A tanulmány célja

1. Meggyőzni a csoport tagjait, hogy mindaz, amik vagyunk s amivel rendelkezünk, az Istené.

2. Értelmezni a felelősséget, mely szerint az evangéliumot először otthon kell hirdetnünk.

3. Feltárni, hogyan lehet a vendégszeretet a Krisztusról való bizonyságtevés egyik eszköze.

A tanulmány vázlata

I. Istennek adjunk dicsőséget (Zsolt 34-1-2)

1. Isten gyermekeinek nem szabad felfuvalkodniuk és önmegelégedést tanúsítaniuk.

2. Az anyagi javak Isten áldásai. Az Ő dicsőségére és felmagasztalására kell azokat felhasználnunk.

II. Az evangélium otthoni hirdetése (5Móz 6:5-9)

1. Isten tanúiként először családtagjainkkal kell megosztanunk az evangéliumot.

2. Különleges figyelmet kell tanúsítanunk gyermekeink lelki fejlődésének.

3. A fiatalok még hiányosságokkal rendelkező szüleiktől is tanulhatnak lelki értékeket.

III. Oszd meg otthonodat másokkal (Mt 25:35.45; Tit 2:7)

1. A vendégszeretet az önfeláldozó szeretet megnyilatkozása.

2. Az otthon tartott társasági összejövetelek igen kedvező alkalmak a bizonyságtevésre.

Magyarázat

I. Bevezető

Ezékiásnak csodálatos alkalma volt beszélni vendégeinek Istenről, aki meggyógyította őt. Ennek ellenére azonban, dicsekvésképpen, inkább körbe vezette őket palotájában, hogy lássák, mennyire gazdag s milyen katonai erő áll mögötte. Ésaiás megkérdezte Ezékiástól: “Mit látának házadban” (Ésa 39:4).

E kérdést mi is fel kell hogy tegyük magunknak személyesen. Lehet, hogy nem babilóniaiak a vendégeink, de a módnak, ahogyan vendégszeretetünket gyakoroljuk, örök következményei lehetnek. “Ha szívünket és otthonunkat kitárjuk a mennyei életelvek befogadására, éltető hatalom közvetítői leszünk. Otthonunkból gyógyító erő árad, élővé, széppé és termővé alakítva az aszállyal sújtott terméketlen pusztaságot” (Ellen White, A nagy Orvos lábnyomán, Advent, Budapest, 1998, 246-247).

Ésaiás kérdése az élet prioritásaira vonatkozik. Mit árul el otthonunk odaszentelődésünkről, hitünkről, reménységünkről és szeretetünkről? Ne felejtsük el, hogy ugyanazt a kereszténységet gyakoroljuk munkahelyünkön, az iskolában és mindenütt máshol, amit otthon is. Azonban otthon ismernek minket a legjobban, és ugyancsak otthon ellenőrzik a legszigorúbban evangéliumi szolgálatunk és cselekedeteink hitelességét is.

II. Az otthon misszionárius szerepe

Gondoltál-e valaha arra, hogy otthonodnak, családodnak missziós szolgálata van, amit teljesítenie kell? Hát az eszedbe jutott-e, hogy házasságodnak szintén missziós küldetése van? Van-e családodnak írott missziónyilatkozata, amely egyben meg is határozza missziós szerepét? Magába foglalja-e ez a nyilatkozat identitásotokat és elsőbbségeiteket, valamint azokat az eszközöket, amelyek által eléritek céljaitokat?

“Az otthon misszióterülete túlnő saját határain. A keresztény otthonnak példamutatással kell szemléltetnie az igaz és tökéletes életelveket. Ez a példa jó hatással van a világra. Az igaz család sokkal nagyobb befolyást gyakorol az emberek szívére és életére, mint bármilyen prédikáció” (Ellen White, A nagy Orvos lábnyomán, 245).

“A szeretet becses ajándék. Jézustól kapjuk. A tiszta, szent szeretet nem érzés, hanem alapelv. Akiket őszinte szeretet fűt, azok nem ésszerűtlenek, sem nem vakok. A Szentlélektől tanítva szeretik Istent mindenekfelett, és felebarátjukat, mint önmagukat” (uo., 249).

A keresztény otthonok számos szerepe közül az egyik a vendégszeretet. Mi a különbség a társasági csevegést és szórakozást célzó vendégfogadás és az igazi vendégszeretet gyakorlása között? Szórakozás végett vendégeket hívni nem egyéb, mint hatáskeltés. Ezt tette Ezékiás is babiloni vendégeivel.

Az igazi vendégszeretetben a hangsúly az emberközi kapcsolatokon van. A vendégek kényelmesen érzik magukat, szeretettel fogadják őket: egyszóval befogadják őket a családi körbe.

Az az otthon, amelynek az utóbbi harminc esztendőben gyakran voltunk a vendégei, számunkra a vendégszeretet meghatározása. Ott mindig szívesen látnak bennünket, és otthon érezzük magunkat. Az eledel bőséges. A társalgás gördülékeny, magától adódik: vendégfogadóink nyíltan felteszik kérdéseiket, amely lehetővé teszi a szabad gondolat- és véleményváltást. Nem egyszer a saját ágyukat is átadták nekünk, csak hogy jól érezzük magunkat.

Gondolkodj el az alábbi példákon:

Első példa: Egy család a város szélén lakott, ahová csak gondozatlan, gödrös, sáros út vezetett. Puszta vidék volt, ahol a gyom és a mezei üröm közt gyakran láthat az ember nyulat és csörgőkígyót. Nyáron elviselhetetlen a hőség.

Egy forró nyári napon egy idős nő kopogtatott e család házának ajtaján. A város felé tartott, de a meleg útközben kikészítette. Szüksége volt egy pohár vízre és egy kis hűvös árnyékra, hogy kifújja magát.

A meleg és a vízvesztés azonban annyira kifárasztotta, hogy a vizet, amit megivott, rögtön kihányta. A ház urának felesége segített a váratlan vendégnek: lefektette a kanapéra, és hideg borogatást tett a homlokára. Majd folytatta házi teendőit.

Késő délután, amikor kissé lehűlt az idő és lehetségessé vált az út folytatása, az idős néni, felfrissült erővel útnak indult. Ez a vendégszeretet!

Második példa: Az első tanítási nap előtti este az egyik elsőéves diákot telefonon megkereste egy serdülő korú lány ismerőse, akit nemrég ismert meg. Elmondta, hogy összeveszett a mostohaapjával, aki ráförmedt majd kitette őt a házából azzal, hogy nincs mit keresnie többet otthon. Kétségbeesésében a lány az általa ismert, lelkileg legkiegyensúlyozottabb személyhez fordult segítségért.

A diák, miután beszélt a szüleivel, autójával elment oda, ahonnan a lány felhívta őt. Amikor visszatért, hárman jöttek vele: a lány és két fivére! Mindhárman feketébe voltak öltözve, a hajuk pedig tincsenként más és más színre volt festve, köldökükben pedig gyűrű díszelgett.

A diák édesanyja szendviccsel, salátával, csokis keksszel és üdítővel fogadta őket. Aznap éjszaka a lány a vendégszobában, két fivére pedig a nappali kanapéján aludt. A diák szülei másnap korán reggel munkába mentek, úgyhogy fiuknak otthon kellett maradnia reggelit készíteni a vendégeknek. Az első tanítási nap óráin így nem lehetett jelen. Felajánlotta, hogy közvetíteni fog a három ifjú és szülei közt a kibékülés érdekében. Ezt nevezik vendégszeretetnek!

Harmadik példa: Hétfőtől péntekig Alpár a metróval ment munkába. E napok mindenikén hajléktalan emberekkel találkozott, akik pénzért, élelemért, munkalehetőségért könyörögtek. Idővel megbarátkozott az egyikkel, és megkérdezte tőle, mire lenne a legnagyobb szüksége: “Egy ölelésre!” – válaszolta. Alpár megengedte neki, hogy megölelje. Később, visszaemlékezve arra a pillanatra, elmondta, hogy úgy érezte, mintha Isten ölelte volna meg!

E heti tanulmányunk alkalmat ad számunkra a gyakorlati kereszténységről elmélkednünk. Máté 25:34-40 versei segítenek rájönnünk, hogy nagyon fontos, hogyan viszonyulunk a körülöttünk élők szükségeihez. Ha őszinte szolgálattal és önzetlen szeretettel válaszolunk kéréseikre, voltaképpen Jézust szolgáljuk.

Személyes bizonyságtétel

Voltál-e olyan otthonban, ahol rögtön, miután átlépted a küszöböt, érezted a béke és a harmónia légkörét? Milyen tényezők játszottak közre ehhez az érzéshez? Az otthon fizikai környezete enged-e következtetni az illető család társadalmi és lelki dimenziójára? Hogyan viszonyultak hozzád az otthon lakói?

Értékeld egytől tízig az alábbi, a lakást vendégszerető oázissá tevő tényezők fontosságát:

• rend és tisztaság

• világosság a helyiségekben

• friss levegő a helyiségekben

• kényelmes fotelek és ülő alkalmatosságok

• szívélyes fogadtatás

• a felszolgált rágcsálnivaló és üdítőital

• a vendégfogadók barátságossága

• kellemes, pozitív töltetű társalgás

• a vendégek iránti élénk érdeklődés

• a rádió vagy a tévé kikapcsolása

• rövidre fogott telefonbeszélgetések avégett, hogy ne zavarják együttléteteket

• a házigazda gyermekeinek illedelmes, előzékeny magaviselete

• lelki témájú beszélgetés

• ima

E tényezők közül szerinted melyek lényegesek egy olyan otthon megteremtésében, amely helyesen képviseli Istent?

“A vendégszeretetről el ne felejtkezzetek, mert ez által némelyek, tudtukon kívül, angyalokat vendégeltek meg” (Zsid 13:2; lásd Ésa 58:6-7; Róm 12:12; 16:1-2; 1Pt 4:9-10; 3Jn 5-8). Megváltónk kijelenti: “Amennyiben megcselekedtétek eggyel ez én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg” (Mt 25:40).

Elmélkedéshez

Adrienn, Emil felesége születésnapjára öt családot hívtak meg a gyülekezetből, gyermekeikkel együtt. Adriennek rövid, sárga szoknyája volt, amely passzolt cipőjéhez és dekoltált blúzához. Az ünnepi asztal gazdagon meg volt terítve. A kólás- és alkoholmentes sörösüvegek mellett volt déli gyümölcs és sósperec is. Az előétel kóser szalámiból és füstölt sajtból állt. A nappaliban lágyan könnyűzene szólt, kellemes, ünnepi hangulatot teremtve. Emil, a házigazda az illetlenség határát súroló viccekkel próbálta élénkíteni a légkört. Adrienn két barátnőjével a divatról társalgott, miközben szenvedélyesen lapozták a bulvárlapokat. A gyermekszobában nagy zűrzavar volt. Háborús játékot játszottak a számítógépen, és egymást lövöldözték. Az első fogás tálalásáig Emil betett egy DVD-t. Az izgalmas akciófilm megkezdésekor megszűnt a társalgás. Adrienn felajánlotta, hogy kávét hoz a vendégeknek. Az első fogás elfogyasztása után elénekelték az “Éljen sokáig”-ot, majd lelkesen megtapsolták az ünnepeltet. Sámuel, Adrienn és Emil szombatiskola-csoportjának tanítója javasolta, hogy imádkozzanak. Emil erre azt ajánlotta, hagyják az imát a legvégére. A film után következtek a többi fogások, köztük az agyonfűszerezett húsos étel is. Időközben a férfiak nekifogtak pletykálni. Sámuel távol tartotta magát “ártatlan” vicceiktől. Mindenkit sorra vettek: a presbitereket és a lelkészt is. A nők élénk vitába kezdtek: az egyik tévésorozatot “elemezték”, és találgatták, mi lesz a történet vége, amely már nagyon közel volt. A desszert: rengeteg sütemény és kakaókrémes torta.

Sámuel imádkozni akart a végén, és sikerült is, habár mind nagyon feszélyezettek voltak. Az imavégi ámen nagyon félszeg és gyönge volt. Aztán Emil, a házigazda egy újabb film megtekintését javasolta hangosan. Hajnali háromig mulattak.

Gyakorlati kérdések

1. A fentebb vázolt jelenet mely elemei nem illenek a keresztény életvitelhez?

2. Szerinted mit kellene hogy javasoljon Sámuel a fiatal házaspárnak életstílusa megváltoztatására?

3. Milyen stratégiát kellene alkalmaznia az egyháznak a keresztény értékek hirdetéséért?

4. Melyek azok a bibliai útvonalak, amelyek mentén megvilágosodnak a minőségi élet elvei?