A SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNYHOZ

Buzdítások a szentély tanában

December 21., szombat délután

Jézus mondja: „Ímé, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Egykor emberként járt e földön, istenségét földi mivolta fedte. Szenvedő, megkísértett ember volt, akit Sátán fortélyai környékeztek. Hozzánk hasonlóan mindenben megkísértetett, tehát tudja, hogyan támogassa, segítse a megkísértetteket. Immár Isten jobbján ül, Ő a mi mennyei szószólónk, aki közbenjár érettünk. Ha erre gondolunk, legyen mindenkor vigaszunk és reménységünk. Ő törődik azokkal, akiket e világban kísértések környékeznek. Személy szerint figyel ránk, minden szükségünket tudja. Ha kísértés vesz körül, mondjad: „Ő gondot visel rólam, közbenjár értem, szeret engem, és meghalt értem. Maradéktalanul átadom magam neki.” Krisztus szívét szomorítjuk, ha sajnálkozunk önmagunkon, mintha üdvözíthetnénk magunkat. Nem. Lelkünk megőrzését Istenre kell bíznunk, mint hű Teremtőnkre. Ő mindörökké él, hogy közbenjárjon a megpróbált, megkísértett lelkekért. Tárd fel szívedet az igazság napjának fényes sugarai előtt. Egyetlen kétség, egyetlen kételkedő szó se hagyja el ajkadat, nehogy a kétség magvait vessed. Gazdag áldások várnak ránk. Tehát ragadjuk meg hitben. Kérlek benneteket, legyetek bátrak az Úrban. Mennyei erő a mi tulajdonunk. Beszéljünk tehát bátorságról, erőről, hitről. Olvassátok el az Efézusi levél 3. fejezetét, és gyakoroljátok tanításait. Tegyetek élő bizonyságot Istenről minden körülmény között. – Bizonyságtételek a lelkészeknek, 391. old.

December 22., vasárnap  –  Bejárás a mennyei szentélybe

Isten gondoskodásai és adományai nem ismernek határt. Maga a kegyelem trónja a legnagyobb vonzerő, mert az ül benne, aki megengedi, hogy Atyánknak nevezzük. Ám az Úr nem tartotta teljesnek a megváltás elvét, míg kizárólag az Ő szeretete nyilvánult meg benne. Olyan szószólót nevezett ki oltárához, aki magára vette természetünket. A Közbenjárónak az a hivatása, hogy fiaiként és lányaiként mutasson be minket Istennek. Jézus közbenjár azokért, akik befogadják Őt. Érdemeivel erőt ad nekik, hogy az égi család tagjai, a mennyei Király gyermekei lehessenek. Isten pedig azzal fejezi ki végtelen szeretetét Fia iránt, aki vérével fizette ki válságunkat, hogy elfogadja, szívesen látja, s barátainak tekinti Krisztus barátait. Megelégedett a jóvátétellel. Fiának emberré válása, élete, halála és közbenjárása Őt dicsőíti meg.

Amikor az Úr egyik gyermeke a kegyelem trónjához közeledik, máris a mindenható Közbenjáró pártfogoltjává válik. A bűnbánat első szavára, a bocsánat első kérésére Jézus magáévá teszi az ügyét, kérelmét pedig mint a maga kérését terjeszti az Atya elé.

Amint Jézus közvetít értünk, az Úr megnyitja előttünk kegyelmének összes kincsét, hogy vegyük birtokba, örvendezzünk neki és közöljük másokkal is. – Bizonyságtételek, 6. kötet, 363–364. old.

„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3:16) Az Úr nem tartotta teljesnek a megváltás tervét, amíg csak a maga szeretetét fektette bele. Természetünkbe öltözött közbenjárót helyezett hát oltárához. Krisztus feladata, hogy mint fiait és lányait mutasson be minket Istennek. Akik befogadják Őt, azoknak segítségére siet. Jézus az Ő vérével fizette meg válságdíjukat. Érdemeire hivatkozva ad erőt nekik, hogy a királyi család tagjaivá, a menny uralkodójának gyermekeivé váljanak. Az Atya pedig azzal mutatja ki a Megváltó iránt érzett végtelen szeretetét, hogy barátaiként fogadja be és köszönti Krisztus barátait. Ő megelégedett az elfedező áldozattal. Fiának emberré válása, élete, halála és közbenjárása Őt dicsőíti.

Kéréseink Jézus nevében szállnak Istenhez, s az Atya kitárja könyörületének kincseit, hogy vegyünk belőle, örvendezzünk neki és adjuk tovább. Krisztus mondja: „Kérjetek az én nevemben. Nem mondom, hogy én kérem az Atyát értetek. Ő ugyanis szeret benneteket… Hivatkozzatok rám. Ez eredményessé teszi imáitokat, és az Úr ki fogja tölteni rátok kegyelmének gazdagságát. Ezért kérjetek és adatik néktek, hogy örömötök teljes legyen.”

Krisztus összekötő kapocs a menny és az ember között. Urunk személyes közbenjárását ígérte. Igazságos tetteinek összes érdemét latba veti a könyörgőért. Esedezik az emberért, és az ember, isteni segítségre szorulva, az Örökkévaló jelenlétében könyörög magáért; igénybe veszi annak tekintélyét, aki életét adta a világ életéért. Mikor elismerjük az Úr előtt, hogy nagyra becsüljük Jézus érdemeit, kellemes illat járul másokért mondott imáinkhoz. Amikor a Megváltó érdemein át közelítjük meg az Atyát, Krisztus szorosan maga mellé vesz, emberi karjával átölel bennünket, s mennyei karjával megragadja a végtelen Isten trónját. A kezünkben lévő füstölőbe édes illatként helyezi érdemeit, hogy támogassa kéréseinket. Megígéri, hogy meghallgatja könyörgéseinket és válaszol rájuk. – Bizonyságtételek, 8. kötet, 177–178. old.

December 23., hétfő  –  Tiszta szívvel

Sokan azt hiszik, hogy elsősorban magukért kell nagy munkát végezniük, mielőtt Krisztushoz járulnának üdvösségért. Úgy vélik, hogy Jézus majd csak a legutolsó küzdelmükbe fog beavatkozni, segítséget nyújtani, mint életük utolsó helyreállító eseményébe. Nehezen értik meg, hogy Jézus a tökéletes Üdvözítő, és hogy Ő mindazokat kezdettől fogva üdvözítheti, akik Istenhez járulnak általa. Ezek az emberek elfelejtik, hogy Krisztus maga „az út, az igazság és az élet”. Ha teljes hittel hagyatkozunk rá, és hisszük, hogy vére megtisztíthat minden bűntől, akkor megnyugszunk ama hitben, hogy Ő képes beváltani az ígéreteit. – Szemelvények, 3. kötet, 181. old.

Miért is nem tudatosul bennünk, hogy megbocsáttattak a bűneink? Azért, mert hitetlenek vagyunk. Nem gyakoroljuk Krisztus tanításait, és erényeit nem alkalmazzuk életünkben. Ha megadatna nekünk az Úr Jézus öröme és reménysége, akkor ez is csak önzést és büszkeséget váltana ki bennünk. Ha a Megváltó lakozik hit által a szívünkben, tanításait gyakorlatba is átültetjük. Jó véleményt formálunk róla, és megalázzuk az énünket. Ő kerül érzelmeink középpontjába, gondolataink erőteljesen fognak vonzódni hozzá. Krisztus növekedni fog, mi meg alábbszállunk.

Arra tanítjuk az elmét, hogy a mennyeiekről gondolkodjon. Az alázatosság Jézus szépségének szemlélése nyomán alakul ki. Ha csodálatos jellemtulajdonságairól elmélkedünk, mindig felismerjük a bűn visszataszító voltát, és vonásait mások felé sugározhatjuk. Ha a golgotai keresztre szegezzük tekintetünket, abban az esetben nem magasztaljuk fel énünket, hanem folyton szemünk előtt fog lebegni érdemtelenségünk és az a hatalmas ár, amit Ő fizetett megváltásunkért. Ezáltal meglátjuk Krisztus végtelen nagy szeretetét.

Sokan megengedik maguknak, hogy erényként tekintsenek érdemtelenségükre. Ám ez meggátolhatja őket, hogy teljes hittel járulhassanak Jézushoz. Érezniük kell érdemtelenségüket, de éppen bűnösségük miatt fel kell ismerniük annak szükségességét, hogy a Megváltóhoz kell járulniuk, mivel ha megtérnek és megalázkodnak, ez fogja jelenteni méltóságukat és feddhetetlenségüket. Méltatlanságuk szembeötlő. Egyedüli biztos dolog azonban Jézus Krisztus méltósága. Akkor minden kétkedő lélek reményt és bátorítást kap, mivel rendelkezik azzal a személlyel, aki egymaga méltó csak rá, hogy Üdvözítője legyen. Megváltásának egyedüli reménysége, ha hittel kapaszkodik bele nem a saját méltóságába, hanem abba, amelyet Jézus Krisztus, a mi feddhetetlenségünk kínál fel. – Istennel ma, 261. old.

Az Úr Jézus Isten örököseinek választotta azokat, akik hisznek benne, hogy együtt birtokolják a múlhatatlan és hervadhatatlan örökséget. Higgyük el támogató üzeneteit. Éljünk reményteles, bizalomra épülő életet. Krisztus felkínálta a mennyei tárház kulcsait. Ő mondta: „Akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban.” (Jn 14:13) Krisztus azt ígéri, hogy az Atya elé viszi kéréseinket, és közbenjár értünk, sőt, még a kért áldásokat is megadja. – Signs of the Times, 1903. december 30.

December 24., kedd  –  Hit – bízzunk!

A jó cselekedetekben való kitartás dicsőségre, méltóságra és örök életre vezet itt, a fájdalmak és nézeteltérések világában. Ha Isten a lelkedben és fejed fölött van, úgy nem kell félned. A Biblia világosságot jelent a sötétben lévőknek. A mindvégig hűségesek számára megígért boldog örök élet lehetőségében felemelő erőt találsz, éppen azt az erőt, amelyre szükséged van, hogy ellenállj a gonosznak. Légy kitartó a próbákban, és végül elnyered a hervadhatatlan koronát.

Mennyei vezetésre van szükséged. Bízz teljes szívvel az Úrban, és Ő sosem él vissza bizalmaddal. Ha segítséget kérsz tőle, nincs okod azt hinni, hogy hiába fordultál hozzá. Bizalomra és bizonyosságra bátorítalak, mert közeledik hozzánk szent Igéje és a Szentlélek által, és még számtalan úton próbálja elnyerni bizalmunkat. Ám semmi sem jelent nagyobb örömöt neki, mint hogy elfogadja a gyengéket, akik erőért fordulnak hozzá. Ha találunk szívet és hangokat az imához, Ő minden bizonnyal talál fület imánk meghallására és hatalmas kart, hogy menekülést szerezzen.

Az Úr nem rejti el arcát népe kérései elől. Ha már minden más forrás kiapadt, akkor Ő a jelenlévő segítség a szükségben. Isten áldjon meg, szegény, elcsüggedt és megsebzett lélek! Fogd meg a kezét, és tartsd szorosan. Gyermekei közé fogad, elveszi szomorúságaidat és minden olyan terhedet, amit rá szeretnél helyezni. – Istennel ma, 194. old.

Drága Megváltónk közbenjáróként áll az Atya előtt… Akik a mennyei mércéhez szeretnének igazodni, tanulmányozzák a Szentírást, hogy megismerjék Jézus életét, megértsék küldetését és munkásságát. Lássák ügyvédüket, aki a kárpiton belül áll, kezében az aranytömjénezővel, amelyből Isten elé száll a feddhetetlen Krisztus érdemeinek jó illata a hozzá imádkozókért. Ha láthatnák Őt ebben a helyzetben, bizonnyal bátorítaná őket az a tudat, hogy hatalmas és befolyásos mennyei ügyvédükkel nyert ügyük van Isten királyi széke előtt.

Milyen csodálatos tapasztalat szerezhető az irgalom lábainál, a biztos ígéret egyedüli helyén! Meglátjátok majd, hogy az Úr áll az ígéretei mögött, és nem féltek majd imádkozni, és nem fogtok kételkedni abban, hogy Jézus a helyettesetek. Ha megvalljátok bűneiteket és megtértek, Krisztus magára veszi azokat, és hatalma által feddhetetlenségét adja nektek. A megtört léleknek a szeretet arany olaját és kegyelmének drága kincseit kínálja fel. Akkor majd megláthatjátok, hogy az önfeláldozó lelkület, Krisztus által, végtelen nagy értéket kap, mivel a Megváltó feddhetetlenségének ruhájába öltözve Isten fiai és leányai lesztek. Akik Jézus nevében kérik a bűnbocsánatot, elnyerik azt. A megtérés kifejezésének első jelére Krisztus a trónus elé viszi az alázatos imádkozó kéréseit. Ezt mondja: „Én kérni fogom az Atyát tiérettetek.” (Jn 16:26) – That I May Know Him, 77. old.

December 25., szerda  –  Tántoríthatatlanul tartsuk meg reménységünket

Remélhetünk, örvendezhetünk. Közbenjárónk a mennyei szenthelyen könyörög értünk. Bocsánatot és békét nyerünk érdemeiért. Meghalt, hogy lemoshassa bűneinket, igazságos tetteibe öltöztethessen, és alkalmassá tegyen a mennyei életre, ahol majd örökké világosságban lakhatunk. Kedves testvérem, ha Sátán reménytelenséggel, lehangoltsággal, kétségekkel akarja átitatni gondolkodásodat, állj ellen sugallatainak! Beszélj neki Jézus véréről, amely megtisztít minden bűntől. Egyedül nem menekülhetsz meg a kísértő hatalmától, de reszket és visszavonul, ha a drága vér érdemeire hivatkozol. Hálásan fogadod a Jézustól kapott áldásokat? Elveszed az üdvösség feléd nyújtott poharát, segítségül hívod az Úr nevét? Ne kételkedj abban, aki a sötétségből az Ő csodálatos világosságára hívott ki! Egy pillanatra se szomorítsd szánakozó Megváltód szívét kételyeiddel. A legmélyebb érkelődéssel követi előrehaladásodat a mennyei ösvényen, látja buzgó igyekezetedet, figyelemmel kíséri eleséseidet és gyógyulásaidat, reményeidet és félelmeidet, csatáidat és győzelmeidet. – Bizonyságtételek, 5. kötet, 316–317. old.

„Reménységben tartatunk meg.” (Róm 8:24) Éreztessük a bűnbeesettekkel, hogy számukra sincs még túl késő emberhez méltóan élni. Jézus megtisztelte teremtményeit bizalmával, és ezzel irántuk való megbecsülését fejezte ki. Még a legmélyebbre süllyedt személyeket is tisztelettel kezelte. Krisztusnak mindig fájt, amikor ellenségeskedéssel, romlottsággal és erkölcstelenséggel találta magát szemben, de soha egyetlen szóval sem fejezte ki, hogy ez sérti érzékenységét, vagy bántja finom ízlését. Bármilyen gonosz szokással, súlyos előítélettel vagy eluralkodó szenvedéllyel került össze, mindet szánakozó gyengédséggel fogadta. Ahogy az Ő Lelke megérint bennünket, minden embert a miénkhez hasonló kísértésekkel és próbákkal küzdő testvérünknek tekintünk, akik sokszor elbuknak, és igyekeznek újra talpra állni, megértésre és segítségre vágyva harcolnak a csüggedtséggel és nehézségekkel. Ne hangoljuk le és ne utasítsuk el őket, hanem ébresszünk reményt a szívükben! Ekképpen felbátorodnak, és bizalommal mondhatják: „Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a sötétségben ülnék is, az Úr az én világosságom!” Ő le fogja perelni ügyemet, „és meghozza ítéletemet. Kivisz engem a világosságra, meglátom az Ő igazságát.” (Mik 7:8–9) – A nagy Orvos lábnyomán, 165–166. old.

December 26., csütörtök  –  Szeretet – buzdítsuk egymást!

Mint Urunk testvérei arra hívattunk, hogy szent és boldog életünk legyen. Ha egyszer ráléptünk az engedelmesség keskeny ösvényére, frissítsük fel elménkben az egymással és az Istennel való közösséget. Érzékeljük, hogy közeleg az Úr napja, ezért találkozzunk gyakrabban, hogy tanulmányozzuk Igéjét, és hogy egymást kitartásra és hűségre buzdítsuk, bátorítsuk. E földi találkozók Isten által elrendelt eszközök, amelyek alkalmat adnak elbeszélgetni egymással, hogy a lehető legtöbb segítséget adjuk meg egymásnak, hogy megfelelő módon felkészülhessünk a mennyei nagy találkozókra, és megkaphassuk örökségünk teljesedésének bizonyosságát.

Ne feledjétek, hogy minden gyülekezetben Krisztussal, a gyülekezetek Urával találkoztok. Fokozzátok mások iránti gondoskodásotokat, mivel nem elég csupán ismerni a másikat. Jézus Krisztusban kell ismernünk őket. Hangzik a parancs: „ügyeljünk egymásra” (Zsid 10:24). Az evangéliumban erre kerül a hangsúly. Ezt hangsúlyozzák a világban is. – Bible Training School, 1910. február 1.

Nem könnyű, hogy egy hitetlenek között élő család Isten törvényét megtartva Jézus képviselője legyen. Tőlünk azt várják el, hogy élő levelek legyünk, amelyeket minden ember olvas és ismer. Ez azonban hatalmas felelősséggel jár. Ahhoz, hogy fényben éljünk, oda kell mennünk, ahol a fény ragyog. Nem jó, ha Isten népe megfosztja magát attól az előjogtól, hogy olyanokkal társuljon, akik hasonló hitet vallanak, mivel ellenkező esetben az elméjükben a hit elveszítheti a lényegét… A hívőket a prédikátor szavai erősítik meg…

A legtöbb keresztény hite ingadozni kezd, ha folyamatosan elhanyagolja a találkozókon való részvételt, nem megy el a megbeszélésekre, imádkozásra. Ha nem lenne alkalmuk ezekben a vallásos előjogokban részesülni, akkor Isten közvetlenül a mennyből küldene világosságot angyalai által, hogy lelkesítsék, bátorítsák gyermekei hitét. Az Atya elvárja népétől, hogy oly mértékben szeressék az igazságot, hogy készek legyenek bármit megtenni, hogy részesülhessenek az Úrtól kapott áldásokból és előjogokból. (…)

Érdemes tehát gyümölcsöztetni a rendelkezésre álló előjogokat, még ha némi áldozattal is jár, hogy találkozzunk az Istent félőkkel és akik az Ő nevében szólnak. Ő jelen van és megemlékezik az elhangzó bizonyságtevésekről, angyalai pedig könyvbe írják az elhangzottakat. Drágakövek lesznek az Ő szemében, mikor a menedéket nem kereső bűnösökre már kiárad a haragja. – That I My Know Him, 154. old.

Isten földi és mennyei egyháza egyazon gyülekezetet alkotnak. A földi hívők és a soha el nem bukott mennyei lények egyetlen gyülekezetet képeznek. A szentek földi istentiszteletét minden mennyei értelmes lény szívén viseli. A menny belső udvaraiban figyelnek a föld külső udvaraiban elhangzó bizonyságtételekre. A földön imádkozók dicséretét és hálaadását átveszik a mennyei karok. Dicséret és hálaadás hangzik a menny udvaraiban, mert Krisztus nem hiába halt meg Ádám elbukott fiaiért. Míg az angyalok a kútfőből isznak, a földön a szentek a trónról hömpölygő tiszta patakokból oltják szomjukat, azokból, melyek megörvendeztetik Isten városát.

Bárcsak valamennyien tudatában lennénk, milyen közel van a menny a földhöz! Mikor a föld gyermekei nem is gondolják, a világosság angyalainak társaságában vannak. Mindenkit csöndes tanú őriz és igyekszik Krisztushoz vonni. Mindaddig mennyei értelmes lények vigyáznak rá, míg van remény, míg valaki nem áll ellen a Szentléleknek a maga örök romlását okozva. Senki se feledje, hogy a földön Isten angyalai jelen vannak a szentek minden gyülekezésén. Hallgatják a bizonyságtevést, az énekeket és imákat. Ne feledjük, hogy a mennyei angyalok seregeinek énekkara kíséri dicséreteinket. – Bizonyságtételek, 6. kötet, 365–367. old.