetünk meg, és használhatunk fel dicsőségére. Aki a szervezet csodálatos ellenálló képességét megalkotta, meg fogja őrizni annak jó működését is, ha nem ellenkezünk. Segít minden képességünk gyarapításában, amely ránk lett bízva, hogy azt az Úr akarata szerint használhassuk föl. [...]

A test szent templomát tisztán és folt nélkül kell megőriznünk, hogy a Szentlélek benne lakozhasson. Hűséggel kell vigyáznunk a menny tulajdonára, mivel az erőnkkel való minden egyes visszaélés lerövidíti azt az időt, amikor testünk felhasználható Isten dicsőségére. Ne feledjétek, hogy mindent neki kell szentelnünk – testünket, lelkünket és szívünket. Ő mindent megváltott, ezért értelmesen kell felhasználnunk úgy, hogy megőrizzük az élet ajándékát. Ha helyesen használjuk az erőnket és a leghasznosabban képességeinket, ha egészségben tartjuk minden szervünket annak érdekében, hogy elménk, idegeink és minden izmunk összhangba kerüljön, Istennek a legértékesebb szolgálatot tehetjük.

Amikor minden tőlünk telhetőt megteszünk egészségi állapotunk megőrzése érdekében, áldásokra számíthatunk, és hit által kérhetjük Istent, hogy áldja meg erőfeszítéseinket. – My Life Today, 134. old.

Csodáival az Üdvözítő kinyilatkoztatta hatalmát, ami folyamatosan munkálkodik az ember fenntartása és gyógyítása érdekében. A természet által Isten nap mint nap, óráról órára, percről percre azért dolgozik, hogy életben tartson, megerősítsen és felüdítsen. Amikor testünk valamely része megsérül, azonnal megindul a gyógyulás folyamata, a természet eszközei munkába lendülnek egészségünk helyreállítása érdekében. Ez az erő azonban az Atya ereje. Tőle származik az életadó erő. Amikor valaki felgyógyul a betegségből, Isten gyógyítja meg őt. [...]

Az Izraelhez intézett szavak ma is érvényesek azokra, akik visszanyerik testi és lelki egészségüket: „Én vagyok az Úr, a te gyógyítód.” (2Móz 15:26)

Az Örökkévaló az óhaját a következő szavakban fejezi ki: „Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek.” (3Jn 1:2)

A tiszta levegő, a napfény, az önmegtartóztatás, a pihenés, a mozgás, a megfelelő táplálkozás, a víz fogyasztása és az erőteljes bizalom Istenben – ezek a valódi gyógymódok.

A természetben fellelhető dolgok a Teremtő áldásai, amelyeket testünk, elménk és lelkünk egészsége érdekében kaptunk. Azért adja az egészségeseknek, hogy megőrizzék egészségüket, a betegeknek pedig, hogy visszanyerjék egészségüket...

A természet az Úr orvosa számunkra. A tiszta levegő, a napfény, a virágok és a szép fák, a ligetek és szőlősök, valamint ezen életadó környezetben végzett mozgás képezik az életerőt számunkra. – My Life Today, 135. old. 

Március 24., kedd  -  A derék asszony

Isten Tanítója népének. Akik megalázzák szívüket előtte, azokat tanítja. „Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja, és megadatik néki.” Az Úr akarata, hogy minden gyülekezeti tag komolyan imádkozzék bölcsességért, azért, hogy megtudja az Üdvözítő akaratát. Minden egyes hívőnek kiváltsága, hogy egyénileg tapasztalatot szerezzen, gondját és bajait Isten elé tárja. Meg van írva: „Közeledjetek Istenhez, és közeledni fog hozzátok.” (Jak 4:8) – Bizonyságtételek a lelkészeknek, 478. old.

Biztonságunk és bölcsességünk abban áll, ha elismerjük és figyelünk Isten tanításaira. A földön megszerezhető legértékesebb ismeret az Úré. Akik alázattal járnak előtte, a legmagasabb szinten szeretik Őt és engedelmeskednek az Igének, bölcsességgel áldatnak meg. A menny tudományát kapják, hogy azt megoszthassák másokkal is. A bölcsesség a Teremtő ajándéka, és minden szennytől tisztán kell azt megőrizni. Az a kötelesség hárul birtoklójára, hogy Istent kell dicsőítenie az által, hogy áldást szerez embertársai számára. Lebegjen folyton a szeme előtt az istenfélelem, és minden lépésénél tegye fel a kérdést: „Ez az Úr útja?” – Hetednapi Adventista Biblia-kommentár, 2. kötet, 1032. old.

Abigail kegyessége mint virágillat áradt önkéntelenül arcáról, szavaiból és tetteiből. Isten Fiának lelkülete lakozott a lelkében. Szíve tiszta, szelíd és megszentelő szeretettel volt tele. Szavai kegyelemmel, békével és jósággal hangoztak, s mennyei légkört árasztottak. Dávid jó szándékkal érkezett, és megrendült, amikor arra gondolt, milyen következményekkel járhat elhamarkodott terve. Az egész család elpusztulhatott volna, ahova legalább egy drága, istenfélő lélek tartozott, mint Abigail. Szavai meggyógyították Dávid elkeseredett és megsebzett szívét. Milyen jó lenne, ha több ilyen nő élne, aki csillapítaná az ingerült érzelmeket, megelőzné az elhamarkodott indulatokat, és megakadályozná a szavak általi gonoszságot nyugodt és jól célzott bölcsességével. „Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.” (Mt 5:9)

A keresztény élet folyton világosságot, vigaszt és békességet terjeszt. Tisztaságot, tapintatot, egyszerűséget és hasznosságot jelent. Az az önzetlen szeretet tartja ellenőrzése alatt, amely megszenteli a befolyást. Krisztussal van tele, és világosságot hagy maga után, bárhol jár annak birtoklója. Abigail bölcs dorgáló és tanácsadó volt. Dávid szenvedélye azonnal szertefoszlott befolyása és ítélete alatt. Meggyőződött arról, hogy nem a helyes úton jár, és hogy nem uralja saját lelkületét. Alázatos szívvel fogadta a dorgálást. [...] Hálát és áldást mondott azért, hogy Abigail bölcs tanácsot adott.

Sokan, amikor tanácsolják és dorgálják őket, dicséretre méltó dolognak tartják, hogy türelmük elvesztése nélkül fogadják a feddést. De milyen kevesen fogadják hálás szívvel, és áldják, aki megpróbálja visszatéríteni őket a helyes útra!

Abigail boldog volt, hogy küldetése sikerrel járt, és ezáltal családja megszabadult a haláltól. Dávid annak örült, hogy az időben kapott tanács megakadályozta, hogy ne kövessen el erőszakos bosszúállást. Amikor elgondolkodott, rájött, hogy tette megalázó lett volna Izrael előtt, amely olyan emléket jelenthetett volna a későbbiekben, amitől folyamatos lelkiismeret-furdalása lehetett volna. Úgy érezte, hogy még embereinek is minden oka megvan a hálára. [...]

Mikor Dávid tudomást szerzett Nábál haláláról, megköszönte, hogy az Úr saját kezébe vette a bosszúállást. – Signs of the Times, 1888. október 26.

Március 25., szerda  -  Ő dolgozik

A gyermekek és ifjak... olvassanak... Dorkásról, a varrónőről, akit Péter hívott vissza a halálból, hogy folytathassa a szegények számára szánt ruhák varrását; a Példabeszédek könyvében leírt bölcs asszonyról, aki „keres gyapjat vagy lent, és elkészíti azokat kezével kedvvel... eledelt ad az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányainak... szőlőt plántál... megerősíti karját. Markát megnyitja a szegénynek, és kezét nyújtja a szűkölködőnek. Vigyáz a házanépe dolgára, és a restségnek étkét nem eszi.” (Péld 31:13; 15:17; 20:27)

Róla mondja Isten: „Szerez dicséretet magának! Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapuban az ő cselekedetei!” (Péld 31:30–31) – Előtted az élet, 217. old.

Isten Igéjében szép leírást találunk a boldog otthonról és arról az asszonyról, aki azt irányítja és vezeti: „Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje is dicséri őt.” (Péld 31:28) Kívánhatunk-e nagyobb dicséretet a ház asszonya számára, mint amiről az Ige beszél?

Ha [a hű feleség és anya] Istenre tekint erőért és vigaszért, az Úr szerinti bölcsességben és félelemben igyekszik végezni mindennapi kötelességeit, akkor férjét szívéhez köti, és látni fogja, hogyan válnak gyermekei tiszteletreméltó, érett férfiakká és nőkké, akik olyan erkölcsi erővel rendelkeznek, hogy követik édesanyjuk példáját.

Hadd legyen ösztönző a nehéz munkát végző, fáradt édesanya számára a tudat, hogy minden jól nevelt gyermeke – aki belső ékességgel, a szelíd és csendes lélek díszével rendelkezik – alkalmas lesz a menny számára, és az Úr udvarában fénylik. – Boldog otthon, 534. old.

Az édesanya befolyása sosem fejeződik be. Folyton munkálkodik, vagy jóra, vagy rosszra. Ha munkája átmegy az ítélet vizsgáján, vesse bizalmát Istenbe, és az Ő dicsőségére gondolva dolgozzon. Gyermekei iránti elsőrendű kötelessége fejleszteni a jellemüket úgy, hogy boldogok legyenek ebben az életben, és elnyerjék az eljövendő örök életet. – Welfare Ministry, 158. old.

Március 26., csütörtök  -  Ő visel gondot

Azok kapják a legnagyobb jutalmat, akik lelkesedéssel végezték a munkát, akik jóindulatú irgalommal fordultak a szegények, árvák, elnyomottak és szerencsétlenek felé. [...] Körös-körül olyan emberek laknak, akik alázatos és szelíd, krisztusi lelkülettel rendelkeznek, s számos apró dolgot elvégeznek a szomszédságban élők megsegítésére, és akik nem érzik, hogy tettek volna valamit, majd végül csodálkozással állapítják meg, hogy Jézus észrevette a csüggedtekhez intézett jóságos szavaikat és tetteiket, és számon tartotta még a legkisebb adományukat is, amely végeredményben önmegtagadásuk jelét képezte. Az Úr megfelelő módon mérlegeli és jutalmazza meg a lelkületet, és a tiszta, alázatos, gyermeki és szeretetteljes lélek drága ajándék az Ő szemében. – Maranatha, 342. old.

Ragadjatok meg minden alkalmat, hogy hozzájáruljatok a körülöttetek élők boldogságához, legyetek kedvesek hozzájuk. A jóságos, kedves, értékelő szavak a nehézségben és magányban élők számára úgy hatnak, mint egy pohár friss víz a szomjazó léleknek. Egy bátorító szó, egy jóságos cselekedet nagyon sokat tehet a megfáradtak terhének könnyítése érdekében. Az igazi boldogság az önzetlen szolgálatban rejlik. Minden ilyen szót és a szolgálat minden cselekedetét úgy jegyzik fel a mennyei könyvekben, mint Krisztusért végzett tettet. [...] Isten szeretetének fényében éltek. Befolyásotok akkor áldás lesz a világ számára.

A másokért végzett munka és önzetlen lelkület nyújt mélységet, állandóságot és szépséget a keresztény jellemnek, békét szerez és boldogságot birtoklójának.

Minden elvégzett feladat, minden áldozat, amelyet Jézus nevében hozunk, végtelen nagy jutalmat szerez. Isten maga jelenti ki és kínálja fel az áldását. – My Life Today, 165. old.

Nem mehet mindenki külföldre misszionáriusnak, de mindnyájan lélekmentők lehetnek családjukban és a szomszédok körében. Számos módja van annak, hogy a gyülekezet tagjai átadják az üzenetet a körülöttük élőknek. Az az egyik legsikeresebb út, ha segítőkész, önzetlen keresztényként élnek. Akik súlyos hátrányok közt vívják az élet harcát, őket apró szívességekkel felüdíthetjük és megerősíthetjük, mert ezek semmibe sem kerülnek. Az őszinte, nyájas szavak, a kedves szívességek elsöprik a lélek egén gyülekező kísértés és kétkedés fellegeit. A keresztény szeretet őszinte odaadással végzett, szívből fakadó megnyilvánulásai hatalmas erőt jelentenek. Megnyitják a Krisztus lelkületének gyöngéd érintésére szoruló szíveket. – Bizonyságtételek, 9. kötet, 30. old.

Az igazság, irgalom és jóindulat minden cselekedete dalra fakasztja a mennyet. Az Atya lenéz a trónjáról azokra, akik irgalmasak, és drágakincsei közé sorolja őket. „Azon a napon, azt mondja a seregeknek Ura, amelyet én szerzek, tulajdonommá lesznek, és kedvezek nékik.” (Mal 3:17) A rászorulók, szenvedők iránti minden cselekedetre úgy tekint, mintha Fiával tették volna. Amikor támogatjátok a szegényeket, amikor együtt éreztek a szenvedőkkel és elnyomottakkal, és amikor megbarátkoztok az árvával, nagyon közel kerültök Jézushoz. – My Life Today, 242. old.

Március 27., péntek  -  További tanulmányozásra

Bizonyságtételek, 3. kötet, 295. old.

Előtted az élet: 217. old.