tanítói melléklet

4. tanulmány   −  2008  Április 19 - 25.

Tanításának bölcsessége

A lecke rövid áttekintése

ALAPIGE: János 7:46

A TANULÓ CÉLJA:

Tudni: Felismerni, hogy Jézus együttérzést mutatott a hétköznapi emberek iránt, elfogadta a társadalom leggyengébbjeit is.
Érezni: Vágyat ébreszteni, hogy személyesen szolgáljunk embereknek, ahogyan Jézus is tette.
Cselekedni: Alázatos életet élni, megbocsátva másoknak, ahogyan mi is bocsánatot nyertünk.

A TANULMÁNY VÁZLATA:

I. Jézus szavai

  1. Jézus nemcsak bölcs tanító volt. Úgy beszélt, mint akinek tekintélye van.

  2. A Hegyi beszédben Jézus olyan hozzáállást és magaviseletet tanított, amelyek ellentétben állnak kora, de napjaink társadalmi szokásaival is.

II. Isten kinyilatkoztatása

  1. Jézusban nyertük a legteljesebb kinyilatkoztatást Istenrõl.

  2. A Megváltónak a gyermekek és a társadalom leggyengébbjei iránt tanúsított szeretõ figyelme Isten igaz jellemének megnyilvánulása.

  3. Jézus azt tanította, hogy meg kell bocsátanunk másoknak, ahogy mi i bocsánatot nyertünk.

III. Alázat és kegyelem

  1. Jézus az alázat legnagyobb példáját adta azáltal, hogy emberré lett, és egy bûnözõnek kijáró halállal halt meg.

  2. A kegyelem igazi jelentõségét láthatjuk Jézus példázataiban és Jézus életének valóságos történeteiben.

  3. Az Úr kegyelmének példái megmutatják, hogy éppen azok, akik nem érdemlik meg, segítséget és megbocsátást kaphatnak a szükség idején.

Összefoglalás:

    Jézus szavai és tettei kinyilvánítják Isten igaz természetét és megtanítják nekünk az alázat igaz jelentését.

TANULÁSI ÚTMUTATÓ

1. LÉPÉS: MOTIVÁLJ!

Csak tanítóknak: “Istentõl jöttél tanítóul” (Jn 3:2). A történelem igazolja Nikodémust, aki elismerte Jézust, mint nagy tanítót. Más vallások alapítói, filozófusok és vezetõk is lehetnek nagy tanítók. De mi az, ami Jézust különbbé teszi náluk? Tanításának bölcsessége? Erkölcsi alapelvei? Filozófiai éleslátása? Az élet és értelmének pontos meghatározása? Tegyük fel az osztálynak a kérdést, mi teszi Jézust, a tanítót valóban egyedivé.

Saját személye. Szókratész, Konfucius, Buddha és Krisna, Shakespeare és Tolsztoj életmûve a logika, az etika, az erkölcs, a költészet, a humanizmus vagy a filozófia terén mutatkozik meg. Krisztusnak azonban saját élete az életmûve, Õ maga Isten, aki Isten akaratát szólja. Nem azért jött, hogy az igazságot keresse. Õ volt maga az igazság és az élet (Jn 14:6). A tekintélye. Amikor Jézus befejezte beszédét, a tömeg csodálkozott (Mt 7:28-29). A “csodálkozni” szó azt jelenti, hogy “a csodálattól elragadtatni”. Tanítása olyan lenyûgözõ, olyan tömör, olyan fenséges volt, hogy az emberek elcsodálkoztak, olyan mélyen érintette õket. Nem lehetett vitatni: szavai Isten szavai voltak. “Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem” (Jn 7:16).

Gondold át: Milyen más tényezõk támasztják alá, hogy Jézus különleges tanító volt?

2. LÉPÉS: FEDEZD FEL!

Csak tanítóknak: Tételezzük fel, hogy a régészek egy õsi könyvbõl származó részleteket találnak, ilyen felirattal: “Jézus önéletrajza” vagy “Názáreti Jézus: Tanításaim”. Vajon ez változtatna valamin, amirõl hisszük, hogy Krisztus tanítása az evangéliumokban? Ha nem, miért nem? Gondolkozzunk Jn 21:24-25 versein a lehetséges válaszok megfogalmazása elõtt!

BIBLIAKOMMENTÁR

Mindamellett, hogy a teljes Biblia az az eszköz, amelyen keresztül Jézus, az Ige szól hozzánk (2Tim 3:16-17), az evangéliumok különleges feljegyzéseket tartalmaznak Krisztus tanításáról az élet legfontosabb dolgai kapcsán: honnan jövünk, merre tartunk, és mindarról, ami a kettõ között van. Ezen a héten Krisztusnak ar-ra a tanítására fogunk összpontosítani, hogy kicsoda Isten, és hogyan éljünk.

I. Amit Krisztus Istenrõl tanított

Kezdeményezz beszélgetést a csoportban arról, hogy milyen elképzelések keringenének Istenrõl Krisztus nélkül, és mi a rossz ezekkel az elképzelésekkel! Krisztus testté lett emberként, hogy szétoszlassa a hamis elképzeléseket, amelyeket Sátán plántált az emberi elmébe, és kinyilatkoztassa Isten igazi természetét. Isten a Fián keresztül szólalt meg (Zsid 1:1-2; Jn 1:1-3, 14). Fontos tehát felismernünk, hogy Jézus Isten legteljesebb önkinyilatkoztatása. Mit árult el ez Istenrõl?

Krisztus azt tanította, hogy Isten a mi Atyánk (Mt 6:9-14). A Hegyi beszéd közepén Jézus egy mintaimát mutatott, amelyben arra figyelmeztetett, hogy bensõséges, személyes, figyelmes és szereteten alapuló kapcsolatban forduljunk Istenhez, az Atyához, és nem valami távoli, személytelen erõként gondoljunk rá. Istenre vonatkozóan Krisztus kedvenc szava az “Atya” volt. Négyszer használja Márknál, tizenötször Lukácsnál, negyvennégyszer Máténál és nem kevesebb, mint százhét alkalommal Jánosnál – a felsorolás szerint egyre többször. Ez eléggé kihangsúlyozta a hívõk egyre szaporodó gyülekezetének, hogy atyjukként ismerjék meg Istent.

Krisztus azt tanította, hogy Isten, az Atyánk szeretetben, kegyelemben és igazságban teljes (Jn 1:14; 3:16). Az Atya Istenrõl azt tudhatjuk meg, hogy Õ az igaz szeretet (1Jn 4:16). Isten szeretete nemcsak megalkotott, hanem meg is keresett, hogy megmentsen, amikor mi a bûn követését választottuk (Róm 5:6-8). Isten szeretetének leírására az Újtestamentum az “agapé” szót használja, ami az önfeláldozó, kitárulkozó, meg nem érdemelt szeretetet jelöli. Nem változik és nem is késlekedik: teljesen megbízható. Szeret a szeretet kedvéért. Nem azért szeret, mert megérdemeljük, hanem azért, mert szükségünk van rá. Az agapé által Isten a legnagyobb méltóságot adta az emberi életnek, mivel ha csak egyetlen bûnös ember lenne, Krisztus meghalt volna azért az egy tékozlóért is.

II. Az élet, amire Krisztus tanított

A Hegyi beszéd (Máté 5-7) a keresztény élet és cselekedet összefoglalásaként magasodik ki. Jézus nem lehetetlen idealizmust vagy tökéletes törvényeskedést ír elõ legfontosabb prédikációjában, hanem viselkedési mintát ad azoknak, akiket kegyelme által megmentett. A Hegyi beszéd a hívõ ember számára isteni kiáltvány. Jegyezzünk meg két alapvetõ dolgot e prédikációval kapcsolatban!

Elõször: A Hegyi beszéd Isten örökérvényû felhívása, hogy legyünk különbek. Ugyanaz szólt Nóénak, Ábrahámnak, Izráelnek, ami most a tanítványoknak szól. Krisztus olyan népet akar, akik nem “olyanok, mint õk” (Mt 6:8). Jézus megköveteli tanítványaitól, hogy legyenek mások, mint a körülöttük élõk – abban, ahogy hisznek, ahogy tisztelik Istent, ahogy másokhoz viszonyulnak, élnek, szeretnek és meghalnak. A cél nem az, hogy elkülönülõ kultusszá váljanak, hanem, hogy feltûnõ és átformáló maradékként éljenek, legyenek olyanok, mint a só, ami ehetõvé teszi az ételt, vagy a fény, ami eloszlatja a sötétséget (Mt 5:13-16). A tanítványság elhívás a másságra.

Másodszor: A Hegyi beszéd az erkölcsi törvény megerõsítése, a kibõvítés technikájával. Ezt az az Úr teszi, aki maga adta a törvényt, ezáltal felállítja a Tízparancsolat örökérvényûségét (Máté 5:17-19). Jézus ezt két kifejezés használatával mesterien oldja meg: “Megmondatott…, de én azt mon-dom nektek.” A kettõ közötti különbség a még igényesebb követelményt és még átláthatóbb életmódot fejezi ki. A bûn cselekvése gondolkodást formál (5:21-42), a megszokásból való ima rabul ejt (6:7-13), az egyenes cselekedetbõl igazság lesz, amelyet megél az ember (6:14-34), a vér szerinti rokonságból testvériség (7:1-12), a hozzánk közel állók szeretetébõl mások szeretete (7:43-48), az alapvetõ életelvbõl a képmutatás helyett radikális elkötelezettség válik (7:21-27).

Gondold át: A boldogmondások (Mt 5:3-11) közül nem válogathatnak a keresztények ízlésük szerint. Mindegyiknek meg kell lennie, ugyanúgy, ahogyan a Lélek gyümölcse közül sem hiányozhat egy sem (Gal 5:22-23).

3. LÉPÉS: GYAKOROLJ!

    Csak tanítóknak: Hagyjunk idõt a csoport tagjainak, hogy kifejtsék, menynyire idõszerû a Hegyi beszéd tanítása ma az olyan égetõ témákban is, mint pl. a gyermekekkel és a házastárssal való durvaság, vagy a házasság kérdése.

Elgondolkodtató kérdések:

  1. A boldogmondások némelyike így kezdõdik: “Áldottak, akik…” míg más fordításban: “Boldogok, akik...”. Melyik fordítás ragad meg jobban? Miért? Van különbség a kettõ között?

  2. Mt 5:17-20 alapján néhányan úgy gondolják, hogy Jézus ellenezte a törvényt. Mi válthat ki ilyen nézetet?

4. LÉPÉS: ALKALMAZD!

Csak tanítóknak: Ezen a héten beszéltünk Jézus tanításának rendkívüli sajátosságairól. Tegyünk fel a csoportnak ilyen kérdéseket: Hol van itt a csoda? Éreztük, hogy Krisztus tanítása megragadta szívünket? Melyik tanítását találtuk ezen a héten a legidõszerûbbnek és a legtalálóbbnak?

Elgondolkodtató kérdések:

  1. Jézus arra tanított, hogy Istent Atyánknak szólítsuk. Ha Isten az Atyánk, akkor kit lássunk a többi emberben? Krisztus tanítása szerint hogyan alakulnak új kapcsolataink?

  2. Krisztus így tanított imádkozni: “és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek” (Mt 6:12). Mit jelent ez hétköznapi életünkben?