A tanulmány kulcsszövege: Préd 2:23.

A szombatiskolai tanító feladata

1. Az ismeretek szintjén hangsúlyozni a csoport tagjai számára, hogy nem a világi szórakozás körül keresendő a boldogság titka.

2. Az érzelmek szintjén kiemelni, hogy az elégedettség és a hiteles személyes megnyugvás érzete akkor kel életre a szívben, amikor a világ dolgainál jobban értékeljük az Isten dolgait.

3. Gyakorlati szinten kérni a csoport tagjaitól, hogy a tartósság és az örökkévalóság fogalmaival mérjék fel törekvéseiket és javaikat.

A tanulmány vázlata

I. A bölcsesség és ismeret keresése, valamint az örökség kérdése (Préd 1:16-18; 2:4)

1. Olvasd el Préd 1:16 versét. Kihez hasonlította magát Salamon? Miért veszélyes felebarátainkat használnunk mérce gyanánt önmagunk értékének felbecsülésére?

2. Bevéssük nevünket a frissen öntött betonaljzatba, aláírjuk művészi alkotásunkat, iskolákat alapítunk – tegyünk bárhogyan, a lényeg ez: mindannyian örökséget hagyunk a következő nemzedékek számára. Mely fajta örökség van a leginkább összhangban a keresztény értékrenddel, és miért?

II. Az élvezetek csapdája (Préd 2:1-3)

1. Isten azt akarja, hogy keressük és felfedezzük az élet igazi örömét, az élvezetek állandó keresése azonban olyan egyensúlyvesztést leplez le, amely miatt alkalmatlannak bizonyul az ember a valós világban való életre. Olvasd el Mt 6:25-34 verseit. Milyen kapcsolat van e bibliaszöveg és az élvezetek hajhászása között?

2. “Azért jöttem, hogy életük legyen, és bővelkedjenek” – mondta Jézus (Jn 10:10). Mit akart közölni velünk az Üdvözítő ezzel a kijelentésével? Hogyan lehet bővelkedő életünk?

Összefoglalás

Jézusban lakozik az Istenség teljessége (Kol 2:9). Ezen teljesség bizonyossággal tölt el arra vonatkozóan, hogy bővelkedő életünk lesz (Jn 10:10), és hogy ugyancsak Jézus biztosítja ehhez “mind az akarást, mind a munkálást jókedvből” (Fil 2:13).

A tanulmányozás lépcsőfokai

1. A motiváció

“Valamit kívánnak vala az én szemeim: meg nem fogtam azoktól, meg sem tartóztattam az én szívemet semmi vigasságtól” – írta Salamon Préd 2:11 versében. Vajon Salamon is a “Gyermekek hitvallása” című versike szerint élte én-központú életét?

Gondolatban jelenítsd meg lelki szemeid előtt a piaci raklapokra kitett portékákat. A termékek fajtájuk és minőségük szerint vannak kiterítve, és ugyancsak ezek függvényében árazzák is őket. Némely áru a tehetősebbek asztalára kerül, más a szegényebbekére. Vegyük példaként a karfiolt. A kisebbek külön vannak téve, és olcsóbban vannak árazva, a szerényebb keresetűek számára, míg a nagyobbak drágábbak, és a tehetősebb vásárlóréteget célozzák meg velük a kereskedők.

Prédikátor könyve 2. fejezetében Salamon kijelenti, hogy kipróbálta az élet gyönyöreit, és minden élvezetbe belekóstolt, amit a világ felkínált neki. Abban reménykedik, hogy ha majd megismerjük tapasztalatát, megundorodunk, és ódzkodni fogunk attól, hogy mi is ugyanabba a tévedésbe essünk.

2. A tanulmányozás

A lecke magyarázata

I. Az élvezetek hajhászásának hiábavalósága

Olvassátok el a csoport keretén belül Préd 2:11-12 verseit.

Elmélkedésre: Mely kívánságait elégítette ki Salamon alattvalói szükségeinek figyelmen kívül hagyása árán? Íme, ajánlott válaszaink:

• Fényűző palotája, amelyet a rendkívül magas adókból bejövő pénzekből építtetett magának (ld. Ellen White, Próféták és királyok, 35-36).

• Azok a nők, akiktől erőszakkal megvonta a normális házasélethez való jogot (1Kir 11:3).

• A nem zsidó rabszolgák munkaerejének kihasználása a mértéktelen építkezésben. E tervek megvalósítására Salamon nagyszámú zsidó rabszolgát is felhasznált (The SDA Bible Commentary, III/1069).

Már a bűnbeesés pillanatától kezdve, az emberek rendszereket dolgoztak ki arra, hogy miként élhessenek a “mások hátán”. Figyeljük meg, mennyire leleményesek voltak e tekintetben, nem sokkal az Édenből történő kiűzetésük után:

• visszatartották a munkásokat joggal megillető bért (1Móz 31:7)

• rabszolgákat dolgoztattak (2Móz 1:13-14)

• indokolatlanul magas kamatot számoltak fel (Neh 5:7)

• csalás útján elvették az özvegyektől a házukat (Mt 23:14)

• a tettetett jámborság színe alatt (“az Isten dicsőségére”) megfosztották az időseket megtakarított pénzüktől (Mk 7:11)

• túl magas árat kértek bizonyos dolgokért (Lk 19:8)

II. A bölcsesség, az esztelenek és a bolondság

Salamon nem nagyon állhatta az eszteleneket. Prédikátor könyve 2. fejezetében meghatározza, kik a “bolondok”:

• 15. vers: A bolondok sötétben járnak.

• 20. vers: A bolondok gyenge vezetők.

(A tanító itt elkezdhet listát készíteni a Salamon által felsorolt jelzőkről, definícióktól, amelyekkel a bolondokat illeti: Préd 4:5; 5:1.3-4; 6:8; 7:4-6.9; 9:22-23; 10:10.12).

Magatartása és siránkozása ellenére Salamon nem nevezi magát egyszer sem bolondnak! Hét árnyalt utalása azonban rá is vonatkoztatható. Habár Salamon nyilvánosan bűnvallást tett, ez a könyv mégsem üti meg atyja, Dávid őszinte hangját: “Vétkeztem! Vétkem szüntelen előttem forog!” (51. zsoltár). Még akkor is, amikor “a vén és bolond királyra” utal (Préd 4:13), ódzkodik attól, hogy a saját nevét is említse. A “bolondságot” úgy írja le, mint ami ugyan nem bűn, de bűnre vezethet. Salamon valósággal kereste ezeket a tapasztalatokat, hogy minél több tanulságok vonhasson le belőlük. Saját kézből akarta tudni, milyen örömök származhatnak az esztelen élvezetekből, de nem engedte meg, hogy a helyzetek eluralkodjanak fölötte (ld. SDA Bible Commentary, III/1068).

Ez a magyarázat összhangban van Salamon kijelentésével: “Elvégezém az én szívemben, hogy boritalra adom magamat, pedig szívemet a bölcsesség követé” (Préd 2:4).

Képzeld el Salamont a “szakadék szélén egyensúlyozni”, amint mindent aprólékosan kiszámít, tudván, mennyire hajolhat ki, hogy le ne zuhanjon, vagy hogy mennyit igyon anélkül, hogy megrészegedne. Esztelensége bizonyos szempontjai azonban másról árulkodnak.

III. A távlatok megváltoznak

Mivel egy olyan király, aki nem képes magán uralkodni, Salamon teljesen elveszti a kontrollt, és odáig megy le, hogy gyűlölni kezdi az életet. Miért? Hol következett be a szakadás?

Először is Salamonnak nincsen hatalma a halál felett. E tekintetben a királyok nem különböznek a bolondoktól. A halál előtt mindenki egyenlő. (ld. Préd 2:16-17; 8:8)

• Salamon tudott a feltámadásról. Akkor viszont miért nem mond semmit sem ezzel kapcsolatban? Miért nem jelenik meg sehol ez a reménység?

• Továbbá Salamon válaszol az üzenetre, amelyet Isten küldött neki, hogy tudniillik a királyságot – egy nemzetség kivételével – elveszik örököseitől. Milyen különös, hogy éppen miután beismerte bolondságát, kifejezi haragját, sőt, fellázad amiatt, hogy másvalaki – aki talán valóban bolond lesz – fogja élvezni mindazt, amit ő valósított meg (Préd 2:18)!

• Salamon tudta, hogy Isten maga jelölte ki utódját a trónra. Ha ez az utód a saját fia lett volna, megnyugodott volna? A földön minden király azt szeretné, ha természetes leszármazottja követné őt a trónon.

IV. Tehát, mi nem hiábavalóság?

Az elkeseredett Salamon képtelen aludni. Semmi abból, amit megvalósított, nem érdemes arra, hogy tartósan fennmaradjon, vagy hogy figyelmet szenteljenek neki (Préd 2:23). Milyen következtetésre jut? Minden jel szerint arra, amelyre Thornton Wilder is, akinek tanácsa ekképpen hangzik: “Örülj a fagylaltodnak és élvezd, míg van belőle a tányérodban!”

Elmélkedésre: Mit akar Salamon azzal mondani, hogy együnk, igyunk, örvendezzünk, és tegyük minél kellemesebbé földi életünket?

V. Hol van mindebben az igazság, Uram?

Kérj meg valakit csoportodból, hogy olvassa fel Préd 2:27 versét.

Elmélkedésre: Azt akarja-e mondani ezzel Salamon, hogy Isten maga döntötte el: egyeseknek robotolniuk kell, hogy mások meggazdagodjanak a gürcölők munkája nyomán, és könyvekkel, tudománnyal foglalkozzanak? A Bölcs világosan meg is magyarázza ezt a kérdést: “A jó örökséget hagy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára” (Péld 13:22).

Mivel a menny számára nem gyűjthetők anyagi javak, azt jelenti, hogy itt lelki értelmezésről-alkalmazásról kell, hogy szó legyen: az Isten által meghatározott időben, a bűnösök átörökítik az örök megsemmisülésbe a menny számára gyűjthető gazdagság megtagadásának hagyatékát. Kérdezd meg csoportod tagjait, hogy egyetértenek-e azzal, hogy Isten kedvez egy bizonyos embercsoportnak (nem a tanult rétegnek [fehér gallérosoknak], hanem a feddhetetleneknek [fehér ruhásoknak]).

3. A tanultak gyakorlatba ültetése

Elmélkedésre szánt kérdések

1. Egy férj felfedte házastársa előtt az okot, amiért nem kezdett el udvarolni felesége egykori szobatársnőjének, az egyetemi évek alatt: “Mivel nem tanúsított több önuralmat, mint én.” Vajon nem alapozok én is másvalakire – aki képes tisztességesen vállalni a felelősségeket –, hogy “szabadon élhessek, ahogy akarok”?

2. Salamon kockára tette bölcsességét, bizonytalanul imbolyogva a részegség szakadékának szélén. Az élet mely területein teszem ki magam én is kockázatoknak, és imbolygok a szakadék szélén?

Alkalmazandó kérdések

1. Gondoljunk arra, hogy az élet emelkedőin és lejtőin egyikünknek sem sikerül minden szükségünket kielégítenünk. Ha 80%-ukat megoldjuk, szerencséseknek mondhatjuk magunkat. Tulajdonképpen minél nagyobb százalékban teljesednek szükségleteink, annál inkább csökkennek a körülöttünk élők esélyei szükségeik kielégítésére.

2. Vágyaimat mások kívánsága fölé helyezem-e? (Példa: ha egy anyagi nehézségekkel küzdő otthonban lemondanak a mosógépről és a tévéről, miről kellene hogy lemondjon egy a sportolásért rajongó személy?)

3. Kérd meg csoportod tagjait, “hívjanak össze” otthon egy családi tanácsot, amelynek keretében vizsgálják meg, melyek azok a szükségek, amelyek a leginkább megoldottak, majd melyek azok, amelyek betöltésére a jövőben több gondot kell fordítaniuk, s ami a legfontosabb: melyek legégetőbb szükségeik. Fontosságuk sorrendjében jegyezzék fel azokat egy papírlapra.

Személyes bizonyságtétel

Ha téves magatartást tanúsítunk azok iránt az emberek iránt, akikkel munkahelyünkön vagy a piacon találkozunk, készségesek lesznek-e még hallani valamit Istenbe vetett hitünkről?

A mások javakat termelő munkáját kihasználó élet modern elméletei életmóddá válhatnak (például: piramisszerű társadalmi berendezkedések, tisztességtelen befektetések, csaláson alapuló adásvételi szerződések [ingatlanok, autók esetében stb.], a hatalommal való visszaélések és a befolyással való üzérkedések, a biztosítótársaságok részvényesei, akik a biztosítottak számlájára gazdagodnak meg stb.).

Az Adventista Bibliakommentár szövegmagyarázói ekképpen alkalmazták a munkáltatók és vezérigazgatók számára a nyolcadik parancsolatot:

“A cégtulajdonosok lopnak, amikor megvonják alkalmazottaiktól a megígért járulékokat, késleltetik fizetéseiket, arra kötelezik a munkavállalókat, hogy ingyen túlórázzanak, vagy megtagadják a jutalompénzek kifizetését, amely az egyezségek értelmében járna nekik” (I/606).

Mi történik a mások kárán összegyűjtött földi gazdagságokkal és vagyonokkal? Az utolsó napok eseményei című könyv felvázol egy lehetséges választ erre a kérdésre:

“A földkéreg meghasad a föld belső részében lévő elemek feltörése által. Ezek az elemek, ha egyszer kitörnek, elsöprik azok kincsét, akik évekig növelték gazdagságukat, nagy birtokokat szereztek az alkalmazásukban lévők éhbérén” (Ellen White, Az utolsó napok eseményei, “Krisztus közeli visszajövetelének jelei” című fejezet).

Elmélkedésre: Amikor bizonyságot teszünk az igazságtalanságot szenvedett emberek előtt, irányíthatjuk-e figyelmüket a felé a Személy felé, Aki helyreigazíthatja az igazságtalanságot, és eltávolíthatja minden csalás következményét? (Olvasd el Jak 5:4 és Ésa 62:8-9 versét.)

4. Személyes alkalmazás

Nem Salamon találta ki a “szép forma, de üres tartalom” fogalmát.

Egy anya, hogy csökkentse étrendjében a napi kalória-bevitelt, az egészséges táplálékmennyiség mellett mindössze egy üveg szőlőízű üdítőitalt ivott. A címke szerint az ital nem tartalmazott sem koffeint, sem cukrot, sem sót. Úgy tűnt tehát, egészséges italról van szó, ezért még kísértőbbé vált az asszony számára. A kislánya azonban figyelmesebben elolvasta a címkén található tájékoztatót. A nullák sora tovább folytatódott: nem tartalmazott sem fehérjéket, sem zsírt, sem szénhidrátokat. A legvégén azonban a kislány végre felfedezett egy értéket, amely nagyobb volt a nullánál: az egy üvegben található porciók száma 2,6!

A mesterséges üdítőitalok fogyasztása után rövid idő múlva megszomjazik az ember, és kívánja a vizet. Ámos és Pál is tudott a tápérték nélküli porciókról. Kérd meg csoportod egyik tagját, hogy olvassa fel Ámos 8:11-12 és 2Tim 3:5.7 verseit.

1. Salamon figyelmeztetésére – “én magam tapasztaltam meg, én magam tettem ezt” –, megnyitván szíved ajtaját, elfogadod-e forró tanácsát: “Tedd, amit mondok, ne azt, amit én is tettem!”?

2. Salamon hogyan fogalmazná meg ma a “Gyermekek hitvallását”? Te hogyan írnád át?

Zárjátok imával a szombatiskolai órát.