4. tanulmányhoz − Január 17 − 23.
Szombat
Péld. 1,20-21.
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
Vasárnap
Péld. 8,1-21.
Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
5Móz. 32,4.
Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő!
Jn. 1,1-3.
Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
Ez kezdetben az Istennél vala.
Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
Préd. 2,12-14.
És tekinték minden dolgaimra, melyeket cselekedtek vala az én kezeim, és az én munkámra, mit fáradsággal végeztem vala; és ímé, az mind hiábavalóság és a léleknek gyötrelme, és nincsen annak semmi haszna a nap alatt!
Azért fordulék én, hogy lássak bölcseséget és bolondságot és esztelenséget, az az hogy mit cselekesznek az emberek, a kik a király után következnek: azt, a mit régen cselekedtek.
És látám, hogy hasznosb a bölcseség a bolondságnál, miképen hasznosb a világosság a setétségnél.
Mt. 16,26.
Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért?
Hétfő
Péld 8,22-31.
Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
Mikor még nem csinálta a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentumait:
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
1Móz. 4,1.
Azután ismeré Ádám az ő feleségét Évát, a ki fogad vala méhében és szűli vala Kaint, és monda: Nyertem férfiat az Úrtól.
5Móz. 32,6.
Így fizettek-é az Úrnak: balga és értelmetlen nép?! Nem atyád-é ő, a ki teremtett? Ő alkotott és erősített meg.
1Móz. 1,1.
Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
Kedd
1Móz. 1,4.
És látá Isten, hogy jó…
1Móz. 2,1-3.
És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege.
Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, a melyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala.
És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.
Péld. 8,30-31.
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
Jn. 1,1-14.
Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
Ez kezdetben az Istennél vala.
Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;
És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.
Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János.
Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa.
Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.
Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.
A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.
Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.
Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;
A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.
És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.
Kol. 1,15-17.
A ki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született;
Mert Ő benne teremtetett minden, a mi van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek;
És Ő előbb volt mindennél, és minden Ő benne áll fenn.
Kol. 2,3.
A melyben van a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve.
Jel. 3,14.
A Laodiczeabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete:
Szerda
Péld. 8,32-36.
És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
Csütörtök
Péld. 9,1-6; 13-18.
Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:
Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai!
Péld. 9,7-9.
A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.