bibliaversek gyüjteménye a tanulmányhoz

11. tanulmányhoz  −   Szeptember 6 - 12

   Szombat 

Mt 12:8

  1. Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia.

    2.

Mk 2:28

  1. Annak okáért az embernek Fia a szombatnak is ura.

    2.

Lk 6:5

  1. És monda nékik: Az embernek Fia ura a szombatnak is.

    2.

   Vasárnap 

Jn 1:1-3

  1. Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.

    2.

  2. Ez kezdetben az Istennél vala.

    3.

  3. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.

Kol 1:16

  1. Mert Ő benne teremtetett minden, a mi van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek;

    2.

Zsid 1:1-2

  1. Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által,

    2.

  2. A kit tett mindennek örökösévé, a ki által a világot is teremtette,

Mt 11:28-29

  1. Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.

    2.

  2. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.

   .Hétfő 

Mt 12:1-5

  1. Abban az időben a vetéseken át haladt Jézus szombatnapon; tanítványai pedig megéheztek, és kezdték a kalászokat tépni és enni.

    2.

  2. Látván pedig ezt a farizeusok, mondának néki: Ímé a te tanítványaid azt cselekszik, a mit nem szabad szombatnapon cselekedni.

    3.

  3. Ő pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala ő és a kik vele valának?

    4.

  4. Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt kenyereket, a melyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, a kik ő vele valának, hanem csak a papoknak?

    5.

  5. Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot a templomban és nem vétkeznek?

1Sám 21:1-6

  1. És Dávid elméne Nóbba Akhimélek paphoz. Akhimélek pedig megrettenve ment Dávid elé, és monda néki: Mi dolog, hogy csak egyedül vagy, és senki sincs veled?

    2.

  2. És monda Dávid Akhimélek papnak: A király bízott reám valamit, és monda nékem: Senki se tudja meg azt a dolgot, a miért elküldélek téged, és a mit parancsoltam néked; azért a szolgákat elküldém erre és erre a helyre.

    3.

  3. Most azért, mi van kezednél? Adj öt kenyeret nékem, vagy egyebet, a mi van.

    4.

  4. És felele a pap Dávidnak, és monda: Nincs közönséges kenyér kezemnél, hanem csak szentelt kenyér van, ha ugyan a szolgák tisztán tartották magokat, legalább az asszonytól.

    5.

  5. Dávid pedig felele a papnak, és monda néki: Bizonyára el volt tiltva mi tőlünk az asszony mind tegnap, mind azelőtt, mikor elindulék, és a szolgák holmija is tiszta vala (jóllehet az út közönséges): azért bizonyára megtartatik ma szentnek az edényekben.

    6.

  6. Adott azért a pap néki szentelt kenyeret, mert nem volt ott más kenyér, hanem csak szent kenyér, melyeket elvettek az Úrnak színe elől, hogy meleg kenyeret tegyenek a helyett azon a napon, a melyen az előbbit elvevék.

3Móz 24:9

  1. Azután legyen az Ároné és az ő fiaié, a kik egyék meg azokat szent helyen, mert mint igen szentséges, az övé az, az Úrnak tűzáldozataiból, örök rendelés szerint.

    2.

4Móz 28:9-10

  1. Szombatnapon pedig áldozz két ép bárányt, esztendősöket, és két tized efa lisztlángot olajjal elegyített ételáldozatul, annak italáldozatjával egybe.

    2.

  2. Ez a szombati egészen égőáldozat szombatonként, a szüntelen való egészen égőáldozaton és annak italáldozatján kivül.

   Kedd 

Lk 4:16

  1. És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni.

    2.

Jn 14:15

  1. Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.

    2.

1Pt 2:21

  1. Mert arra hívattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek:

    2.

Lk 4:16,    31

  1. És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni.

    2.

  1. És leméne Kapernaumba, Galilea városába; és tanítja vala azokat szombatnapokon.

    2.

Lk 6:6

  1. Lőn pedig más szombaton is, hogy ő a zsinagógába méne és taníta, és vala ott egy ember, a kinek a jobb keze száradt volt.

    2.

Lk 13:10

  1. Tanít vala pedig szombatnapon egy zsinagógában.

    2.

Lk 23:54–57

  1. És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.

    2.

  2. Az őt követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az ő teste.

    3.

  3. Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket.

    4.

  4. És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.

Lk 24:1

  1. A hétnek első napján pedig kora reggel a sírhoz menének, vivén az elkészített fűszerszámokat, és némely más asszonyok is velök.

    2.

Lk 4:16-21

  1. És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni.

    2.

  2. És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, a hol ez vala írva:

    3.

  3. Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat,

    4.

  4. Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét.

    5.

  5. És behajtván a könyvet, átadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei ő reá valának függesztve.

    6.

  6. Ő pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra.

Ézs 61:1-2

  1. Az Úr Isten lelke van én rajtam azért, mert fölkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak; elküldött, hogy bekössem a megtört szívűeket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást, és a megkötözötteknek megoldást;

    2.

  2. Hogy hirdessem az Úr jókedvének esztendejét, és Istenünk bosszúállása napját; megvígasztaljak minden gyászolót;

   Szerda 

Mt 12:10-12

  1. És ímé, vala ott egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-é szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák őt.

    2.

  2. Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt?

    3.

  3. Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni.

Lk 13:15-16

  1. Felele azért néki az Úr, és monda: Képmutató, szombatnapon nem oldja-é el mindenitek az ő ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem viszi-é itatni?

    2.

  2. Hát ezt, az Ábrahám leányát, kit a Sátán megkötözött ímé tizennyolcz esztendeje, nem kellett-é feloldani e kötélből szombatnapon?

Jn 5:16-17

  1. És e miatt üldözőbe vevék a zsidók Jézust, és meg akarák őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton.

    2.

  2. Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.

2Móz 20:9

  1. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;

    2.

Ézs 58:13

  1. Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván:

    2.

Zsid 1:2-3

  1. A kit tett mindennek örökösévé, a ki által a világot is teremtette,

    2.

  2. A ki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, a ki hatalma szavával fentartja a mindenséget, a ki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban,

Zsid 4:10

  1. Mert a ki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, a miképen Isten is a magáéitól,

    2.

   Csütörtök 

Mt 24:20

  1. Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon:

    2.

ApCsel 13:14,    42

  1. Ők pedig Pergából tovább menve, eljutának Antiókhiába, Pisidiának városába, és bemenvén szombatnapon a zsinagógába; leülének.

    2.

  1. Mikor pedig kimentek a zsidók zsinagógájából, kérék a pogányok, hogy a következő szombaton prédikálják nékik ezen beszédeket.

    2.

ApCsel 14:1

  1. Lőn pedig Ikóniumban, hogy ők együtt menének be a zsidók zsinagógájába, és prédikálának, úgyannyira, hogy mind zsidóknak, mind görögöknek nagy sokasága lőn hívővé.

    2.

ApCsel 17:1-2

  1. Miután pedig általmentek Ámfipolison és Apollónián, Thessalonikába érkeztek, a hol volt a zsidóknak zsinagógájok.

    2.

  2. Pál pedig, a mint szokása vala, beméne hozzájok, és három szombaton át vetekedék velök az írásokból,

ApCsel 18:4

  1. Vetekedék pedig minden szombaton a zsinagógában, és igyekezék mind zsidókat, mind görögöket meggyőzni.

    2.

ApCsel 17:2

  1. Pál pedig, a mint szokása vala, beméne hozzájok, és három szombaton át vetekedék velök az írásokból,

    2.