12. tanulmányhoz − Március 14−20.
Szombat
4Móz. 12,3.
Az az ember pedig, Mózes, igen szelíd vala, minden embernél inkább, a kik e föld színén vannak.
Vasárnap
Péld. 30,1-3; 32-33.
Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.
Préd. 2,10.
És naggyá levék és megnevekedém mindazok felett, a kik előttem voltak Jeruzsálemben; az én bölcseségem is helyén volt.
2Kor. 11,18-19.
Mivelhogy sokan dicsekesznek test szerint, dicsekeszem én is.
Hisz okosak lévén, örömest eltűritek az eszteleneket.
Lk. 18,9-14.
Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá:
Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő.
A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.
Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.
A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!
Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.
Hétfő
Péld. 30,3-6.
És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
Kedd
Péld. 30,7-9.
Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
Péld. 30,4-5.
lásd a hétfői részben1Jn. 1,9.
Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.
Jer. Sir. 3,29.
Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
Péld. 30,8.
A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
1Móz. 1,29.
És monda Isten: Ímé néktek adok minden maghozó fűvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.
Szerda
Péld. 30,11; 17.
Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
2Móz. 20,12.
Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked.
Eféz. 6,2-3.
Tiszteljed a te atyádat és a te anyádat (a mi az első parancsolat ígérettel).
Hogy jól legyen néked dolgod és hosszú életű légy e földön.
2Móz. 21,15; 17.
A ki megveri az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon.
A ki szidalmazza az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon.
Péld. 30,12; 20.
Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
1Jn. 1,9.
Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.
Jel. 3,14-18.
A Laodiczeabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete:
Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév; vajha hideg volnál, vagy hév.
Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból.
Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen:
Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss.
Péld. 30,13-14.
Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
Csütörtök
Péld. 30,18-19.
E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
Péld. 30,24-28.
E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
Péld. 30,20-23.
Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
Péld. 3,13.
Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
Jób. 12,13.
Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
Zsolt. 104,24.
Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.