13. tanulmányhoz − Március 21−27.
Szombat
Péld. 1,1; 8.
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Péld. 4,1.
Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.
Péld. 31,1.
Lemuel király beszédei, prófécia, mellyel tanította őt az anyja.
Vasárnap
Péld. 23,30-35.
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
Péld. 31,4-5; 8-9.
Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
Hétfő
Péld. 31,6-7.
Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
Péld. 10,28.
Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
Péld. 11,7; 10.
Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
Péld. 19,9.
A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
Péld. 21,28.
A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
Péld. 28,28.
Mikor felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak.
Kedd
Péld. 1,20-33.
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
Péld. 3,13-20.
Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
Péld. 4,5-9.
Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditől.
Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megőriz téged.
A bölcseség kezdete ez: szerezz bölcseséget, és minden keresményedből szerezz értelmet.
Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt.
Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked.
Péld. 31,10-31.
Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
Péld. 8,35.
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
Péld. 8,10-11; 18-19.
Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek
Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
Péld. 8,19.
Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
Péld. 8,14.
Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
Péld. 8,1.
Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
Péld. 8,34.
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
1Kor. 1,21.
Mert minekutána az Isten bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket.
Szerda
Péld. 31,27.
Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
Péld. 6,6.
Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
Péld. 24,33-34.
Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
Lk. 16,10.
A ki hű a kevesen, a sokon is hű az; és a ki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.
Lk. 10,38-40.
Lőn pedig, mikor az úton menének, hogy ő beméne egy faluba; egy Mártha nevű asszony pedig befogadá őt házába.
És ennek vala egy Mária nevezetű testvére, ki is Jézus lábainál leülvén, hallgatja vala az ő beszédét.
Mártha pedig foglalatos volt a szüntelen való szolgálatban; előállván azért, monda: Uram, nincs-é arra gondod, hogy az én testvérem magamra hagyott engem, hogy szolgáljak? Mondjad azért néki, hogy segítsen nékem.
Péld. 31,12; 15; 18.
Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
Péld. 31,20; 25.
Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
Csütörtök
Péld. 31,26-31.
Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!