SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

A teremtés a Bibliában

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 2; Jób 38:1-21; 42:1-6; Zsoltár 8; Ézsaiás 45:18; Máté 19:4-6; Apostolok cselekedetei 17:22-31

„És láték más angyalt az ég közepén repülni, akinél vala az örökkévaló evangélium, hogy a föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek, ezt mondván nagy szóval: Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget: mert eljött az ő ítéletének órája; és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait” (Jel 14:6-7).

1Móz 1:1 – 2:3 szakasza az alapja számos olyan igehelynek, ami a Szentírásban a teremtéssel foglalkozik. A Mózes első könyve 1. fejezetére tett utalások némelyike világos, míg mások közvetettebbek. A közvetettebb utalásokban gyakran megjelennek e rész bizonyos szavai vagy gondolatai a szöveg teljes idézete nélkül, mint pl. 2Kor 4:6 versében: „Mert az Isten, aki szólt: setétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása végett.” Ettől eltérő az idézet: „Mert valahol a hetedik napról ekképpen szólott: És megnyugovék Isten a hetedik napon minden ő cselekedeteitől” (Zsid 4:4), ami 1Móz 2:2 versét idézi.

Ezen a héten különféle utalásokat tanulmányozunk majd, amelyek visszamutatnak Mózes első könyvének teremtési leírására, és látni fogjuk, hogy ezt a szakaszt a Biblia más írói is szó szerint veendő beszámolónak tartották az ember eredetét illetően.

„Ez az égnek és a földnek eredete, amikor teremtettek. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté” (1Móz 2:4).

1Móz 1:1 – 2:3 szakaszában találjuk az első beszámolót arról, hogyan teremtette meg Isten a világunkat. Ez képezi az alapját minden további igazságnak, amit keresztényként vallunk.

Viszont a teremtési leírásnak ezzel még nincs vége. 1Móz 2:3-25 szakaszában főként Ádám és Éva teremtésének további részleteit ismerhetjük meg. Ennélfogva 1Móz 2:4 imént idézett verse bevezetésnek értendő az Ádám és Éva megteremtéséről szóló, még részletesebb történet előtt, aminek rövid összefoglalását 1Móz 1:26-29 verseiben találjuk. Ma egyes tudósok azt állítják, hogy bizonyos dolgok ellentétesek Mózes első könyve 1. és 2. fejezeteiben, ám ez meglepőnek tűnne Mózes és a többi bibliai író számára. Ha Mózes ellentmondásosnak tartja e beszámolókat, semmiképp sem írta volna le őket, főként nem ilyen közel egymáshoz. A szövegekben nincs ellentét, noha vannak, akik azt akarnak látni bennük.

Hogyan erősíti meg Mt 19:4-6 verseiben Jézus is Mózes első könyve 1. és 2. fejezeteinek történelmi igazságát?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

A farizeusoknak a válást érintő kérdésére válaszolva Jézus idézett 1Móz 1:27 és 2:24 verséből. Ez szintén azt mutatja, hogy mindkettőt egy történelmi eseményhez – a világ és az emberiség teremtéséhez– kapcsolódónak látta. Még mennyi bizonyítékra lenne szükségünk ahhoz, hogy Mózes első könyve 1. és 2. fejezeteit egymással összhangban lévő teremtési beszámolóknak tartsuk? Hiszen ez a tantétel, tanítás képezi egyházunk létének és céljának az alapját. Nemcsak egyszerűen úgy adódott, hogy itt élünk, nem szerencsés véletlen dolga, mivel Isten saját képére formált teremtményei vagyunk. A Mózes első könyve 1. és 2. fejezetében kinyilatkoztatott teremtési beszámolóban találjuk Isten kinyilatkoztatását az ember eredetéről.

Olvassuk el Mózes első könyve 2. fejezetét! Miként segít jobban megérteni, hogy mit is jelent embernek lenni, akit Isten a saját képére formált és akinek szabad akaratot adott?

Milyen kapcsolódási pontokat találunk Zsoltár 8. és 1Mózes 1. fejezetei között?

Olvassuk el a 104. zsoltárt! Figyeljük meg, hogyan magasztalja a zsoltáríró Istent úgy a teremtésért, mint gondoskodásáért! Mutassunk rá a felismerhető kapcsolatokra e zsoltár alábbi versei és 1Mózes 1. fejezete között!

2. vers _______________________________________________________

5-7. vers _____________________________________________________

7-9. vers _____________________________________________________

14. vers ______________________________________________________

19. vers ______________________________________________________

25. vers ______________________________________________________

Figyeljük meg azt is, hogy a zsoltárban említett témák sorrendjének olyan a felépítése, ami megegyezik Mózes első könyve 1. fejezetének sorrendjével. A versekben mindenütt élénken megjelenő költői képek a zsoltár egészének üzenetével egybehangzóan szólnak Isten hatalmáról, bölcsességéről és jóságáról, ill. arról, hogy az egész teremtett világ a Teremtőtől függ. A zsoltárokban semmi nem utal arra, hogy ne kellene szó szerinti értelemben venni Mózes első könyvének teremtési beszámolóját.

Figyeljük meg, hogy mennyire összecsengenek az alábbi példák Mózes első könyvének 1. fejezetével!

Zsolt 24:1-2 __________________________________________________

Zsolt 33:6 ____________________________________________________

Zsolt 74:16-17 ________________________________________________

Zsolt 89:12 ___________________________________________________

A zsoltárok könyvében mindenütt találkozunk a Teremtő dicséretével, alkalmanként Mózes első könyve 1. fejezetét idéző nyelvezettel, másutt a szóhasználat általánosabb, de a teremtésre tett utalások minden esetben következetesen egybecsengnek Mózes első könyve 1. fejezetével. Ez is emlékeztet rá, mennyire alapvetően fontos Mózes első könyve eredetünket illetően, mert megérthetjük belőle, hogy Isten gyermekei vagyunk.

Olvassuk el Jób 38:1-21 szakaszát és figyeljük meg, miként jelentkeznek a teremtés egyes mozzanatai az alábbi versekben!

4-7. vers _____________________________________________________

8-11. vers ____________________________________________________

12. vers ______________________________________________________

16. vers ______________________________________________________

19. vers ______________________________________________________

Fontos észben tartani, hogy miről is szól Jób könyve. A pátriárkát rettenetes tragédiák érték, ő pedig küszködött, hogy megértse, miért történhetett mindez vele, Isten hű követőjével. A 38-41. fejezetekben Jób fájdalmas kérdéseire válaszul az Úr tovább utal teremtő hatalmára.

Olvassuk el figyelmesen Jób válaszát Jób 42:1-6 verseiben! Miért felelt így az Úrnak, és mit tanulhatunk szavaiból, ami saját tragédiáink idején segíthet bízni Istenben?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Jób nyilván nem tudott magyarázatot adni a teremtés titkaira. Ettől eszmélt rá Isten hatalmas voltára, és így tudott bízni benne a történtek dacára is. A teremtéssel kapcsolatban mi sem találjuk a választ számos kérdésre, viszont Jób példája bennünket is minden esetben az Istenbe vetett hitre bátorít. Az élet minden területén sok kérdésünk felelet nélkül marad, legalábbis egyelőre, de az örökkévalóság alatt magyarázatot kaphatunk arra, ami most megfejthetetlennek tűnik.

A lényeg, hogy meg kell tanulnunk bízni Isten végtelen szeretetében és hatalmában. Ebben a teremtés csodái is a segítségünkre vannak, amelyeket mi Jóbnál sokkal jobban megismerhetünk.

A kereszt utáni időben élve a Teremtőt már keresztre szegezett Megváltóként is látjuk. Jób még csak nem is gondolhatott erre. Mennyivel jobban kell tehát bíznunk az Úr irántunk való jóságában, annak ismeretében, amit értünk tett?

„Mert így szól az Úr, aki az egeket teremté; Ő az Isten, aki alkotá a földet és teremté azt és megerősíté; nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá: Én vagyok az Úr és több nincsen” (Ézs 45:18).

Ézs 45:18 verse azt hangsúlyozza, hogy Isten tudatosan akart lakhelyet készíteni az embernek, tehát nem véletlenül alakultak ki az élethez szükséges feltételek.

Gondoljunk a föld néhány olyan jellemzőjére, amelyek lehetővé teszik rajta az emberi életet, eltérően naprendszerünk más bolygóitól! Először is, bőven van víz. A Marson is találtak vizet, de sem a Marson, sem más bolygón nincsenek nagy, egybefüggő tengerek, tavak. A föld másik sajátossága az atmoszféra összetétele, amit 21% oxigén, 78% nitrogén alkot. Más bolygók atmoszférájában vagy a széndioxid vagy a hélium van túlsúlyban, a föld atmoszférája viszont éppen az élethez alkalmas. A hőmérséklet is a földi élet számára megfelelő skálán belül mozog, nem úgy, mint naprendszerünk más bolygóin. Ez több tényező kombinációjának tudható be, mint pl. a naptól való távolság, az atmoszféra összetétele, a föld tömege, forgási sebessége, ami meghatározza a nappalok és éjszakák hosszát. Többek között e tulajdonságok révén vált a föld ismereteink szerint galaktikánk egyetlen élhető bolygójává.

Milyen kapcsolatban állnak az alábbi igehelyek Mózes első könyve 1. fejezetével?

Ézs 44:24 ____________________________________________________

Ézs 45:12 ____________________________________________________

Jer 51:15-16 __________________________________________________

Ám 4:13 _____________________________________________________

Jón 1:9 ______________________________________________________

Zak 12:1 _____________________________________________________

Gondolkodjunk el azon, hogy mi minden következik az ember eredetének kérdéséből! Miért olyan fontos ezt helyesen látni ahhoz, hogy megértsük, kik vagyunk, miért élünk és miben reménykedhetünk világunkban, ami semmi reménnyel nem kecsegtet?

Olvassuk el ApCsel 17:22-31 szakaszát! Milyen körülmények között hangzott el ez a prédikáció? Miután Pál elmondta bevezető szavait, elsőként melyik témával szólította meg tanult hallgatóságát (24-25. vers)? Pál szerint milyen kapcsolatban áll a Teremtő Isten az emberekkel (26-28. vers)?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

A hallgatóságban kétségkívül ott lehettek a sztoikus és epikureus filozófusok képviselői is. A sztoikusok elismerték, hogy a természet valóban a tervezettségre utal, míg az epikureusok ezt tagadták. Egyik csoport sem ismerte az igaz Istent, de a tervezést illető érveik hasonlóak voltak számos ma képviselt állásponthoz.

A lényeges kérdés itt: Pál a pogány gondolkodókhoz, intelligens, tanult emberekhez szólva közvetlenül visszatér ahhoz az érvhez, hogy az Úr a Teremtője minden dolognak és az egész emberiségnek. Kevés közös volt Pálban és hallgatóiban, tehát az apostol azonnal rátért arra, ami mégis közös volt bennük, azaz egyaránt éltek, és e cáfolhatatlan tényből kiindulva építette fel érvelését. A Szentírásnak itt is kulcsfontosságú témája a teremtés.

Olvassuk el a következő verseket: Mt 19:4-6; Mk 2:27; Lk 3:38; Jn 1:1-3; 2Kor 4:6; Zsid 4:4; Jak 3:9; 2Pt 3:5; Júd 11, 14! Kifejezetten érdekes, hogy az újszövetségi írók vagy közvetlenül, vagy közvetetten utaltak Mózes első könyvének teremtési beszámolójára. Ez további bizonyítékot szolgáltat arra, hogy elfogadták Mózes első könyvének beszámolóját a kezdetekről.

Mit mondanak a mennyei lények Isten teremtő voltáról (Jel 4:11; 10:5-6)?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

A teremtésre nem véletlenül került sor, hanem Isten akaratából. A második szakasz világos utalás 2Móz 20:11 versére. Itt is kitűnik, mint Jn 1:1-3 szakaszában, hogy János milyen jól ismerte a teremtés történetét, komolyan hitt benne. Balgaság volna, ha mi másként tennénk!

A Biblia Istenről meg az emberekkel és világunkkal való kapcsolatáról szóló könyv. A teremtés hetének eseményei sajátságosak, természetfelettiek voltak és legalább két okból kívül esnek a tudományos vizsgálatok körén. Először is egészen egyedi események voltak. A tudomány számára nehéz kérdés az egyszer előforduló események vizsgálata, hiszen nem ismételhetők meg, nem tesztelhetők különböző körülmények között. Másodszor pedig a teremtés eseményeit természetfeletti okok váltották ki. Nem abból következtek természetes módon, ahogy Isten általában fenntartja a teremtett világot, hanem az Úr különleges, közvetlen tettei voltak. A tudomány mindig csak másodlagos okokkal foglalkozik, és legalábbis a jelen gyakorlat szerint nem fogad el olyan magyarázatot, ami Isten közvetlen tettére támaszkodik. Mivel a teremtési események egyediek és természetfelettiek voltak, a tudomány hatáskörén kívül esnek. E pont jelentőségét az adja, hogy a kezdetekre vonatkozó nézeteink meghatározóak azt illetően, ahogyan az emberi természetet és magát az ember lényét értjük. Annyira fontos a helyes megértés eredetünkkel kapcsolatban, hogy Isten ezt a témát a Biblia elején helyezte el, és a Szentírás egészének üzenete a teremtési beszámoló történelmi hitelességén alapszik. Ha valaki azt állítja, hogy világunk igazi történelmét megismerhetjük a tudomány révén, ezzel gyakorlatilag azt mondja: lehet magyarázatot adni rá Isten közvetlen tettére való hivatkozás nélkül. Ez a tévedés viszont további tévedéshez vezet.

„Az ember megpróbálja természetes okokra hivatkozva magyarázni a teremtés munkájából azt, amit Isten nem nyilatkoztatott ki. Viszont a tudomány éppúgy képtelen kikutatni a menny Istenének titkait, magyarázni a teremtés különleges művét, amely mindenható hatalmának csodája volt, mint ahogy Isten létezésére sem talál magyarázatot” (Ellen G. White: The Spirit of Prophecy. 1. köt. 89. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Az egész Bibliában kiemelkedő a teremtés témájának a szerepe. Van arra bizonyíték, hogy a Biblia írói eltérő nézeteket vallottak volna a teremtéssel kapcsolatban vagy bármelyikükben is kétségek fogalmazódtak volna meg Mózes első könyve valamelyik részének hitelességét illetően? Miért olyan fontos az erre a kérdésre adott válasz?

2) Jézus elfogadta Mózes tekintélyét (Lk 16:29-31) a teremtés történetének esetében is (Mt 19:4-6; Mk 2:27-28). Ennek tudatában és Jézus példájára gondolva hogyan tekintsünk hát a teremtés történetére?

KIRÁLY KATÓ:

MEG VAN ÍRVA

Isten jövendőt mond,

– Sátán következtet.

Isten kötelet old,

– Sátán meg hálót vet.

Jézus igazat szól,

– Sátán mindig hitet.

Jézus óv a bajtól,

– Sátán öli hited.

Jézus csodákat tesz,

– Sátán utánozza.

Jézus üdvöt szerez,

– Sátán a gyászt hozza.

Jézus a hű barát,

– Sátán ellenséged.

Hallod Jézus szavát?

Vérét adta érted!

Ő igazán szeret;

Hallgass a szavára,

Ne adj soha teret

A Sátán számára.

A jelszavad legyen

Az, hogy: „Meg van írva!”

Sátán bármit tegyen,

Hamisan tanítva.

Isten szent Igéje

Jusson az eszedbe,

Mert Isten beszéde

Fegyver a kezedbe’!